A cseh nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az , , hangok lejegyzésében van.
A magánhangzók A cseh magánhangzók a következők: elöl képzett(ajakkerekítés nélküli) középen képzett hátul képzett rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú zárt majdnem zárt félzárt félnyílt nyílt kettőshangzók (), (),
A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
Mássalhangzók A cseh mássalhangzók a következők: Bilabiális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Glottális Nazális Plozíva zöngétlen zöngés () Affrikáta zöngétlen zöngés () () Frikatíva zöngétlen () zöngés Pergőhang egyszerű frikatíva Approximáns
A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
Az egyes betűk kiejtése A cseh nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is. Betű(kapcsolat) Név Helyzet Kiejtés Példák A a á gramatika Á á dlouhé á krátké auCsak idegen eredetű és hangutánzó szavakban fordulhat elő. auto B b bé szó végén zub c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt obchod máskor ryba C c cé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt Špicberky máskor cena Č č čé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt léčba máskor článek D d dé szó végén led c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt hádka ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban dědeček ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban diktatura máskor týden Ď ď ďé szó végén šeď c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt buďto máskor obchoďák dz c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt předzpěv máskor dzinkati dž szó végén bridž máskor džús E e é den É é dlouhé é léto Ě ěCsak b, d, f, m, n, p, t, v után állhat. ije vagyé s háčkem d, n, t után Az előtte álló d, n, t mássalhangzót meglágyítja. někdo b, f, p, v után pět m után náměští eu Europa F f ef b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt afghánsky máskor fáček G g gé szó végén biolog máskor algebra H h há szó végén vrh c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt knihtisk máskor oliheň Ch ch chá b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt / Beszélőtől függően mindkét alak előfordul. abych byl / máskor dech I iCsak b, c, č, d, f, j, l, m, n, p, ř, s, š, t, v, z, ž után állhat. í vagyměkké í magánhangzó előtt Nem alkot kettőshangzót! historie máskor čeština Í í dlouhé í vagydlouhé měkké í blízko J j jé szó elején mássalhangzó előtt jmenovat máskor děj K k ká b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt někdy máskor která L l el magánhangzót nem tartalmazó szótagban plný máskor guláš M m em f, v, w előtt symfonik a sedm és osm szavakban / Eredetileg szótagképző -mel ejtették ezeket a szavakat, azonban újabban terjed az -os ejtésmód. sedm / osm / máskor změna N n en f, v előtt brnkat k, g, q előtt konerence ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban parník ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban vulkanit máskor písmeno Ň ň eň oheň O o ó jako Ó ó dlouhé ó móda ouNem állhat szó elején. Ragozás közben általában ú-val vagy ů-val váltakozik. dlouhý P p pé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt krepdešín máskor písmeno Q qCsak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik. kvé / Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy -val vagy -vel ejtik. tequila sequel R r er magánhangzót nem tartalmazó szótagban srdce máskor originál Ř ř řé szó végén duchař c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť mellett třpyt kříž máskor čeřen S s es b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt prosba néhány idegen eredetű szóban feminismus máskor prosím sh a történelmi Csehország (Bohémia) területén shoda Morvaország területén shoda Š š eš b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt váš den máskor déšť T t té b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt rentgen máskor tvrdý Ť ť ťé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt ať brzy máskor křišťál U u ú klučit Ú úÁltalában csak első szótagban található szláv eredetű szavakban. Idegen eredetű, valamint hangutánzó szavakban bármelyik szótagban állhat. dlouhé ú túje Ů ůNem állhat szó elején. Utolsó szótagban azt is jelzi, hogy az ú betű ragozás közben o-ra változik. ů s kroužkem hnůj V v vé vagyjednoduché vé szó végén chlév c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt borůvka máskor obleva W wCsak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik. dvojité vé / Általában -nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését. wolfram bowling X x iks szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt exemplář máskor bisexuál Y yCsak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat. ý vagyypsilon vagykrátké tvrdé í Nem lágyítja az előtte álló d, n, t-t. blyštět Ý ý dlouhé ý vagydlouhé ypsilon vagydlouhé tvrdé í arkýř Z z zet szó végén kněz c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt rozpad máskor fazolka Ž ž žet szó végén kéž c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt jakožto máskor hýždě
Megjegyzések A dz és dž betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő, ezért nem részei az ábécének, és ezért nincs nevük sem. A kettőshangzók sem részei az ábécének. A ď, ň, ť betűk után nem állhat ě, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, n, t + ě, i, í kapcsolatokat használnak. Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre és , azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, n, t betűket, így kiejtésük , , lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, ř, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van (pl. pil – ivott, pyl – hímpor; míti – bírni, birtokolni, mýti – mosni). Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo . Az ou az egyetlen eredeti cseh kettőshangzó. Az au és eu is megtalálható a nyelvben, de csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő. Az ř kiejtését a külföldiek gyakran egyszerűen -vel helyettesítik, ez azonban nem javasolt, hiszen a csehben is van rž kapcsolat, egyes esetekben ez zavart is okozhat: řát (rend) – ržát (nyerít). Ha két azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor nem ejtjük hosszan őket: měkký. Ez alól kivétel, ha a kettőzésnek értelemmegkülönböztető szerepe van: nejjasnější (a legtisztább) – nejasnější (homályosabb). Mássalhangzó-torlódásokban gyakran kiejtenek egy homályos hangot az összetorlódott mássalhangzók között, ezzel könnyítve az ejtést: lpět . A torokzár nem önálló fonéma a cseh nyelvben de megjelenhet olyankor, amikor például hangsúlyozni akarjuk a szótaghatárt összetett szavakban: používat , trojúhelník . A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: leckdo ; příjezd . A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő cseh hangokkal ejtik: café ; briefing ; copyright ; know-how .
A hangsúly A cseh szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: nejkrásnější . Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: nejzelenější .
Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így azzal egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy .
Nyelvjárási különbségek Három nagyobb nyelvjárást különböztetünk meg a cseh nyelvben, ezek a bohémiai cseh, a morva cseh és a legkisebb a lach nyelvjárás. Ez utóbbi már átmenet a cseh és a sziléziai nyelv között. A nyelvjárások hangtani eltérései általában írásban is megjelennek, így ezek könnyen elismerhetők és így egyszerűen kiejthetők. A bohémiai és a morva csehre is jellemző, hogy é helyett í/ý-t használnak: létat → lítat, de a morva csehben ez a jelenség megvan fordítva is: ryba → reba. A bohémiai cseh a hosszú í/ý-k helyén egy saját kettőshangzót, egy -t mond, amit írásban általában ej-jel elölnek: mlín → mlejn . Ezen a nyelvterületen az o-val kezdődő szavakat -val ejtik: oči . A morva csehben a rövid i kiejtése , mint a magyar nyelvben is. Az u helyett itt o, az ou helyett pedig ó található: ruka → roka, mouka → móka. A lach nyelvjárásban megkülönböztetik a kemény és a lágy l-et, ez utóbbit l-lel, míg a kemény változatát ł-lel írják (kiejtése , mint a lengyelben). A helyesírásban gyakran w-t használnak a v betű helyett. Itt sokkal kevesebb a hosszú magánhangzó, általában a hosszú hang rövid változatával helyettesítik ezeket: nosových → nosowych.
Jegyzetek
Források
Kategória:Cseh nyelv