thumb|right|222px|Vörös mangrove (Rhizophora mangle, Florida Keys) thumb|222px|Fekete mangrove (Avicennia sp.) sűrű szellőzőgyökerei (pneumatofórái) thumb|right|222px|A sekély vízben magányosan álló közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) az Everglades Nemzeti Park Cape Sable területén
A mangrove az olyan cserjék vagy fák gyűjtőneve, amelyek tengerparti sós vízben nőnek. Túlnyomórészt a trópusi partok árapály-övezetében élnek, 20 °C feletti vízhőmérsékletű, sótűrő mangroveerdőket alkotnak.Gotthilf Hempel (Hrsg.): Faszination Meeresforschung. Ein ökologisches Lesebuch. Hauschild, Bremen 2010, , S. 235.
Világszerte előfordulnak a trópusokon, továbbá a szubtrópusokon, sőt néhány faj a mérsékelt övi tengerparti övezetben is.
A konvergens evolúció eredményeként a növények öt(!) családjából fejlődtek ki. A vörös mangrove a mangrove életmódú fák egyik legismertebb csoportja négy nemzetség több mint 20 fajával.
Család, fajainak számával Nemzetség, fajainak számával Magyar neve medvekörömfélék (Acanthaceae), 9 Avicennia, 9 fekete mangrove nyálkafafélék (Combretaceae), 5 Conocarpus, 1Laguncularia, 1Lumnitzera, 3 fehér mangrove pálmafélék (Arecaceae), 1 Nypa, 1 mangrovepálma Rhizophoraceae, 22 Bruguiera, 7Ceriops, 5Kandelia, 2Rhizophora, 8 vörös mangrove füzényfélék (Lythraceae), 5 légzőfa (Sonneratia), 5 mangrovealma
Ezek a „mangrove életmódú” fák határozzák meg a mangroveerdő lombkoronaszintjének fajösszetételét. Közös sajátosságaikat a fitocönológiai társuláscsoport leírásánál ismertetjük.
A „mangrove” név eredete
Valószínűsítik, hogy a „mangrove” szó guarani eredetű, és más nyelvekbe spanyol (esetleg még portugál) közvetítéssel kerülhetett át – portugál alakja „mangue”. A spanyol „mangle” alak a tudományos nevezéktanba egyebek közt a közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) fajneveként épült be. Az angolba eredetileg „mangrow”-ként használták, és ezt a „grove” szó hatására a népetimológia torzította jelenlegi alakjába.
Származásuk, elterjedésük
A Malpighiales rend Rhizophoraceae családjában, párhuzamos evolúcióval tértek át sajátos életmódjukra. Valószínűsítik, hogy az ausztrál flórabirodalomban (Australis) alakultak ki, és utána a szomszédos Dél- és Délkelet-Ázsiában találtak igazi élőhelyükre – ide értve az Indonéz szigetvilágot is. Többségük ma is ezeken a vidékeken él; az afrikai és amerikai mangroveerdők jóval fajszegényebbek.
Megjelenésük, felépítésük
Életmódjuk, termőhelyük
bélyegkép|jobbra|222px|Közönséges vörös mangrove-erdő Fajardónál (Puerto Rico, San Juan Erdőrezervátum)
A többi mangrovefélénél jobban tűrik a folyamatos elöntést, ezért többnyire a mangroveerdők frontális (tenger felé néző) zónájában, az árapályöv mélyebb részén élnek, esetenként a légzőfa (Sonneratia) fajokkal közösen.
Rendszertani felosztásuk
Bruguiera nemzetség 6 fajjal: Bruguiera cylindrica Bruguiera exaristata Bruguiera gymnorhiza Bruguiera hainesii Bruguiera parviflora Bruguiera sexangula
Ceriops nemzetség 5 fajjal: Ceriops australis Ceriops decandra Ceriops pseudodecandra Ceriops tagal Ceriops zippeliana
Kandelia nemzetség 2 fajjal: Kandelia candel Kandelia obovata
Rhizophora nemzetség 8 természetes és egy hibrid fajjal: Rhizophora apiculata Rhizophora harrisonii Rhizophora lamarckii közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) Rhizophora mucronata Rhizophora racemosa Rhizophora samoensis Rhizophora stylosa
Hibrid faj: Rhizophora x annamalayana
Fordítás
Jegyzetek
Források KVLEX: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 60.
Kapcsolódó cikkek mangrovepálma mangrovealma fehér mangrove fekete mangrove
Kategória:A növények nem rendszertani csoportosításai Kategória:Fák Kategória:Trópusok