+Manchesteri derbiközépre|keretnélküli|300x300pxJátékosok a 2021. november 6-i manchesteri derbi közbenÁttekintésHelyszín Manchester, AngliaCsapatokManchester UnitedManchester CityElső találkozás1881. november 12.St. Mark’s 0–3 Newton Heath LYRLegutóbbitalálkozás2026. szeptember 13.Manchester United 0–1 Manchester CityStadionokOld TraffordCity of Manchester StadionStatisztikaÖsszes találkozás199Legtöbb győzelemManchester United (81)Legtöbb pályára lépésRyan Giggs (36)GólkirályWayne Rooney (11)Összes eredményUnited: 81City: 63Döntetlen: 55Legnagyobb győzelemUnited 1–6 City (1926)United 0–5 City (1955)United 5–0 City (1994)United 1–6 City (2011)Legtöbb gólCity 6–3 United (2022)Leghosszabb győzelmisorozat8 mérkőzésUnited (1993–2000)Leghosszabb veretlensorozat16 mérkőzésUnited (1990–2001)Jelenlegi győzelmisorozat1 mérkőzésCity (2026–napjainkig)Jelenlegi veretlensorozat1 mérkőzésCity (2026–napjainkig) A Manchester City és a Manchester United közötti rivalizálás Anglia futballtörténelmének az egyik kiemelkedő és napjainkban is folytatódó ellentétezése a sportágban. A két csapat elhelyezkedése miatt (Manchester) a párharcot manchesteri derbinek is nevezik. A két fél először 1881-ben találkozott. A City a City of Manchester Stadionban játszik, míg a United az Old Traffordon, a két stadion mindössze 6,4 kilométerre van egymástól. A két csapat 199-szer találkozott, a United 81, a City 63 alkalommal győzött, míg 55 volt döntetlen. Anglia legsikeresebb csapatai között vannak, a United és a City összesen 106 címet nyertek el, a United 68-at, a City 38-at.
Története A ligatagság előtt balra|bélyegkép|A két csapat stadionjai Manchester térképén az évek során (a United pályái pirossal, a City kékkel jelölve) A két csapat először 1881. november 12-én találkozott, akkor még St. Mark’s (később: Manchester City) és Newton Heath LYR (később: Manchester United) néven. A Newton Heath diadalmaskodott, 3–0-ra, az Ashton Reporter egy „kellemes találkozó”-ként írta le. Ebben az időszakban a két klub csak egyike volt a sok feltörekvő manchesteri együttesnek, így nem számított különlegesnek a két fél találkozása. Mindkét csapat növekedett az 1880-as években, az 1890-es évek első mérkőzését már a következőként jellemezték: „két helyi csapat találkozója, az Ardwick (City) éppen csak emelkedik a labdarúgás világának legmagasabb szintjére, míg a Newton Heath majdnem a legjobbak között van.” A két csapat Manchester legsikeresebb együttesei lettek, a Manchesteri Kupa győztese 1888 és 1893 között mindig az egyik csapat volt a kettő közül. Az időszakban mindkét csapat megpróbált bekerülni az angol bajnokságba (a Newton Heath 1889-ben, 1890-ben és 1891-ben, míg az Ardwick 1891-ben), sokáig sikertelenül. 1892-ben kerültek végül az angol labdarúgó-piramisba, a Newton Heath az első-, az Ardwick az új másodosztályba.
A rivalizálás első évei Az első bajnoki mérkőzést a két csapat az 1894–1895-ös szezonban játszotta, mikor a Newton Heath 5–2-re verte meg a Manchester City-t a Hyde Roadon. Az 1890-es évek végén Billy és Matthew Gillespie skót testvérek háromszor játszottak egymás ellen, mint a két csapat tagjai. A két csapat első találkozása az első osztályban 1906 decemberében történt, aminek során a City diadalmaskodott 3–0-ra. A jegybevétel több, mint ezer font volt a mérkőzésről, ami akkor közel rekordnak számított. Ebben az időszakban a City éppen rossz pénzügyi helyzetben volt, miután elítélték a csapatot, amiért illegálisan adtak pénz játékosaiknak fizetésük mellett. Tizenhét játékosukat függesztették fel és megtiltották nekik, hogy valaha a csapatban játszanak. Ezek között a játékosok között voltak az 1904-es FA-Kupa-győztes csapat legfontosabb tagjai is. Mikor a felfüggesztésük véget ért 1907 januárjában, négy játékos (Jimmy Bannister, Herbert Burgess, Billy Meredith és Sandy Turnbull) a United csapatához igazolt, ahol nagy szerepet játszottak a csapat első bajnoki címének megszerzésében 1908-ban. A mai ellenségeskedéssel ellentétben, akkor ezt egy pozitív dolognak tekintették a csapatok, méltó lépésnek számított a másik manchesteri csapat kisegítése. A következő szezonban Turnbull lett az első játékos, akit kiállítottak a derbi történetében.
Az első derbi, amit reflektorfényben játszottak, 1889. február 26-án került megrendezésre a Belle Vue Athletic Groundon. A Newton Heath diadalmaskodott 3–2-re az Ardwick fölött. A Hyde szénbánya tragédiájának sebesültjei és halottai támogatására rendezték.
A második világháború előtt sok manchesteri rajongó az egyik héten a City, a következőn pedig a United mérkőzéseit követte. A háború után alakult ki a napjainkig is fenntartó rivalizálás.
Az első kompetitív mérkőzés, amit reflektorfényben rendeztek az 1956-os szuperkupa-döntő volt, ahol a bajnok Manchester United legyőzte a kupagyőztes Cityt, 1–0-ra a Maine Roadon.
1970-es évek Az 1970-es években két vitatott esemény is történt. Az 1970-ben rendezett decemberi derbin George Best becsúszása eltörte Glyn Pardoe City-védő lábát, annyira, hogy Pardoe majdnem elvesztette a lábát, felépülése két évbe telt. A következő szezonban egy 3–3-as döntetlen során Francis Lee megvádolta Bestet, hogy feldobta magát és ezt azzal próbálta bizonyítani, hogy a földre vetette magát. Az 1973–1974-es szezon első derbijén Mike Doyle és Lou Macari is piros lapot kaptak a Maine Roadon. Egyikük se volt hajlandó elhagyni a pályát, így a bíró visszaküldte a csapatokat az öltözőbe, amíg el nem fogadták kiállításukat.
A Denis Law-mérkőzés bélyegkép|A Manchester United-legenda Denis Law szerezte a City győztes gólját az 1973–1974-es szezon végén|259x259px Az 1973–1974-es szezon visszavágóját az Old Traffordon játszották, a szezon utolsó előtti fordulójában, a United kiesés ellen küzdött, csak úgy maradhattak volna bent, ha megverik a Cityt és a Norwich megveri a Birminghamet. 80 perc elteltével az állás 0–0 volt, mikor Francis Lee a korábban United-játékos és legenda Denis Law-nak passzolta a labdát, aki háttal állt a kapunak. Sarkával a Alex Stepney kapujába lőtte a labdát. Ez volt Law pályafutásának utolsó pályára lépése, nem sokkal később bejelentette visszavonulását. A meccs utolsó perceiben a United rajongói berohantak a pályára, így a mérkőzést félbe kellett hagyni. A Norwich kikapott, így végül nem számított a két manchesteri csapat közötti eredmény, de ennek ellenére napjainkig is sokan a mérkőzésként emlegetik, amikor a United saját legendája kiejtette az első osztályból a csapatot. Napjainkig a labdarúgás egyik legnagyobb hamis mítosza.
A United egy évvel később tért vissza az első osztályba. Az évtized második felében mindkét csapat sikeres volt, a City ligakupa-győztes lett 1976-ban és egy évvel később másodikak lettek, míg a United három FA-Kupa-döntőben játszott négy év alatt, egyet megnyerve.
1980-as évek Az 1980-as évek egy 2–2-es döntetlennel kezdődött az Old Traffordon, 1980. szeptember 27-én. A mérkőzés a United egy kifejezetten sikertelen szezonjának kezdetén volt, az évad végén kirúgták Dave Sexton menedzsert, míg a City is így tett, megválva Malcolm Allisontól. Az utóbbi csapatnak a váltás kifejezetten jó döntésnek bizonyult, John Bond alatt jobbak lettek a bajnokságban és elérték az FA-Kupa döntőt.
1982–1983-ra viszont a United teljesen véget vetett annak a vitának, hogy melyik a jobb manchesteri csapat, mikor harmadikak lettek a bajnkságban, megnyerték az FA-Kupát, míg a City kiesett az első osztályból. Az 1982. október 23-i manchesteri derbi 2–2 lett, míg a visszavágó a Maine Roadon 2–1-re végződött a United javára.
A City az 1985–1986-os szezonban tért vissza az angol labdarúgás legmagasabb szintjére és 1985. szeptember 14-én fogadta a United csapatát a Maine Roadon. A United 3–0-ra nyert, sorozatban nyolcadik mérkőzését megnyerve a bajnokságban. A United végül sorozatban tízszer diadalmaskodott és első volt a bajnokságban az új évben, de a szezon végén csak negyedikek tudtak lenni. Ugyan a City 15. lett a bajnokságban, 1986. március 22-én egy 2–2-es döntetlent tudtak kiszenvedni az Old Traffordon, fontos két pontot elvéve a Unitedtől.
Az 1986–1987-es szezon végén a City kiesett az első osztályból, míg a United tizenegyedik lett, kirúgták Ron Atkinsont és helyére kinevezték Alex Fergusont, 1986. november 11-én. Atkinson egyik utolsó mérkőzése egy látogatásuk volt a Maine Roadra október 25-én, aminek végeredménye 1–1 lett. Alex Ferguson első találkozása a manchesteri kékekkel 1987. január 10-én volt az FA-Kupa harmadik fordulójában, a United 1–0-ra diadalmaskodott. 1987. március 7-én volt a visszavágó a bajnokságban, amit a Vörös Ördögök 2–0-ra nyertek, folytatva fejlődésüket Ferguson alatt, míg a City egyre közelebb került a kieséshez.
Az 1980-as évek sikerrel végződtek a City számára, feljutottak az első osztályba 1989-ben, 1989. szeptember 23-án a Maine Roadon találkoztak a vörösökkel, a szezon első heteiben. A City 5–1-re verte a Unitedet, ami az utolsó győzelmük volt a Vörös Ördögök ellen 13 évig.
1990-es évek Peter Schmeichel dán kapus, aki játszott mindkét csapatban, az egyetlen játékos, aki soha nem kapott ki a derbik történetében. A United veretlen volt 10 mérkőzése során az 1990-es években és egyetlen szezonjában a Maine Roadon a City megverte a vörösöket, illetve az Old Traffordon játszott mérkőzés döntetlen lett. balra|bélyegkép|213x213px|Alex Ferguson érkezése után a Manchester United dominálta a derbit az 1990-es években, veretlenek voltak az évtizedben Viszont az 1990-es években a United dominálta a derbit, az egész évtizedben veretlenek voltak. 1990–1991-es szezonban mindkét manchesteri csapat a tabella első felében volt, de egyik se tűnt igazi bajnoki esélyesnek. Az októberi mérkőzés a Maine Roadon 3–3-as eredménnyel végződött, de a visszavágót az Old Traffordon a United nyerte meg 1–0-ra. Az egyetlen gólt az akkor 17 éves Ryan Giggs szerezte, első profi góljaként legendás, kiemelkedően sikeres és rekordokat döntő pályafutásában. Az 1991–1992-es derbik eseménytelenek voltak, a novemberi mérkőzés a kékek pályáján 0–0 lett, míg a találkozó az Old Traffordon 1–1. A United második lett a bajnokságban, miután sokáig vezették a tabellát. A szezon második felében nehezükre esett gólt szerezni és több kupasorozatban való szereplésük miatt végül lemaradtak első címűkről Ferguson alatt.
A Premier League megalapítása után az első derbit az 1992–1993-as szezonban 1992. december 6-án rendezték, a United 2–1-re diadalmaskodott az Old Traffordon. Ezen a mérkőzésen debütált a United új igazolása, Éric Cantona, aki a következő négy szezonban nyolc gólt szerzett a manchesteri derbiken, először még abban az évadban a Maine Roadon. Az 1993–1994-es szezonban került megrendezésre minden idők egyik legjobb manchesteri derbije, mikor a United 2–0-s hátrányból tudta megverni a Cityt a Maine Roadon, Cantona duplájával. A következő mérkőzésen is duplázni tudott a francia és az azt követő derbin is betalált, 1994 novemberében, de Andrej Kancselszkisz volt az 5–0-s végeredményű mérkőzés hőse, mesterhármast szerzett. A bajnoki visszavágó a Maine Roadon 3–0-ra végződött három hónappal később, ismét a United nyert. Az 1995–1996-os szezon volt az évszázad utolsója, amiben manchesteri derbit rendeztek, hiszen a City kiesett az évad végén. Október közepén tartották meg az elsőt, az Old Traffordon, ahol a 20 éves Paul Scholes góljának és Peter Schmeichel kiemelkedő teljesítményének köszönhetően a City nem tudta meglepni a Vörös Ördögöket. A szezon második derbijére áprilisban került sor, Cantona ismét gólt szerzett, a végeredmény 3–2 lett. A két csapat ezek mellett az FA-Kupában is találkozott, ahol a United az ötödik fordulóban kiejtette a kékeket.
2000-es évek