Friesz György (Máriakéménd, 1862. szeptember 2.Máriakéméndi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 91/1862. – Pécs, 1909. december 21.)Pécsi állami halotti anyakönyv 1257/1909. kántortanító, újságiró és agrárszervező volt. Nevéhez fűzödik az első Magyarországi korszerű tejszövetkezetek létrehozása, amelyek nyomán felívelt a tejtermelés, elsőként Baranya megyében. Ő a Zengő mondájának, az egyik legismertebb mecseki mondának első ismert feljegyzője.
Családja Szülei Fries (Friesz) Simon és Heil Katalin, felesége Joó Irma volt.
Tanító, újságíró
Máriakéménden, Pölöskén és Hosszúhetényben volt kántortanító. Újságíróként a Pécsi Közlöny munkatársa volt. A Pécsi Naplóban Zengő (Friesz) György néven publikált.
Tejgazdaság szervező
"Az első tej-szövetkezetet szülőföldjén Mária-Kéménden, hol mint üdülőbeteg tartózkodott" 1895-benPécsi Közlöny, 1895. február 14., 3. old. - írta róla 1901. augusztus 8-án a Pécsi Közlöny. Az első szövetkezethez 1895 elején máris 94 tag csatlakozott.Pécsi Közlöny, 1895. február 17., 4. old. Ezzel olyan munkába fogott, melynek eredményeképp "ma Baranya vármegye tejgazdasága az ország összes vármegyéi között az első helyen áll" - írta róla ugyanez a lap Friesz halála után, 1910 elején.
Máriakéménd után Hásságy, Szederkény, Nyomja, Pécsvárad és Kisbudmér településeken alapított tejszövetkezeteket. Az általa létrehozott mintát követve 1901-ig még 49 szövetkezetet alapítottak a községek.
További szervező munkáját támogatandó, 1901-ben a Hungária Országos Vajkiviteli Részvénytársaság kinevezte a dombóvári vajtermelő központ felügyelőjévé. A Közlöny szerint ekkor már 17 éve tanított. Ez a reményteljes állás és támogatás azonban nem oldotta meg a sorsát. Nekrológja szerint "koldusszegény" maradt, mivel nagy családot kellett eltartania, és mivel a nagy jövedelművé vált tejágazat hamarosan állami irányítás alá került. Friesz Pécsre költözve úgy tartotta el a családját, hogy táncmulatságokon és tánciskolákban zongorázott. Miután egy ilyen alkalomra Szabolcsbánytelepre gyalogolva tüdőbetegségéhez egy meghűlést is szerzett, közkórházba került, és ott halt meg 47 évesen.Pécsi Napló, 1910. január 1., 12. old.
Folklór
Az ő tollából jelent meg 1901. február 28-án a Pécsi Közlönyben a Zengő mondája. Az egyik legismertebb baranyai mesének ez az első ismert nyomtatott változata. Zengő (Friesz) György néven is publikált.
Jegyzetek
Források
További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar agrármérnökök Kategória:Hosszúhetényiek Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek