A közösségszervezés az a folyamat, amely során az egymás közelében élő vagy azonos önérdekkel rendelkező emberek csoportot alapítanak, hogy változást érjenek el a közösség számára fontos ügyekben.Sebály–Vojtonovszki 2016, 15. o. A csoport a politikai, gazdasági területen dolgozó döntéshozók, a demokratikus részvétel és a társadalmi igazságosság jegyében megoldást javasol, és véleményt nyilvánít a döntéshozatali folyamat során. Egyezségre törekeszik, de szükség esetén felvállalja a konfliktust. A csoport itt nem elsősorban személyes kapcsolatokon alapuló, támogató társaságot, hanem emberek olyan érdekközösségét jelenti, akik a (helyi) közélet szereplőivé válnak és közös céljaik elérése érdekében formális vagy informális szervezeteket hoznak létre. A közösségszervező pedig az a szakember, aki ilyen szervezetek megalakulását segíti, létezésüket támogatja. A közösségszervezők kampányok vezetésében, koalíciók építésében és az aktív tagok, ún. közösségi vezetők képzésében nyújtanak támogatást.Peták és mások 2014 , 122. o.

A közösségszervezés értékirányultsága és eszközrendszere

A közösségszervezés központi fogalma a hatalom, mely egy bizonyos cél elérésének képességét jelenti.Sebály–Vojtonovszki 2016, 177. o. A hatalom tehát alapvetően semleges, attól függően teszi a cselekvőt igazságossá vagy korrupttá, hogy az hogyan használja a változtatásra kapott képességet. A közösségszervezők szerint az előremutató társadalmi változások érdekében egyenlőbbé kell tenni a szolgáltatásokhoz és az erőforrásokhoz (egészségügy, közlekedés, lakhatás, munkahelyek, oktatás stb.) való hozzáférést, és a kevesebb hatalommal rendelkező csoportokat képessé kell tenni céljaik elérésére. Ez hatással van a közügyekre, így a közösségszervező folyamat politikai cselekvés.Udvarhelyi 2018

Mivel társadalmi berendezkedésünkben a tehetősebbeknek lejt a pálya, egy igazságosabb együttéléshez egyenlő esélyeket biztosító politikai döntések szükségesek. Amennyiben a döntéshozók többsége nem támogatja ezt a víziót, a csoportoknak meg kell tudniuk mutatni, hogy az általuk képviselt ügyek sok embernek fontosak. Céljaik elérése érdekében információnyújtással és mozgósítással társadalmi bázisépítést végeznek, hogy mind anyagi, mind politikai, mind erkölcsi tőkéhez juthassanak, ezzel növelve hatalmukat, azaz a közügyek befolyásolására alkalmas képességüket. Erre különösen széles és kreatív eszközkészlet áll rendelkezésre. Ha tárgyalásos úton nem sikerül elérniük a céljukat, akkor az eredményes bázisépítést követően különböző eszközökkel és a nyilvánosság bevonásával tudnak nyomatékot adni céljaiknak, mint pl. petíció, tömeges levélírás vagy telefonálás, számadó gyűlések szervezése, performansz, flashmob (villámcsődület), installáció, közmeghallgatás, stratégiai perek, online eszközök, demonstráció vagy akár az erőszakmentes polgári engedetlenség.

A közösségszervezés folyamatának egyik távlati célja, hogy hosszú távú célokkal és belső szervezeti felépítéssel, valamint saját hagyományokkal rendelkező és valós társadalmi változásokat elérő szervezetek jöjjenek létre, melyek erősítik és megújítják a demokratikus intézményrendszert.Sebály–Vojtonovszki 2016, 18. o. Ezek az informális vagy formálisan bejegyzett szervezetek igyekeznek demokratikus és társadalmi igazságosságon alapuló céljaikat saját működésükben is megvalósítani. Tehát az általuk hirdetett egyenjogúságot kiegészítik olyan folyamatokkal, amelyek az eltérő társadalmi pozíciójuk okán kevesebb lehetőséggel, tudással, önbizalommal stb. rendelkező csoporttagokat is képessé teszik (empowerment) a döntéshozatalban és egyéb jelentős szerepekben való tényleges részvételre, hogy képviselhessék a közös csoportérdeket.

A tagság típusa alapján a létrejövő csoportok több fajtáját különítjük el: amennyiben a tagok magánemberek, akkor alulról szerveződő (grassroots) csoportról beszélhetünk; míg ha a résztvevő tagok szervezeteket (civil szervezeteket, közintézményeket stb.) képviselnek, akkor intézményi alapú (broad-based) közösségszervezésről beszélünk. A szomszédság alapú közösségszervezésben a közösségszervező a különböző szomszédságokban keresi a leendő tagokat, tárja fel a szomszédság számára fontos ügyeket, facilitálja a csoportalapítást, a nyomásgyakorlást, a közösségi tanulást, majd a létrejött szomszédsági alapú szerveződések között az összefogást. A hit alapú (faith-based) közösségszervezésben a közösségszervező a társadalmilag inaktív, illetve széthullott gyülekezeteket szervezi élő és befogadó hitközösségekké, vagy akár a felekezeteken átívelő együttműködésüket segíti egy bizonyos társadalmi ügyben. Az ügy alapú közösségszervezés pedig egyrészt lehet olyan embereknek a megszervezése, akik egy ügyben (lakhatás, egészségügy stb.) személyesen érintettek, de nem egy szomszédságban laknak, és nem is ugyanazon intézmény vagy gyülekezet tagjai. Jelentheti továbbá többféle típusú (szomszédsági alapú, gyülekezeti alapú, intézményi alapú, ügy alapú) csoport összefogásának megszervezését.

A közösségszervező nem a semmiből kezd el építkezni: támaszkodik a korábbi vagy futó kezdeményezésekre, szervezetekre, ezek vezetőire, illetve tagságára, vagy adott esetben kiforratlan szerveződési formákra, olyan struktúrára, ami megragadhatóvá teszi a közösséget.

Mi nem közösségszervezés?

Segíthet a közösségszervezés meghatározásában és megértésében, ha kijelentjük, hogy mi választja el a valamilyen szempontból hasonló megközelítésektől.

A szociális ellátás, bár a társadalmilag hátrányos helyzetűek támogatására hivatott, de a közösségszervezéssel szemben egyéni célokra és egyéni cselekvésekre koncentrál. A közösségszervezés során gyakran jelenik meg célként egy igazságosabb szociális ellátás. A jogvédelem során, bár gyakran hasonló emancipatorikus célok vezérlik, mint a közösségszervezést, egy jogász képviseli az érintettet, míg a közösségszervezésben alapvető fontosságú, hogy a problémával közvetlenül érintettek csoportosan képviseljék a saját érdekeiket. A közösségszervezés során a stratégiai pereket nyomásgyakorló eszközként használhatja a közösség. A mozgalmak számos, hasonló értékrendet valló magánszemélyek és szervezetek csoportosulásai egy közös társadalmi cél érdekében. A sikeres társadalmi mozgalmakhoz szükség van közösségszervezésre, de nem minden közösségszervező folyamat végén alakul ki mozgalom. A kettő együtt adhat struktúrát a képlékenyen alakuló tömegmozgásoknak. A közösségfejlesztés szintén közösségi összefogást épít a közösségszervezéshez hasonló eszközökkel, de a helyi problémák megoldásának érdekében hangsúlyosabb a résztvevők saját erőforrásainak a kiaknázása, mint a hatalmi egyenlőtlenségek megváltoztatása.Peták és mások 2014 , 111–112. o. Az utóbbi években számos egyetemen indult ún. „közösségszervező” szak, azonban ez tematikájában nem fedi a közösségszervezés hazai módszertanát.Giczey 2018 Bár számos szélsőjobboldali mozgalom és csoport alkalmaz a közösségszervezéshez hasonló eszközöket, de mivel ezek kirekesztő értékrendszerük tekintetében teljes mértékben eltérnek tőle, ezért fogalmilag nem tartoznak a közösségszervezéshez.

Magyar történet

A hazai közösségszervezés egyik gyökereként fontos megemlíteni a közel három évszázadnyi múltra visszatekintő szakszervezeti mozgalmat, mely kifejezetten a munkáltatói szektorhoz kapcsolódó problémákat igyekszik a közösségszervezéséhez hasonló eszköztárral megoldani.

Másik fontos társszakma a közösségfejlesztés, mely hazánkban több évtizedes múltra tekint vissza. Ez a megközelítés a társadalmi változást szintén a helyi közösség megerősítésétől várja, azonban inkább a mindenkori hatalommal való együttműködést tartja szem előtt.Peták és mások 2014 , 112. o.

Lakhatási mozgalom

Az alulról szerveződő, sokféle célú civil kezdeményezéseket tiltó és a törekvései ellenére mégis meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, a tabuként kezelt létező szegénységet, valamint osztálykülönbségeket a megnyilvánulásaiban tagadó Kádár-korszakot lezáró rendszerváltást követően, annak hatására felerősödő és kiélesedő szociális, morális és társadalmi problémákra válaszul jött létre többek között a hazai lakhatási mozgalom. A korai előfutároknak tekinthetőek a Szükséglakásbérlők Egyesülete, a Lakásbérlők és Lakók Egyesülete, Az Utca Embere Mozgalom, amelyek már nem aktívak. A lakhatási mozgalom ma is aktív szervezetei közül a közösségszervezéssel foglalkozó fő gócpontnak számító A Város Mindenkié (AVM),A Város Mindenkié honlapja mely hajléktalan és lakásszegénységbe kényszerülve élő emberek, valamint szövetségeseik informális csoportja. Belőle nőtt ki a 2014-ben bejegyzett Közélet Iskolája alapítvány és az Utcáról Lakásba Egyesület majd a 2016-ban létrejött Utcajogász Egyesület. 2011-óta az AVM szervezi a minden év októberében megtartott Lakásmenetet. Az elmúlt években társszervezővé vált a szövetséges Társadalomelméleti Kollégium, 2023-tól pedig az Utcáról Lakásba Egyesület vette át a főszervező szerepét.

Cigány mozgalmak

A többségi társadalom részéről az életük számos területén tapasztalt súlyos diszkrimináció vezetett a magyarországi cigányok önszerveződésének létrejöttéhez, melynek talán legismertebb képviselője az Ide Tartozunk Egyesület - Roma Közösségi Hálózat. A mozgalom célja a rendszerszintű rasszizmus, mindennapos és módszeres elnyomás, valamint azok mindennapi megnyilvánulásai elleni fellépés, valamint a cigány emlékezet és történelem formálása, hogy egy pozitív csoporttudat alapját képezhessék.

LMBTQ mozgalom Az 1956-os forradalmat követő megtorlás és konszolidáció idején, a Kádár-korszak elején 1961-ben elfogadott új büntető törvénykönyvben dekriminalizálták az azonos nemű emberek közötti szexuális kapcsolatot. (Előtte az 1880 óta érvényes Csemegi-kódex szerint egy évig terjedő börtönnel büntették a férfiak közötti viszonyokat.) A rendszerváltásig 1958-1989 között azonban a rendőrség és az állambiztonság megfigyelte és nyilvántartásba vette, elsősorban a meleg férfiakat. Zsarolás útján többeket ügynöknek szerveztek be.

A LMBTQ-mozgalom hazai adminisztratív elindulása az első civil szervezetként 1988-ban hivatalosan bejegyzett, Homérosz Egyesülethez kötődik. (Az állami jóváhagyást a hanyatló Kádár-korszak végén az országba begyűrűzött HIV pánik könnyítette meg.) Az elsősorban jogvédő és lelki segély szolgálatot működtető Háttér Társaság 1995-ben alakult meg. Az 1999-ben bejegyzett Labrisz Leszbikus Egyesület alapítói a többnyire az 1990-ben alakult Feminista Hálózat és az 1994-ben elindult NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) feminista egyesületek korábbi aktivistái. A Labrisz 2005 óta rendezi meg minden év novemberében a LIFT – Leszbikus Identitások Fesztiváljat. 2002-ben alakult meg az edukáció mellett a közösségszervezést legfőbb profiljának tekintő Szimpozion Egyesület, amely rendezvényeivel és különféle programjaival azóta is töretlenül igyekszik nem csupán a cisznemű meleg és biszexuális irányultságú férfiakból álló közönséget megszólítani.Hanzl Péter, Nagy Sándor - Kis mozgalomtörténet: Huszonöt év szivárvány, a magyarországi LMBT+ szervezetek negyedszázada (Mérce.hu, 2017.02.04.) 2001 óta a Labrisszal közösen vitte a folyamatosan fejlődő Melegség és Megismerés iskolai tájékoztató programot. (Hasonló, diákokat felvilágosító és felvilágosító célú tevékenységgel működik a Haver Alapítvány, amely a zsidókat, az Uccu Alapítvány a cigányokat sújtó előítéleteket, a NANE Szívdobbanás projektje pedig a a nők elleni erőszakkal kapcsolatos téves és ártalmas sztereotípiakat igyekszik csökkenteni az őket meghívó közoktatási/köznevelési intézményekbe.)