Candale-i János (1482/3 – Cadillac, Gironde, 1529. június 25.), , , , a Bordeaux-i főegyházmegye érseke. Foix Péter bíboros, vannes-i püspök unokaöccse, I. Anna breton hercegnő és francia királyné elsőfokú unokatestvére, Candale-i Anna magyar, horvát és cseh királyné bátyja és II. Lajos magyar király nagybátyja. Anyja révén a születésekor a 10. helyen állt a Navarrai Királyság trónöröklési listáján, amikor a Foix-házi I. Ferenc Phoebus ült Navarra trónján.

Élete Apja II. Gaston János, Candale és Benauges grófja, I. Jánosnak (1410 után–1485), Candale és Benauges grófjának, valamint De la Pole Margitnak (1426–1485), Kendal grófnéjának a fia. Édesanyja Foix Katalin navarrai infánsnő, I. Eleonóra navarrai királynő és IV. Gaston foix-i gróf lánya.

Az első Foix grófi ház I. Mátyás (1363–1398) foix-i grófnak – és felesége, Johanna aragón infánsnő (1375–1407) jogán 1398-ban aragón trónkövetelőnek – a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 1361–1428) Archambaud (Arquimbald) de Graillyvel, Benauges algrófjával (1430/45 körül–1412) történt házassága révén átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelölésére.A Foix-Grailly-ház a következő címeket birtokolta, a Foix-ház részéről: Foix grófja, Bigorre grófja, Béarn algrófja, Castelbón algrófja, Marsan algrófja, Gavardan algrófja, Lautrec algrófja, Navailles ura, Sault ura, Andorra társura, a Grailly-ház részéről: Benauges grófja, Lavaux grófja, Longueville grófja, Buch „grófja” (captal), Meille algrófja, Grailly ura, Gurson ura. Ehhez jött 1446-tól a család egy oldalágának, Anna felmenőinek a Candale grófja címe névadója ennek az ágnak, 1447-től a Narbonne algrófja titulust vásárolták meg az örökösöktől. A XV. században a francia király mindig a család fejét nevezte ki Languedoc tartomány főkapitányának. A család számára a legnagyobb elismerést a királyi cím elnyerése jelentette: 1479-től a főág házasság révén a Navarra királya címet is megszerezte. Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemességA főnemesség tagja franciául: Pair de France. tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,Az occitán nyelv 1532-ig hivatalos nyelvként volt elismerve. így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.Languedoc tartomány főkapitányi címének birtoklása is az occitán nyelvterülethez való kötődést jelentette, nemcsak a francia udvarhoz való hűséget.

A szülei 1479. június 5-én kötötték meg a házassági szerződést.

Édesanyja halála után az apja másodszor is megnősült, és III. János navarrai király húgát, Albret Izabellát vette feleségül. A házassági szerződést 1494. január 30-án kötötték meg 18 nappal a navarrai királyi pár, I. Katalin és III. János január 12-ei pamplonai koronázása után. II. Gaston János I. Katalin édesapjának, Gaston vianai hercegnek volt a másodfokú unokatestvére, most pedig III. János sógora is lett ezzel a házassággal.

János apja 1500-ban halt meg, de a halála pontos dátuma nem ismert, csak a végrendeletének időpontja, mely 1500. március 25-én történt. Apja Bordeaux-ban az Ágoston-rendiek kolostorában van eltemetve.

17 vagy 18 évesen I. Anna breton hercegnő és francia királyné elsőfokú unokatestvéreként XII. Lajos francia király Bordeaux érsekének jelölte 1500. december 8-án. VI. Sándor pápa 1501-nen megerősítette az érseki székben.

Húga, Candale-i Anna a francia udvarba került az elsőfokú unokatestvérük, Bretagne-i Anna királyné pártfogása alá, aki II. Ulászló magyar és cseh királyhoz adta feleségül 1502-ben.

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Foix-ház Kategória:Az 1480-as években született személyek Kategória:1529-ben elhunyt személyek Kategória:Bordeaux-i érsekek