Aki királynak született (angolul The Man Born to Be King) Jézus életéről szóló rádiójátéksorozat, amelyet a BBC készített és sugározott a második világháború alatt. A sorozat tizenkét rádiójátékból áll, amelyek Jézus életének egyes időszakait ábrázolják, a születését körülvevő eseményektől kezdve haláláig és feltámadásáig. Először a BBC Home Service sugározta vasárnap esténként, 1941. december 21-étől kezdve négyhetes időközönként 1942. október 18-ig. A sorozatot Dorothy L. Sayers írta, a rendező Val Gielgud volt, Jézus szerepét Robert Speaight játszotta.

Keletkezése és forrásai bélyegkép|Dorothy L. Sayers szobra szülővárosában, Withamben Dorothy L. Sayers a BBC vallásos műsorai igazgatóságának felkérésére 1940–1941-ben írta a sorozatot, amelyet a vasárnapi gyermekműsorba szántak. A felkérést azzal a három feltétellel vállalta, hogy szerepeltetheti Jézus alakját, a darabot ugyanabban a realista felfogásban írja meg, mint Az akinek el kell jönnie címűt, és a kortárs köznyelvet használja. A BBC Vallásos Műsorai igazgatója szerint mindhárom feltételt elfogadták, sőt kívánatosnak tartották, ám a fennmaradt levelezés tanúsága szerint az írónőnek komoly harcot kellett vívnia elgondolásai érvényesítéséhez. Az 1940. júliusban kötött szerződést Sayers a sorozatos kritikák hatására 1941 júliusában felmondta, és csak az igazgató rábeszélésére tért vissza a projekthez.

Sayers saját bevallása szerint a sorozatot alapvetően a négy evangélium szövegére alapozta, de beépített a hangjátékokba néhány „a keresztény kegyesség és szokás által megszentelt” legendát is. A munka során görög nyelvű Újszövetséget használt, és számos hittudományi munkát tanulmányozott, amelyek közül külön kiemelte William Temple yorki érsek Readings in St. John's Gospel, Sir Edward Hoskyn The Fourth Gospel, R. A. Edwards The Upper Room, Frank Morrison Who Moved the Stone? illetve Ronald Gurner We crucify című műveit.

1941. decemberre elkészült az első öt darab; az elsőt advent utolsó vasárnapján tervezték sugározni. A bemutató előtt tíz nappal sajtótájékoztatót tartottak, ahol az írónő beszélt a hangjátékok megírásának dramaturgiai nehézségeiről és az általa alkalmazott megoldásokról, illetve részletet olvasott fel a műből. A sajtótájékoztatón részt vevő újságírók többsége rokonszenvvel számolt be a hírről, egyesek azonban tiszteletlenséggel, istenkáromlással és közönségességgel vádolták az írónőt, anélkül, hogy olvasták volna a művet. A Lord’s Day Observance Society (Úrnapja Tiszteletben Tartásának Egyesülete) egész oldalas ellenző hirdetéseket tett közzé a legfőbb brit sajtótermékekben, és a Protestant Truth Society-vel (Protestáns Igazság Egyesület) együtt megpróbálták elérni a sugárzás betiltását. A sajtótámadások hatására 1941. december 10-én a brit parlament alsóházában interpelláció hangzott el az üggyel kapcsolatban; a kormány azzal utasította el az interpellációt, hogy az Információs Minisztériumnak nem feladata a BBC által közvetített vallásos darabok felügyelete. Figyelembe véve a reakciókat, az első adás után a BBC Központi Vallási Tanácsadó Testülete tagjainak kipostázták a második és harmadik hangjáték szövegét, hogy jelezzék észrevételeiket, és a második adás időpontját két héttel elhalasztották. A testület különböző keresztény felekezetekhez tartozó (anglikán, római katolikus, baptista, kongregacionalista, metodista, presbiteriánus) tagjai egy kivétellel támogatták a hangjáték műsorra tűzését; utóbb az egyetlen fő is, aki kételyeket fogalmazott meg, meggondolta magát.

A sorozat darabjai

Cselekménye bélyegkép|140px|Hieronymus Bosch: A háromkirályok imádása Királyok Júdeában Jeruzsálembe, az immár öreg és beteges Heródeshez három idegen király érkezik, Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Mindhárman azt tapasztalták a rejtett bölcsességek kutatása során, hogy megszületett a zsidók királya, aki büszkébb lesz a császárnál és szerényebb a rabszolgánál, magasabbra emelkedik az egeknél és mélyebbre hatol a síroknál, de belefér egy emberszívbe, áldozat és főpap lesz egyszerre, a legnagyobb harcos lesz és mégis a békesség fejedelmének nevezik. Heródes hitetlenkedve, ugyanakkor gyanakvással hallgatja az idegeneket. Útba igazítja őket Betlehembe – ahol a jóslat szerint meg kell születnie a királynak – , és felszólítja őket, hogy visszaúton számoljanak be a látottakról. Heródes veszélyt érez, és azt tervezi, hogy kézre keríti a gyermeket, mielőtt lázadást szíthatna. A királyok hódolnak a csecsemő Jézusnak, de nem fogják fel a kapott jelek értelmét. Azt azonban mindhárman érzékelik, hogy Heródes szívében sötétség lakozik, ezért nem mennek vissza hozzá. Mivel nem tudja azonosítani a jóslatban szereplő csecsemőt, Heródes parancsot ad minden két évnél fiatalabb betlehemi fiúgyermek megölésére. bélyegkép|140px|ifj. Lucas Cranach: Krisztus megkeresztelése A király hírnöke Keresztelő János bűnbánatra és megtérésre szólítja az embereket, és megkereszteli őket a Jordán vizében. Közben éles szavakkal illeti a farizeusokat, akik szigorúan megtartják ugyan a vallási előírásokat, de szívükben keménység lakozik. Megjelenik Jézus, akinek megkeresztelkedésekor megdördül az ég; ezt az egyik jelenlevő kisgyermek úgy értelmezi, hogy Isten szólalt meg. Jézus igazat ad neki, és elbeszélget vele – olyan szavakkal, amelyek a későbbi hegyi beszédre utalnak. Keresztelő János tanítványai közül András és János Jézushoz csatlakoznak, és András elhívja testvérét, Simont is, akit Jézus Péternek nevez el. Keresztelő Jánost letartóztatják, mert Heródes fejedelem erkölcstelen életvitele ellen emelt szót; elfogása előtt tanítványait Jézushoz küldi. Júdás inkább Keresztelő Jánost követi Tibériásba. bélyegkép|140px|A kánai menyegző ábrázolása a gutenzelli apátság templomában Egy nemes ember Mária régi ismerőseinél segédkezik egy lakodalom előkészületeinél, ahova megérkezik Jézus is hat tanítványával. A rabbi felkéri Jézust, hogy beszéljen Isten országáról, erre ő elmeséli az okos és balga szüzek példázatát, amit a vendégek vegyes érzelmekkel fogadnak. Amikor elfogy a bor, Jézus hat vedret megtöltet vízzel, és azt adatja a vendégeknek; az ital a legfinomabb bornak bizonyul.

A következő színben Kapernaumban, Benjámin házában a szolgák Jézus tetteiről beszélgetnek, a kánai menyegzőn tett csodájáról, illetve a jeruzsálemi templom megtisztításáról. Benjámin, akinek fia halálán van, hirtelen ötlettel Jézus keresésére indul. Közben Jézus tanítványai azon vitatkoznak, hogy miből fognak megélni, ha mindent elhagytak Jézus követéséért. Jézus meginti őket a kicsinyhitűségükért. Megérkezik Benjámin, és arra kéri Jézust, gyógyítsa meg fiát. Jézus hazaküldi, mondván, hogy meggyógyul a fia, és ez valóban meg is történik abban az órában.

Az ország örökösei Jézus maga mellé veszi Mátét, a vámszedőt, és Keresztelő János ajánlására Júdás is csatlakozik a tanítványokhoz; ő lesz a csapat pénztárosa. A tanítványok Jézus tetteiről mesélnek Júdásnak: a csodás halfogásról, a szombati gyógyításról, a naini özvegyasszony fiának feltámasztásáról. A szanhedrin ülésén is Jézust tárgyalják: a vének attól félnek, hogy lázadást szít, amit Róma nem hagy megtorlatlanul, a zélóta Báruk viszont azért van Jézus ellen, mert nem mutat semmi odaadást a zsidók országának helyreállítása iránt. Kajafás azt javasolja, hogy játsszák ki Jézust és Rómát egymás ellen, viszont túl okosnak tartják ahhoz, hogy csapdába lehessen csalni. Így Báruk azt javasolja, hogy szervezzék be Júdást, aki belső információkat tudna szerezni Jézus mozgalmának valódi céljairól, és segíthetne a belső bomlasztásban.

Jézus a törvényről tart tanítást a sokaságnak, majd egy szavával meggyógyítja Proclus százados szolgáját. A mennyei kenyér Jézus elküldi tanítványait, hogy hirdessék az Isten országát, és gyógyítsanak. Fülöp meggyógyít egy megszállott asszonyt, maga sem érti, hogyan. Báruk, a zélóta, elülteti a gyanút Júdás fejében, hogy Jézus nem fogja megtartani mindazt, amit hirdet. Jézus ismét tanítja a sokaságot, és tanítványaival öt kenyérből és két halból megvendégelteti őket. A tömeg mindenképpen követni akarja Jézust, aki azonban megtévesztésül fejfedőt cserél Jakabbal, így a sokaság a tanítványok után ered a Galileai-tenger partjára; a tanítványok hajóra szállnak. Jézus a vízen járva megy oda hozzájuk, és megmenti Pétert a vízbefúlástól. Másnap Jézus az élet kenyeréről tanítja a sokaságot, azonban szavait nemhogy a tömeg nem érti, de János és Júdás kivételével a tanítványok sem. bélyegkép|140px|Carl Heinrich Bloch: Krisztus színeváltozása A sátoros ünnep Jézus és tanítványai Jeruzsálembe készülnek. Kajafás is készül Jézus érkezésére: le akarja csukatni még a sátoros ünnep kezdete előtt, hogy ne legyen alkalma lázadást szítani. Poncius Pilátus felesége, Claudia, kíváncsi lesz a zsidó prófétára, akiről egy görög szolgáló mesél neki. Jézus maga mellé veszi Pétert, Jánost és Jakabot, és felmegy velük a hegyre imádkozni. A tanítványok a hegyen szembesülnek Jézus dicsőséges mivoltával. Jézus Jeruzsálemben a templomban tanít, megosztva a hallgatóságot. Kajafás kikérdezi Júdást, aki Messiásnak mondja Jézust; a főpap úgy gondolja, hogy Júdás előbb-utóbb féltékeny lesz mesterére, és szembefordul vele. Jézus az utcán is prédikál, aminek következtében majdnem megkövezik, de sikerül elmenekülnie.

A világosság és az élet Jézus Lázár, Márta és Mária házában vendégeskedik Betániában, és elmondja a tékozló fiúról szóló példázatot. A zsinagógabíróság kihallgatja a vakon született, Jézus által meggyógyított fiút és szüleit; a fiút a bíróság kiközösíti, mert azt állítja, hogy gyógyulását Istennek és a názáreti Jézusnak köszönheti. Jézus meglátogatja a családot, és kinyilatkoztatja (mégpedig a farizeusok jelenlétében), hogy ő Izrael pásztora, és hatalma Istentől való, emiatt majdnem megkövezik.

Jézus távollétében Lázár meghal; négy nap múltán Jézus feltámasztja. A szanhedrin ismét ülésezik Jézus ügyében, és ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett megszavazza, hogy járjanak el ellene boszorkányságért és istenkáromlásért. bélyegkép|140px|14. századi német mester: Krisztus bevonul Jeruzsálembe

A királyi út Báruk levelet ír Jézusnak, amelyben felszólítja, hogy álljon seregei élére. Júdás látja, amint Báruk küldönce megérkezik a levéllel, és tévesen arra következtet, hogy Jézus elárulta küldetését. Jézus és tanítványai Jeruzsálembe indulnak a páskaünnepre; Jézus a bevonuláshoz Báruk által felkínált ló és szamárcsikó közül ez utóbbit választja, ezzel jelezve, hogy a király békességben jön. A tömeg hozsannával fogadja. A városban a farizeusok és a szadduceusok különböző kérdésekkel próbálják csapdába csalni Jézust, de ő nem az emberek logikája szerint válaszol, így kikerüli a csapdát. Júdás jelenti Kajafásnak, hogy Jézus a Báruk-féle lázadók oldalára állt, és háborút hirdetett Jeruzsálem ellen. Kajafás megkéri Júdást, hogy derítse ki, mikorra tervezi Báruk a támadást, és vezesse Jézus nyomára. Júdás fizetséget kér, és azt, hogy jegyezzék fel, hogy Izrael javára cselekedett.

A király vacsorája A páskavacsoránál a tanítványok összevissza fecsegnek az asztalnál. Jézus megmossa a tanítványok lábát, és bejelenti, hogy valaki el fogja árulni. Jánosnak azt is megsúgja, hogy Júdás lesz az áruló, Júdást pedig biztatja, hogy tegye meg hamar, amit meg kell tennie. Júdás jelenti Kajafásnak, hogy Jézust a Gecsemáné-kertben fogják megtalálni. Jézus hagyakozik a tanítványoknak, és imádkozik értük és minden hívőért. Kajafás felkeresi Pilátust, hogy már előre jóváhagyassa az állítólag felkelést szervező Jézus elleni ítéletet. Pilátus ezt felesége miatt, aki megkedvelte Jézust, nem szívesen tenné, de a császárt nem akarná magára haragítani. A Gecsemáné kertben Jézus a halálra készülve imádkozik, miközben a tanítványok elalszanak. Megérkeznek a Júdás által útbaigazított katonák, hogy letartóztassák Jézust. Péter kardot ragad, és levágja az egyik katona fülét, de Jézus leállítja, és meggyógyítja a katonát. bélyegkép|140px|id. Hans Holbein: Krisztus Pilátus előtt A világ fejedelmei