Both Béla, született Buchwald Béla,Születése bejegyezve a szerencsi állami akv. 188/1910. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.) 1934-től Bot BélaSzülei esketési bejegyzése a sárospataki állami akv. 2/1907. fsz. alatt. Apja 1934-ben családnevét Botra változtatta, lásd utólagos bejegyzések rovat. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.) (Szerencs, 1910. november 21. – Budapest, 2002. február 20.) magyar színész, rendező, a Madách Színház, később a Nemzeti Színház igazgatója. Közismertté mégis inkább filmszerepei (Bástya elvtárs az A tanú és a Te rongyos élet c. filmekben, illetve Báthory Béla, az idős magyar–történelem szakos tanár a Szomszédok c. tévésorozatban) tették, érdemes és kiváló művész.
Életpályája Édesapja Bot (született Buchwald) Andor (1881–1959),Bot Andor halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 170/1959. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.) édesanyja Both Erzsébet (1887–1985),Sárospataki ref. egyházközség születési akv. 16/1887. fsz. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.) öccse Bot György (1917–1998) biológus, biokémikus.
1932-ben diplomázott színészetből a Színművészeti Főiskolán. Az akadémiáról a miskolci színház szerződtette le, színésznek, rendezőnek, színházi titkárnak és könyvtárosnak egyszerre. 1934. december 31-én feleségül vette pályatársnőjét, Móricz Lilit, Móricz Zsigmond legkisebb leányát, de 1939-ben elváltak.Esketésük bejegyezve a Budapest IV. ker. állami akv. 280/1934. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2023. december 27.)
1934 és 1941 között a Nemzeti Színház rendezője, majd azt követően a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője lett. 1945 után rendezőként és színházvezetőként is tevékenykedett többek között a Magyar Színházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban is. 1945. január 6-án jelentkezett a Nemzeti Színházművészeti Tanácsba, ahová felvételt is nyert. A testület az Izabella téri Magyar Színházat „osztotta rá”, ahol egy tőke nélküli magánszínházba kezdett, de két év után abbahagyta és 1947–1949 között ismét a szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ezúttal azonban mint már igazgató. 1955-ben felkérték az Állami Déryné Színháznál főrendezőnek, e funkciót 1958-ban már a Madách Színházban látta el, ahol nem sokkal később igazgató is lett. Igazgatása alatt – az 1960-as évek elején – a Madách Színház az ország legjobbja volt, színháztörténeti értékű előadásokat rendezett, mint például G.B. Shaw: Tanner John házassága, Shakespeare: Hamlet, Tennessee Williams: A vágy villamosa, John Milton: Elveszett paradicsom, de a második világháború után először az ő igazgatósága alatt mutatták be Madách Imre : Az ember tragédiája című, és Szintén a nevéhez fűződik sok egyéb mellett egy új, tiszta hangú Bánk bán megrendezése és bemutatása is, a sikerdarabok mellett.
1955 és1957 között a Népművelési (később Művelődésügyi) Minisztérium Színházi Főosztályának vezetője volt.
1964-től a Nemzeti Színháznak is igazgatója volt, nyugdíjba annak éléről ment 1971-ben.
Kilencvenedik születésnapján a Színházi Folyóirat hasábjain így köszöntötte őt Koltai Tamás: „Both Béla, a szenvedélyes színházi ember joggal somolyoghat a mai igazgatóínség láttán. Az előadások láttán pedig meg lehet a véleménye – ma is ott van minden premieren. Kivéve a Madách Színházban, az átépített budoár ünnepélyes megnyitójára ugyanis nem engedték be. Nem gyanítom a szokásos impertinenciát, inkább tapintatot látok a gesztusban. Nem akarták, hogy lássa, mi lett a színházából. Úgy is van, jobb ez így. Isten éltessen, Igazgató Úr!”
Életének 92. évében, 2002. február 20-án hunyt el, sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész: 5; rendező: 70 .2011. április 26-i lekérdezés
Színpadi szerepei Henrik Ibsen: A vadkacsa....Werle, nagykereskedő Aljosin: Anna őfelsége....Doyen Száraz György: II. Rákóczi Ferenc....Okolicsányi Pál Kazán István: Férfikor Kárpáthy Gyula: A perbefogott diák....Elnök
Rendezései
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Madách Imre: Az ember tragédiája Katona József: Bánk bán Majakovszkij: Gőzfürdő Csurka István: Szájhős Polgár András: Egy király a Népszínház utcában Romhányi József: Csipkerózsika Fehér Klára: Mi, szemüvegesek Felkai Ferenc: Győri sasfiók Tabi László: Különleges világnap Jevgenyij Schvarc: Hókirálynő Verne Gyula: Sándor Mátyás Schiller: Stuart Mária Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Ugo Betti: A játékos Molnár Géza: Anna-ünnep Arthur Miller: Az ügynök halála Gyurkó László: Szerelmem, Elektra O'Casey: Bíbor por H.Barta Lajos: Kiáltás Szinetár György: Én, Varga Katalin Marivaux: Két nő között George Bernard Shaw: A szerelem ára Calderón de la Barca: Huncut kísértet Kállai István: Élni tudni kell! Remarque: Az utolsó állomás Kamondy László: Vád és varázslat Marsak: A bűvös erdő Tabi László: Esküvő Caragiale: Farsang Musset: Lorenzaccio William Shakespeare: Ahogy tetszik Moreto y Cabana: Donna Diána Gabriela Zapolska: Dulszka asszony erkölcse Örsi Ferenc: Fekete ventillátor Balzac: Grandet kisasszony Jurandot: Harmadik csengetés Thornton Wilder: Hosszú út Carlo Goldoni: Két úr szolgája Henrik Ibsen: Kísértetek Nâzım Hikmet: Legenda a szerelemről Vapcarov: A legnagyobb hullám Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Kállai István: Majd a papa! Gabbe: Mesterek városa Brustein: Pányuska iskolája Priestley: Váratlan vendég
Filmjei
Játékfilmek A tanú (1969) Gyula vitéz télen-nyáron (1970) A halhatatlan légiós (1970) A legszebb férfikor (1972) Emberrablás magyar módra (1972) Fekete gyémántok I-II (1976) Kojak Budapesten (1980) Kabala (1982) Te rongyos élet (1983) Első kétszáz évem (1985) Csók anyu! (1986) Az utolsó kézirat (1987) Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája I-II. (1988) Túsztörténet (1989) Megint tanú (1994)
Tévéfilmek Színészként Pirx kalandjai (1973) III. Richárd (1973) Inkognitóban Budapesten (1976) Muslincák a liftben (1977) Az elefánt (1978) Petőfi 1-6. (1981) A 78-as körzet 1-6. (1982) Mint oldott kéve 1-6. (1983) Örökkön-örökké (1984) Vigyázat! Mélyföld! (1985) Széchenyi napjai (1985) Linda (1986) Alapképlet (1989) Szomszédok (1987–1999)
Rendezőként Hókirálynő (1964) A szerelem ára (1967)
Szinkron A tavasz tizenhét pillanata (1974) (tévésorozat) beszélő
Videóklip A Bikini együttes Legyek jó c. dalának klipjében 1988 Jegyzetek
Források
Both Béla rövid életrajza Molnár Gál Péter tollából
A tanú.'' DVD kiadás, rendezői kommentár.
További információk
Both Béla a színház.net lapján Sulinet életrajzok
Kategória:1910-ben született személyek Kategória:2002-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Színigazgatók Kategória:Szerencsiek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Magyar szinkronszínészek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek