A Pistis Sophia (koiné görög: Πίστις Σοφία) 1773-ban felfedezettJones, 45.o. kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a Kr.u. III.Mead 1921, xxix-xxxviii.o. és IV. század között íródott.Pearson, 74.o. A kézirat a megdicsőült Jézus tanításait foglalja magában tanítványainak, köztük anyjának, Máriának, magdalai Máriának és betániai Mártának. A kézirat szerint a feltámadt Jézus 11 évet töltött a tanítványaival, mialatt a kis misztériumokról beszélt nekik, majd felfedte a nagy misztériumokat is, melyek komplex kozmológiát és a lélek legfelsőbb isteni birodalmakba emelkedését tartalmazták.
A kézirat első két könyvének nagy része Pistis Sophia, mint lény bukásának és megújulásának mítoszát körvonalazza, különösen bűnbánó könyörgéseit és részletes párhuzamait egyes zsoltárokkal és ódákkal.
Habár számos gnosztikus szövegben Sophia a fő női istenségként jelenik meg, a Pistis Sophiában az isteni birodalmon kívülről származik és ott is lakozik. Hasonló Sophia-mítosz található a János apokrifonjában azzal a kivétellel, hogy cselekedeteire fizikai eónok alatt kerül sor és hogy csak a tizenharmadik eón során kerülhet vissza helyére.
Etimológia A Pistis Sophia kifejezés jelentése homályos, számos eltérő értelmezés létezik, úgymint: "Hit a bölcsességben", "Bölcsesség a hitben", stb. Néhány késői gnosztikusnál Sophia sokkal inkább Krisztus isteni emanációja, semmint pusztán bölcsesség, így ebben az összefüggésben "Sophia hite" értelmezés adódik. A Nag Hammádi-i lelet papíruszkódexei viszont korábbi, egyszerűbb értelmezést tartalmaznak, ahol a színeváltozott Krisztus így magyarázza el Pistis-t:
Askew Kódex A Pistis Sophia egyetlen kopt nyelvű kézirati példányban - az eredeti 178 pergamenlapból 174 lap terjedelemben - maradt fenn. Az ún "Askew Kódexet" a British Library (Brit Nemzeti Könyvtár) vásárolta meg 1785-ben egy bizonyos Anthony Askew (1722–1774) nevű orvos-műgyűjtő hagyatéka részeként. A Pistis Sophia megnevezést Carl Gottfried Woide (1725-1790) orientalista tudós alkalmazta először a dokumentum megjelölésére, a II. könyv elején lévő címre alapozva: "Pistis Sophia Második Könyve", melyet azonban később toldottak a szöveghez. Carl Schmidt (1868-1938) "koptológus" ugyanakkor a "Megváltó Könyvei" elnevezést ajánlotta a II. Könyv végén lévő utalás alapján.
A mű több könyvből áll, de tényleges terjedelme tudományosan vitatott. A legáltalánosabb nézet szerint 4 kódexet tartalmazott, de egyes tudósok azt állítják, hogy 5 vagy akár 6 könyvből is állhatott. Ezen túlmenően két töredéket is tartalmaznak az iratok, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a könyvekhez és későbbi szerző munkái.
A Nag Hammadi tekercsek 1945-ös felfedezése előtt az Askew Kódex volt az egyike azoknak az írásműveknek (az Akhmim és a Bruce Kódex mellett), melyek - az akkor ismert - csaknem az összes fennmaradt gnosztikus írást tartalmazták. Minden ettől különböző gnosztikus forrás pusztán az ellenfelek idézetei, jellemzései, illetve karikatúrái voltak.
Kapcsolódó irodalom Magyarul
Anaiya Sophia: A Rózsalovag - Első rész: Szófia története - a Pistis Sophia modern értelmezése - magánkiadás, Idegen nyelven
Text 1916; Translation and Notes 1920. Hurtak, James and D.E. Hurtak, Pistis Sophia Text and Commentary. Los Gatos: Academy For Future Science, 1999.
of:
Anaiya Sophia: The Rose Knight - Part One: Sophia's Story, a modern retelling of the Pistis Sophia (angol nyelvű)
Megjegyzések
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Gnosztikus evangéliumok Kategória:Újszövetségi apokrif irodalom