Georges Ohnet [ejtsd: 'oné'], régies magyarítással Ohnet György (Párizs, 1848. április 3. – Párizs, 1918. május 5.) francia regény- és drámaíró.
Életpálya Ohnet a Collège Sainte-Barbe-ben és a Lycée Napoléonban jogot tanult. Később ügyvéd lett, de ezt hamarosan abbahagyta. A francia-porosz háború után a Pays majd a Constitutionnel című folyóiratok szerkesztője lett. A mérnök és drámaíró Louis Denayrouze-zal együttműködve készítette el a Regina Sarpi című darabot, majd 1877 folyamán a Marthe címűt.
Ohnet Georges Sand csodálója volt, ellenezte a realista modern regényeket. Egyszerű és idealista karakterű regénysorozatot kezdett el, Les Batailles de la vie címmel, melyet a kritikusok ugyan irreálisnak és közhelyesnek csúfoltak, de nagy népszerűek voltak. A sorozathoz tartoztak a Serge Panine című regények (1881), amelyet az akadémia díjazott; Le Maître de forges (1882), La Grande Marnière (1885), Volonté (1888) és a Dernier Amour (1891). Számos regényét nagy sikerrel vitték színpadra, a Le Maître de forges-t, amelyet 1883-ban a Gymnase-ban adtak elő, egy egész éven át játszották. Később megjelent művei: Le Crépuscule (1902), Le Marchand de Poison (1903), La Conquérante (1905), La dixième muse (1906). 1902-ben a Société des Auteurs et Compositeurs Dramatiques elnökévé választották.
Stílus Ohnet olvasóközönségének megértése segített neki kidolgozni azt a szenvedélyes stílust, amelyről híressé vált. Megvetette a romantikus melodráma motívumát, ehelyett az összetett szenvedély ábrázolását választotta. Irodalmi zsenialitása abban rejlett, hogy képes volt eredetiséget vinni egy olyan archetipikus műfajba, mint a romantikus melodráma. Ez a tulajdonsága tette őt korának egyik legolvasottabb szerzőjévé.
Művek Ohnet főműve a Le Maître de forges című regény volt. (A kovácsmester, 1882). A könyv azonnal sikert aratott, és nemcsak a francia olvasók, hanem Európa más részein is széleskörű fogadtatásra talált. Megjelenése után nem sokkal Codorníu Julia filippínó író spanyolra is lefordította. A regényt már az 1910-es években is (A vasgyáros) és később is többször megfilmesítették.
Ohnet más műveivel is sikert aratott. Sarah grófnő (1882), Lise Fleuron (1884), A Croix-Mort-i hölgyek (1886), Will (1888), Dr. Rameau (1889), Serge Panine''' (1890) és A mélység fenekén (1899), mely utóbbit általában az egyik legjobb művének tartják.
Művei Serge Panin (Az élet harcai c. fordította Fái Béla, Budapest, 1882 Maître des orges (1882, magyarra Vasgyáros címen ford. Fái Béla, Budapest, 1885) La comtesse Sarah (1883, ford. Sziklay János, Budapest, 1890) Lise Fleuron (1884) La grande marniére (1885) Les dames de la Croix-Mort (1886, magyarra fordította Sasváry Ármin, Budapest 1890) Noir et rose (elbeszélések 1887) Volonté (1888) Lâme de Pierre és Dette de haine (1891, az előbbit fordította Fái B., az utóbbit Tóth B., Budapest, 1890-91) Nemrod et Comp. (1891) Droit de l'enfant (mind a kettőt fordította Tóth Béla, Budapest 1892 és 1894) L'inutile richesse (Páris 1896)
Mint drámaíró, aránylag kisebb sikerrel működött és kisebb tevékenységet is fejtett ki. Dramatizált regényein kívül említendő: Marthe (vígjáték, 1877) Regina Sarpi (dráma)
Magyarul megjelent művei Művei több kiadó kiadásában jelentek meg az 1880-as évektől.
Az Egyetemes Regénytárban megjelent művek Számos műve az Egyetemes Regénytár-sorozatban jelent meg:
A bánya. Regény. Francziából ford. Fái J. Béla. 2 köt. (173, 167 l.) Lise Fleuron. Regény. 2 rész. (159, 159 l.) 1886 A Croix-Mort grófnők. Regény. 2 kötet. – A hattyú-dal. Elbeszélés. (160, 158 l.) 1886 Sarah grófnő. regény. Fordította Sziklay János. 2 kötet. (160, 160 l.) 1887 Akarat. Regény. Fordította Tóth Béla. 2 kötet. (170, 149 l.) 1888 Rameau orvos. Regény. 2 rész. (160, 150 l.) 1889 Utolsó szerelem. Franciából fordította Tóth Béla. 2. kötet. (151, 140 l.) 1889 A Pierre lelke. Regény. Fordította Fái Béla. 2 kötet. (152, 150 l.) 1890 A vasgyáros. Fordította Fái J. Béla. 2 kötet. (164, 154 l.) 1891 (Megtört férfiszív címen is) A gyűlöltség adója. Regény. Franciából fordította Tóth Béla. 2 kötet. (138, 168 l.) 1891 Nimród és társai. Regény. Franciából fordította Tóth Béla. 2 köt. (156, 167 l.) 1892 A gyermek joga. Regény. Franciából fordította Tóth Béla. I. kötet. (167 l.) 1894 Régi harag. Regény. Fordította Fái J. Béla. 2 kötet. (162, 149 l.) 1895 Hiábavaló gazdaság. Regény. Fordította Fái J. Béla. 2 kötet. (150, 153 l.) 1896 A képviselő leánya. Regény. (181 l.) 1897 A faviéresi lelkész. Regény. 2 kötet. (156, 154 l.) 1897 Páris királya. Fordította Lyka Károly. 3 kötet. (166, 144, 115 l.) 1898 Az örvény fenekén. Regény. 3 kötetben. Fordította özv. Csepreghy Ferencné. (151, 176, 160 l.) 1899 A szirén. Regény. Fordította Zigány Árpád. 2 kötet. (155, 216 l.) A könnyűvérüek. Regény. Fordította Zempléni P. Gyula. 3 kötet. (143, 150, 123 l.) 1901 Alkony. Regény. Fordította Novelly Riza. (144 l.) 1902 Út a szerelemhez. Regény 3 kötetben. Fordította Novelly R. (156, 141, 159 l.) 1902 A méregvásár. Regény 3 kötetben. Fordította Zadányi Henrik. (160, 143, 157 l.) 1903 A dicsőség útja. Regény. 3 kötet. (156, 140, 152 l.) 1904. 3 Halál Bonapartera! Ford.: Sebestyén Károlyné. 1912. 2 köt. A sas karmai. Ford.: Sebestyén Károlyné. 1913. 2 köt. Panin Szergiusz. Ford.: Fái J. Béla. 1914. 3 köt.
Egyéb helyen (is) megjelent művek Az élet harczai. (Panin Szergius.) Regény. Ford. Fái J. Béla. 2 kötet. A franczia Akadémia által dijkoszorúzott regény. K. 8° (II, 152; II, 169 l.) Budapest, 1882. Révai testv. Az élet harczai. A hámoros. Regény. 2 kötet. 8° (224, 222 l.) Budapest, 1885. Révai testv. Sarah grófnő. Regény. Fordította Sziklay János. (k. 8a-r. 160 l.) Bpest, 1890. Singer és Wolfner A Pierre lelke. Regény. Fordította Fái J. Béla. (k. 8-r. 152, 150 l.) Bpest, 1890. Singer és Wolfner A Croix-Mort grófnők. Regény. A hattyúdal. Elbeszélés. Fordította Sasvári Á. (8-r. 160,158 l.) Bpest, 1890. Singer és Wolfner Serge Panin. Fordította Zempléni P. Gyula. (k. 8-r. 305 l.) Bpest, 1891. Rozsnyai Károly A vasgyáros. Franciából fordította Liptai Kornél. (k. 8-r. 139 l.) Bpest, 1891. Gerő és Kostyál A vasgyáros. Regény. Fordította Zempléni P. Gyula. (k. 8-r. 301 l.) Bpest, 1891. A »Regényvilág« kiadóhivatala A bánya. Regény két kötetben. Fordította Kató. 2 kötet. (k. 8-r. 87, 86 l.) Bpest, 1897. Vass József kiadása A szerelem mámorában. Regény. Franciából fordította Liptai Károly (k. 8-r. 398 l.) Szeged, 1896. Endrényi Imre Az örvény fenekén. Regény, 1-3.; ford. Csepreghy Ferencné; Singer és Wolfner, Bp., 1899 Harc a szerelemért. Regény; ford. Miskolczi Henrik; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1900 k. A szerelem mámora. Fordította Endrei Zalán. (n. 8-r.) Bpest, 1903. Markovits és Garai kvny. A szürkeruhás hölgy. Regény 2 kötetben. Fordította Orior. 5. kiadás. 152, 144 l.) 1904. (Legjobb Könyvek) A császár ezredese. Színmű 6 képben. Fordította Fáil Béla. (88 l.) [é. n., 1905 k.] A vasgyáros. Regény. Ford. Kató. (k. 8-r. 232 l.) Bpest, (é. n. [1905 k.]) Markovits és Garai kvny. Az alkony. Regény. [Ford.: Novelly Riza.] [1916.] 32 l. Alkony. Regény. Ford.: Novelly Riza. uo., . 144 l. Akarat. Regény. Ford.: Tóth Béla. Bp., . Singer–Wolfner. 293 l. Utolsó szerelem. Regény. Ford.: Tóth Béla. Bp., . Singer–Wolfner. 285 l. Megtört férfiszív; ford. Fái J. Béla; Kronosz, Bp., 1991 (Romantikus regénytár) (A vasgyáros címen is)
Képtár
Jegyzetek
Fordítás
Források
Petrik Géza Könyvészete Chisholm, Hugh, ed. (1911). "Ohnet, Georges". Encyclopædia Britannica'' (11th ed.). Cambridge University Press
Kategória:1848-ban született személyek Kategória:Párizsiak Kategória:Francia írók Kategória:1918-ban elhunyt személyek Kategória:A montmartre-i temetőben nyugvó személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai