A zanzibári csata egy rövid tengeri ütközet volt az első világháború elején, 1914. szeptember 20-án Zanzibár szigeténél az Indiai-óceánon Az összecsapásban egy német és egy brit könnyűcirkáló vett részt. Az összecsapás a Königsberg könnyűcirkáló célzott rajtaütésszerű támadásából alakult ki és a karbantartás alatt álló Pegasus brit könnyűcirkáló háromnegyed órás tűzharc során való elsüllyesztetésével ért véget.
A támadás a két nappal később az Emden által Madrász ellen végrehajtott akciójával együtt erősen rontotta a brit haditengerészet presztízsét és jelentősen késleltette az ausztrál-új-zélandi csapatszállítmányok útnak indítását az európai hadszíntérre.
Előzmények A Königsberg korábbi tevékenysége Az első világháború kitörésekor a Königsberg könnyűcirkáló egyedüli hadihajóként állomásozott a német kelet-afrikai állomáshelyen, melynek központja Daressalam volt. A brit Fokföldi Hajóraj közeledtének hírére a Max Looff fregattkapitány parancsnokolta cirkáló július 30-án elhagyta a gyarmatot és az őt követni próbáló cirkálókat lerázva az Ádeni-öböl felé vette az útját, ahol egy esetleges – de egyre valószínűbbnek tűnő – konfliktus esetén kereskedelmi háborút (cirkálóháborút) kellett folytatnia. A tevékenységét nem koronázta siker, mint ahogy később a Madagaszkár közelében való cirkálását sem, ezért visszatért a gyarmatra és a Rufidzsi folyó deltatorkolatában rejtőzött el, hogy a szénkészleteit feltöltse és a gépeit megjavíttassa.
A német cirkálóhoz szeptember 19-én a part menti megfigyelőállásoktól jelentések futottak be, miszerint a szeptember 17-én a torkolat előtti Mafia-csatornánál közvetlenül a partoknál horgonyt vető kétkéményes brit cirkáló – melyet a leírások alapján az Astraea-nak vagy a Pegasusnak véltek – reggel Zanzibár felé távozott. Mivel már tizennégy napja folyamatosan észlelték ezt a hajót a partok mentén, Loof úgy vélte, hogy a vasárnap (szeptember 20.) körüli napokat tervezi szénvételezéssel tölteni a szigetnél. A német parancsnok úgy döntött, hogy a part menti hajózást nyugtalanító hajóra már másnap lecsap. Miután korábban a britek visszautasították azt a német javaslatot, hogy az 1885-ös Kongó-aktákban foglaltak szerint a térség maradjon semleges és ne vegyen részt a háborúban, Looff a hadművelet végrehajtását legitimnek ítélte meg.Hildebrand Röhr & Steinmetz 142. o. A nemzetközi szerződéseket mellesleg a britek Afrikában sem tartották tiszteletben, azokat már a háború előtt is megszegték a Königsberg utáni kutatással a német felségvizeken.
A Pegasus korábbi tevékenysége A Pegasus a Fokföldi Hajóraj két másik cirkálójával, a Hyacinth-tal és az Astraea-val érkezett még a Nagy-Britannia és Németország közötti hadiállapot beállta előtt Német Kelet-Afrika elé, hogy szemmel tartsák a Königsberget. A Hyacinth Dél-Afrikába való visszatérése után már csak az Astraea-val teljesítettek egymástól elkülönülve járőrszolgálatot a német felségvizek előtt, de eközben hajtóműveinél meghibásodás lépett fel. A javítást érdemesebb lett volna Mombasában elvégezni, de mivel Ingles parancsa úgy szólt, hogy Zanzibár védelme a feladata és mivel a város lakossága amúgy is hajlamos volt pánikba esni akárhányszor csak elhagyta az itteni kikötőt, úgy döntött, itt végezteti el a szükséges javításokat. Ez a megoldás azért is előnyösnek tűnt, mert ide érkezett a hajója számára felszerelést és embereket szállító ellátóhajó.Corbett 295. o. Mivel az itt való tartózkodás veszélyes volt, a Pegasus tüzérei az ágyúik mellett aludtak az éjjel és a kazánjait felfűtve tartották olyan mértékben, hogy két órán belül elérhesse a teljes sebességét.
A rajtaütés A Königsberg érkezése bélyegkép|jobbra|300px|A Pegasus a támadás előtti napon Zanzibárnál A magas vízállást kihasználva szeptember 19. estéjén a Königsberg kihajózott az óceánra és Zanzibár felé vette az irányt. A nagyrészt elsötétített kikötőhöz érve távolságban haladtak el az egy szintén mozgásban lévő – járőrhajónak vélt – kisebb hajó mellett, mely nem reagált a jelenlétükre. Looff nem adott ki tűzparancsot, nehogy ezzel elárulja közeledtét. A kikötő bejáratát jelölő bójánál egy kisméretű felfegyverzett gőzhajó teljesített őrszolgálatot, a korábban Tanga kikötőjéből elkobzott Helmuth.A brit feljegyzések szerint a Helmuth 05:25-kor észlelte a közeledő hajót, amit először kereskedelmi hajónak vélt. Mivel ez a megközelítési útvonal csak hadihajóknak volt fenntartva, irányába fordult és figyelmeztetni akarta, de két vaktölténnyel leadott lövéssel őt figyelmeztették. (Corbett 295. o.) – Ez a leírás ellentmond a német verziónak, mely szerint a Königsberg 05:10-kor már elhagyta az őrhajót és tüzet nyitott a Pegasusra, de előtte a két észlelt kisebb brit hadihajóra – másodikként a Helmuthra – nem nyitott tüzet. A számos zátony és erős sodrás ellenére a Königsberg még az éjjel eljutott a kikötő révjének déli bejáratáig.Krieg zur See (Raeder) 152. o.; Térképvázlat: 153. o. A kikötő elé érve fedélzetéről megpillantottak egy közvetlenül a szárazföld mellett álló kétkéményes brit cirkálót, amit az Astraea-nek vélték.
Mivel az ellenfélnek vélt cirkáló erősebb fegyverzettel bírt a Königsbergnél két 152 mm-es és nyolc 120 mm-es lövege révén továbbá két torpedóvető csővel is rendelkezett, Looff úgy döntött, hogy csak tüzérségét bevetve és nagy távolságból intéz ellene támadást, mert a kisebb űrméretű, de modernebb lövegei számára ez volt az előnyösebb. A brit cirkáló 200 méterre a parttól egymagában állt, oldalát mutatva a németek felé, így kiváló célpontot nyújtott számukra. A Königsberg ugyanakkor a még sötét nyugati horizont előtt volt és a mögötte lévő Chumbe sziget nehezebben kivehetővé tette.
A szemben álló cirkálók összehasonlítása Königsberg PegasusVízkiszorítás 3814 t 2780 tTüzérség (Kaliber)10 × 10,5 cm8 × 10,2 cmTeljes sortűz tömege (weight of a broadside / Breitseitengewicht) 80 kg 56,4 kgMaximális lőtávolság Kilőtt lövedék 300 × 10,5 cm 50 × 10,2 cmElért találatok ismeretlen -Találati arány magas 0% A Pegasus egy Pelorus-osztályú védett cirkáló (későbbi besorolás szerint harmadosztályú cirkáló avagy könnyűcirkáló) volt, melynek gerincfektetésére 1896-ban került sor. Az osztály hajói lényegében elavultaknak számítottak mikor vízre bocsátották őket és már 1904-ben ki akarták vonni őket a szolgálatból, de ettől később elálltak. Próbaképpen különböző rendszerű hajtóművel lettek felszerelve, két egység lebontásához az elégtelen meghajtás miatt még a háború előtt hozzáláttak. A Pegasus 20 csomós sebességgel volt képes maximálisan haladni, fő fegyverzetét 8 darab 102 mm űrméretű, 40-es kaliberhosszúságú gyorstüzelő ágyú alkotta, melyek maximális lőtávolsága volt.Text Book of Gunnery 1902, Table XII 337. o.A Navweaps.com oldalon ennél jóval nagyobb, 8780 méteres maximális lőtávolságot adnak meg, ami 20 fokos csőemelkedés mellett volt elérhető. A torpedónaszádok elleni védelemhez rendelkezett még 8 darab 47 mm-es ágyúval is, de ezek méteres lőtávolságuk miatt az összecsapásban nem játszhattak szerepet. A hajónak csak a fedélzete volt gyengén páncélozva (38–51 mm vastagságban) valamint a parancsnoki tornya (76 mm). A Pegasus a Fokföldi Hajóraj állományába tartozott a háború kitörésekor.
A Königsberg könnyűcirkáló (akkori német terminológia szerint kiscirkáló) egy jóval fiatalabb konstrukció volt, gerincének lefektetésére csaknem kilenc évvel a Pegasus után, 1905-ben került sor. Méreteiben brit ellenfelénél jelentősen nagyobb és gyorsabb volt, utóbbi tulajdonsága azonban nem játszott szerepet a harc során. Fő fegyverzetét 10 darab 10,5 cm űrméretű, 40-es kaliberhosszúságú löveg adta, melyek lőtávolsága 20 fokos maximális emelkedés mellett volt. Ez az érték jelentősen nagyobb volt, mint a Pegasus hasonló űrméretű lövegeinek méteres lőtávolsága. A fegyverzetéhez tartozó 5,2 cm-es, 55 kaliberhosszúságú lövegek maximális lőtávolsága volt. Ezzel ha nem is az elejétől fogva, de egy idő után elméletileg bekapcsolódhattak volna a Pegasus elleni harcba, használatukról azonban a források nem tesznek említést. A Königsberg erősebb védelemmel rendelkezett mint a Pegasus, de a harcban a páncélzatát nem tették próbára.
Az összecsapás bélyegkép|jobbra|300px|A Pegasus a Königsberggel folytatott harc után (William Lionel Wyllie alkotása) Az északnyugati irányra álló Königsberg 05:10-kor felvonta a csúcszászlóit és ezzel egyidőben tüzet nyitott jobb oldali lövegeivel a távolságra északi irányban lévő ellenségre.A brit források szerint a német cirkáló távolságból nyitott tüzet, hogy kívül maradhasson ellenfele lövegeinek hatótávolságán. Ez a magyarázat több részlet miatt is kétséges. A németek ugyanis úgy gondolták, hogy a jóval erősebb tüzérségű Astraea-val állnak szemben, így ha az ellenség lőtávolságán kívül maradás lett volna a céljuk, akkor 8200 méteren túl maradtak volna. Miután Looff a torpedótámadást elvetette tartva az ellenség torpedóitól és annak feltételezetten nagyobb tűzerejétől, a célpont közelébe nem akart hajózni. Ezek után Looff a távolságot saját lövegeinek hatékonysága alapján választotta. (Térképvázlat: Krieg zur See 153. o.) A britek által megadott 8200 méteres távolság pont megegyezik a Pegasus 102 mm-es lövegeinek lőtávolságával, így ez alapján elérhette volna a távolságot folyamatosan csökkentő Königsberget akkor is, ha ez az adat a valós. Tekintve, hogy a németek rövid idő alatt célba találtak, a Pegasus pedig egyszer sem, a németek által megadott távolságok jóval inkább tűnnek hitelesnek, mint a britek. A brit állítás, miszerint a Pegasus-nak esélye sem volt találatot elérni a Königsbergen, célozhatta annak a részletnek a leplezését, hogy a cirkálójuk tüzérségi teljesítménye nagyon alacsony volt. A jelentős német tüzérségi fölény a háború csaknem valamennyi tengeri összecsapásában megmutatkozott.; Érdekesség továbbá, hogy a britek által a Königsberg első lövésének megadott időpontja (05:25) a német térképvázlat szerint egybeesik a cirkáló által végrehajtott jobb oldali fordulóval. A német feljegyzések szerint ekkor már 15 perce lőtték a Pegasust folyamatosan csökkentve a távolságot és 05:25-től már csak kb. 6400 méteres távot tartottak a brit cirkálótól.; Raeder észrevétele szerint a térképen jelzett harc kezdete kori lőtávolság csekély mértékben még kevesebb is volt, mint a Looff által megadott 7000 m. ( 154. o.) A kazánjait felfűtő Pegasus a hadilobogót felvonva hamar viszonozta a tüzet, de az első 20 percben nem volt képes haladásra és a sortüzei – a brit visszaemlékezések szerint – jócskán rövidre sikerültek.Corbett 296. o. A német könnyűcirkáló lassan haladva folyamatosan tüzelt ellenfelére, közben a távolságot méterre csökkentette. Már a harmadik sortüzével belőtte magának a célpontot és egymás után érte el a jól kivehető találatokat, melyek közül az egyik nagy robbanást okozott a Pegasus elülső részében. A találatok hatására az elülső kémény elborult, a hajó több helyen is lángra kapott. Az egyik első brit sebesült a tüzértiszt, Richard Turner hadnagy volt, akinek mindkét lábát repeszek roncsolták össze.A sérülései ellenére a tüzértiszt állítólag a következőket mondva sürgette embereit: „Folytassátok, fiúk, gyengébbek vagyunk és végünk, de átkozottak legyenek és folytassátok!” ("Keep it up, lads, we’re outclassed and done for; but damn them, and keep it up!") Nyolc perc alatt a Pegasus mind a négy bevethető 102 mm-es ágyúja harcképtelenné vált és a víz alatti találatok következtében egyre több víz került a hajótestbe. (A brit beszámoló szerint ezzel szemben a tüzet 20 percig viszonozták.) Mivel nem volt esély a német cirkáló legyőzésére, Ingles bevonatta a hadilobogót és parancsot adott a hajó elhagyására.