bélyegkép|260 px|A zeneszerző az Amerikai Hadsereg Blues Zenekarával 2013. május 25-én a washingtoni Atlas Színházban John Coolidge Adams (Worcester, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok, 1947. február 15. – ) Pulitzer- és Erasmus-díjas, négyszeres Grammy-díjas amerikai zeneszerző, karmester, klarinétművész.
A minimalista irányzat követőjeként indult, zenéje azonban fokozatosan eltávolodott attól, ma már a posztminimalizmus egyik legjelentősebb komponistája. A 21. század eleji zeneszerzők közül az egyik legtöbbet játszott. Leginkább operaszerzőként ismert, de gyakorlatilag minden műfajban alkot.
Élete Apja műkedvelő klarinétos volt, aki fiát is megtanította a hangszeren való játékra. Tinédzser korától komponál. Kisegítőként játszott a Bostoni Szimfonikus Zenekarban.
1965-től tanult a Harvard Egyetemen Leon Kirchner, David Del Tredici és Roger Sessions növendékeként. Az első Harvard-diák volt, aki egy zeneművel szerezte diplomáját.
Az 1971-es végzés után a Bay Areába költözött, a következő évtől egy évtizeden át San Franciscóban tanított, és a New Music Ensemble karmestere volt. Ebben az időben alkotott műveire Stravinsky, Honegger mellett a dzsessz- és rockzene volt befolyással.
Világhírét 1987-ben bemutatott Nixon in China (Nixon Kínában) című operájával szerezte, ami a CNN-operák iskolapéldájává vált. Zenekari művei közül legjelentősebb a The Chairman DancesA Mao Ce-tungra utaló címet magyarra tévesen Az elnöki táncokra fordítják. c. zenekari foxtrott (1985), amit eredetileg a Nixon-opera részének szánt, és a posztminimalizmus legkiválóbban hangszerelt darabjaként tartják számon. A hangversenytermekben hasonlóan sikeres mű az operához.
Második házasságából származó fia, Samuel Adams (*1985) szintén zeneszerző.
Művei Színpadi művei [ha másképp nincs jelölve, operák] Nixon Kínában (Nixon in China) (1987) The Death of Klinghoffer (1991) I Was Looking at the Ceiling and Then I Saw the Sky („song play”, 1994) El Niño (operaoratórium, 2000) Doctor Atomic (2005) A Flowering Tree (meseopera, 2006) The Gospel According to the Other Mary (passióopera, 2012) Girls of the Golden West (2017) [témája hasonló a Nyugat lányához]
Más jelentős művei Loops, Fearful Symmetry, és Harmonielehre (zenekari művek), Tromba Lontana és Short Ride in a Fast Machine című fanfárok. Jelentős műve még a Grand Pianola Music is.
Díjai, elismerései Zenei Pulitzer-díj (2003) Erasmus-díj (2019) Grammy-díj, Legjobb kortárs kompozíció (1989) Grammy-díj, Legjobb kortárs kompozíció (1998) Grammy-díj, Legjobb kortárs komolyzenei kompozíció (2005) Grammy-díj, Legjobb komolyzenei album (2005) Grammy-díj, Legjobb zenekari előadás (2005)
Jegyzetek
Források Asmus, Bernd–Claus-Steffen Mahnkopf–Johannes Menke: Schlüsselwerke der Musik. Ditzingen, 2020. Reclam. S. 540–541 Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakalauz. 1945–2014. Dunaszerdahely, 2015. Kalligram. 41–59. l. A klasszikus zene. Főszerk. John Burrows. Ford. Gellért Marcell. Budapest, 2006. M-ÉRTÉK Kiadó. 442–443. l. John Adams = Britannica online (Hozzáférés: 2022. január 9.) Marcus Weeks: Zene (Műértő-sorozat), ford. Petrányi Judit, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2005 , 129. o.
Kategória:Amerikai zeneszerzők Kategória:Operaszerzők Kategória:Amerikai filmzeneszerzők Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:21. századi zeneszerzők Kategória:Amerikai karmesterek Kategória:Grammy-díjas zenészek Kategória:Pulitzer-díjasok Kategória:1947-ben született személyek Kategória:Élő személyek