Egger Leo vagy Egger Leó (Pest, 1865. december 11. – Budapest, 1925. augusztus 18.) gyógyszerész.
Életpályája Egger Adolf (1826–1874) cukrász és Blau Júlia fia. Kezdetben bátyja, Egger Izidor (1856–1899) gyógyszerész bécs-nussdorfi gyógycukorka-gyárában dolgozott. 1889-ben a Bécsi Egyetemen gyógyszerészi, 1891-ben kémiadoktori oklevelet szerzett. Ezután francia és német vegyi gyárakban bővítette ismereteit. Két éven át az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott gyógyszerészként. Bátyjával – aki két évvel később Bécsben elhunyt – 1897-ben megvette a budapesti VI. kerületi Váci körúton lévő Nádor patikát. 1911-ben a gyógyszertárat eladta.
Felesége Auspitz Regina Rinka volt, Auspitz Pál és Kohn Gizella lánya, akivel 1899. június 10-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.
Gyógyszergyára
A patika eladása után alapították meg a Dr. Egger Leo és Egger Izidor Gyógyszerészeti és Vegyészeti Cikkek Gyára elnevezéssel a céget, amely később gyárrá bővült Kőbányán. Egger hozta forgalomba a német Neosalvarsan (arsenobenzol) injekcióhoz hasonló készítményt, Revival néven.http://epa.oszk.hu/03000/03005/00017/pdf/EPA03005_MKL_2017_06_198-201.pdf Fennmaradt a Budapest VI. Révai u. 12. alatt működő cég mellpasztilla-hirdetése is.https://library.hungaricana.hu/hu/view/Balatonvidek_1912_2/?pg=165&layout=s
Egger Leo halála után a vállalat 1930-ban özvegye, özv. dr. Egger Leóné és gyermekei, dr. Egger Iván és Egger Mária tulajdonába került. Mint családi vállalat, közkereseti társaság, maradt meg, amíg a Dr. Egger Gyógyszervegyészeti Gyárat (Budapest, X. kerület, Füzér u. 30.) a második világháború után, 1948-ban államosították.http://real-j.mtak.hu/11206/6/650.1949.05.01.pdf Jogutódja – több egyéb vállalattal együtt – az EGYT lett.http://real-eod.mtak.hu/4902/1/Tanulmanyok_2010_42_Tompe_A_magyarorszagi_tapszergyartas.pdf
Írásai Franciaország gyógyszerészetéről (Gyógyszerészi Közl., 1893. 30. sz.) A hypodermikus gyógykezelés rövid vázlata (Gyógyszerészi Almanach, Budapest, 1897)
Jegyzetek
Források
mgyt.hu
További információk Dr. Varságh Zoltán: Dr. E. L. (Gyógyszerészi Hetilap, 1925. 10. sz.) Dr. Baradlai János - Bársony Elemér: A magyar gyógyszerészet története (Budapest, 1930)
Kategória:1865-ben született személyek Kategória:1925-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek