Stefanics János (Nyágova, 1914. szeptember 11. – Budapest, 1982. november 19.) sebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1963).
Az általános sebészet, az ortopédia és traumatológia, valamint az agysebészet területén dolgozott. A Magyar Sebész Társaság vezetőségi tagja volt.
Életpályája 1932-ben kezdte meg orvosi tanulmányait a debreceni Tisza István Tudományegyetemen. 1934-ben átiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1938-ban diplomázott. Munkáját az egyetem Anatómiai Tájbonctani Intézetében kezdte meg díjtalan demonstrátorként. 1935-től katonai szolgálatot teljesített. 1939-ben mint díjtalan gyakornok került az egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájára, amelyet akkor Bakay Lajos, majd Ádám Lajos és 1947-től Sebestény Gyula vezetett. 1941-ben műtővizsgát tett. 1941 áprilisától decemberig, majd 1942 júliusától a háború végéig a keleti fronton, hadműveleti területen teljesített szolgálatot.
1945 szeptemberétől tanársegédként dolgozott. Sebestény Gyula halála után (1954) megbízottként vezette az I. sz. Sebészeti Klinikát. 1954–1955-ben a III. sz. Sebészeti Klinika megbízott vezetője volt. 1955. július 1-jén adjunktussá nevezték ki. Ezt követően Mosonmagyaróvárra került, ahol a Városi Tanács Kórházának sebész főorvosaként dolgozott 1957–1958-ban. 1958-tól a II. sz. Sebészeti Klinika docense, 1959–1961 között megbízott vezetője volt. 1961-től mint megbízott tanszékvezető, 1964-től mint tanszékvezető egyetemi tanár a II. sz. Sebészeti Klinika igazgatója volt. 1967–1970 között a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának dékánhelyettese, 1970–1973 között dékánja volt. 1974 és 1982 között a II. sz. Sebészeti Klinika vezetője volt. 1975–1979 között a Magyar Sebész Társaság elnöke volt.
Alapvető klinikai tanulmányokat közölt a fekélybetegség, valamint a tápcsatorna különböző betegségeinek sebészetéről. Tudományos munkásságát közel 100 közlemény és ugyanennyi előadás jelzi. Több magyar és külföldi orvosi társaság tagja volt.
Sírja az Óbudai temetőben található (5/0/1/90-91).
Művei Experimental angiographic studies after damaging the veins or arteries of the inferior extremity (másokkal, Budapest 1956) A ductus cysticus csonk megbetegedéséből eredő panaszok cholecystektomia után (Görgő Pállal és Papp Sándorral, Budapest, 1958) Idős korban végzett epeműtétek (Vida Ödönnel, Budapest, 1959) A gyomor- és nyombélfekély műtéte utáni késői panaszok kóroktana és sebészi elemzése (Klimkó Dezsővel és Egri Györggyel, Budapest, 1961) A Mondor-betegség (másokkal, Budapest, 1961) A vékony-, vastag- és végbél nem daganatos sebészi betegségei (Budapest, 1962) Részletes sebészet 1. (szerkesztő, Budapest, 1969) Részletes sebészet és traumatológia 2. (szerkesztő, Budapest, 1970) Adatok az epeműtéteket követő panaszok kóroktanához és sebészi kezeléséhez. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1962) Sebészet (Budapest, 1977. 2. átdolgozott kiadás: 1984. Kocsis Lászlóval, Budapest, 1982)
Díjai, elismerései Érdemes Orvos (1955) Kiváló Orvos (1960) Felsőoktatásügy Kiváló Dolgozója (1968) Balassa János-emlékérem (1972) Soltész Lajos-emlékérem (posztumusz, 1985)
Jegyzetek
Források
Stefanics János Stefanics János sírja
További információk Nagy Lajos: Dr. Stefanics János (1914-1982) (Orvosi Hetilap, 1983. 124.) Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001. Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Az Óbudai temetőben eltemetett személyek