A Halászbástya (németül: Fischerbastei) Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata csaknem 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 67 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.Székely Tibor, Dr.Tinnyei István - Hangos-Képes Útikalauz, Budapest 2006 92-95. old (mek.oszk.hu)
A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.Magyar Életrajzi Lexikon: Schulek János (arcanum.com) 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként.
Nevének eredete Buda várának egykori középkori erődítményére – melynek egy része a dominikánus templom és kolostor alapfalát képezte,Hampel József (szerk.): Archaeologiai Értesítő. Új folyam 6. kötet - 1886. (online: adtplus.arcanum.hu) – már az 1850-es években a halászbástya megnevezést használták,Budapesti Hírlap 692. szám - 1855. április 11. (online: adtplus.arcanum.hu)Budapesti Hírlap 188. szám - 1857. augusztus 19. (online: adtplus.arcanum.hu)Menapace: No. 308. A Halászbástya (Buda) alatt építendő új szerpentin út és lépcsősor, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, maps.hungaricana.hu - 1857. majd pedig a déli bástyakar építménye is szintén ezen a néven vált nevezetessé.
A Halászok bástyája elnevezést feltehetőleg a budai városfalnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta, de ennél is valószínűbb, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról – ami Víziváros déli, a Lánchíd környékére eső része voltForrások Budapest múltjából I. 1686-1873 (Bevezetés) Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1., library.hungaricana.hu - 1971 – nevezték el. A halászok árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő halpiacra vitték, ám a halászok céhe nemcsak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a városfalat is.
Története A bástya eredete
A Várhegy az Árpád-házi királyok idejében szálláshelyként és – a körülötte levő települések részére – védelmi beépítésként szolgált. A várhegyi település fejlődése IV. Béla király városfejlesztése nyomán vált jelentősebbé, de mint az ország közigazgatási központja, Mátyás király korában vált uralkodó jellegűvé. Védőműveit, bástyáit a középkorban és a török uralom idején megerősítették, ugyanakkor újra és újra megrongálódtak. Maga a várnegyed is jelentős átalakuláson ment keresztül az idők során. Mátyás fényes, virágzó budavári palotájából a mohácsi vészt követő török uralom sok mindent elpusztított, megszüntetett és átalakított a Várban is. A törökök nyomán érkező osztrák erők pedig Bécsből kormányoztak, ahol már az új divat, a barokk művészet dívott. Ennek a bécsi divatot követő építészeti hullámnak további épületek estek áldozatul, egyebek mellett a halászok bástyája közelében álló Mátyás-templom is.
A mai Halászbástya, a hajdani „Híradás” toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapfalaira épült, követve az egykori bástya hajtogatott alaprajzi elrendezését. Ez a hajtogatott várfal-védelmi rendszerben a bástya vonala úgy törik meg, hogy az egyes szakaszok egymást oldaltűzzel védhetik. Ezt a szakaszt a Rákóczi-szabadságharc leverését követően építette az osztrák hadvezetőség, az akkor modernnek számító hadászati elveknek megfelelően. A kör alaprajzú „Híradás” torony helyén épült a mai Halászbástya északi, karéjos főtornya.
A Halászbástya állapota fokozatosan romlott egyes védműveinek felújításai és az osztrák átépítések ellenére is, hiszen a területet az osztrák hadvezetés mint hadászati erődítményt tartotta számon. A Halászbástyát sem a természet, sem a háborúk nem kímélték. A hegyről folyvást lezúduló csapadékvíz fellazította, kimosta a hegyoldalon lévő várfal és Híradásbástya alapjainak egy részét. Ugyanakkor az elmúlt háborúk emlékeként, számos része a golyó marta hézagok kőomlásainak jó-rossz helyreállításának nyomait viselte magán. Mivel azonban a terület messze a város fölé emelkedik, városképi szempontból meghatározó jelentőségű volt. Az osztrák hadvezetés azonban nem volt hajlandó több pénzt áldozni a terület rendezésére annál, ami egy kiemeltebb erődítménynek kijár, így csupán az erődítési, várvédelmi munkákat végezték el. A Vár erődjellegét 1874-ben szüntették meg, amikor a hadügyminisztérium kimondta, hogy a Vár mint erődítmény nem felel meg az akkor korszerűnek tekintett követelményeknek. Innentől fogva ezen javítási munkálatok is elmaradtak. A főváros közben kiemelten kezelve az ügyet, már foglalkozott a terület megnyugtató rendezésével. A Pesti Szépészeti Bizottság már 1871-ben pályázatot írt ki az újonnan egyesített főváros szabályozási terveinek kidolgozására. A pályázat mindhárom díjazottja foglalkozott a Várhegy rendezésének kérdésével, és ezen belül több helyen kiemelt hangsúlyt kapott a Halászbástya is.
Felújítás
A Halászbástya a Mátyás-templom 1874–1896 közötti helyreállításával kapcsolatos építészeti és városrendezési feladatoknak köszönheti a megvalósítását. A középkori templomaink védelméért és állapotainak megújulásáért oly sokat tévő Schulek Frigyes, a Mátyás-templom körül végzett kutatási munkákról szóló összegzésében már felismerte, hogy a templom egykor pénz híján el nem készült elemeinek hiánya miatt, valamint a hadászati szempontokból kialakított különös és kissé nyomott arányai révén (nem lehetett támpontot nyújtó magas, égbenyúló tornya), meg kellene tartani a kiásás által elért alacsonyabb talajszintet, és a környezetet hozzá rendezni. A Mátyás-templom megújításának elkészülte után az a kérdés már elodázhatatlanná vált, hogy a környezetet rendbe hozzák és a templomhoz méltóvá tegyék. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően, ezt a területet is az ezredéves évfordulóra kellett volna rendezni, és bár az erre vonatkozó terveit Schulek idejében elkészítette, amelyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának még 1894-ben véleményezésre is előterjesztettek, az építkezést végül csak 1899-ben kezdték és több részletben valósult meg. 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az egész Halászbástyát az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak.
Az építkezés költségei
A Halászbástya megvalósítása és eredeti előirányzata eltérést mutatott, amelynek fő oka, a közben lezajlott ezredévi ünnepség kapcsán megváltozott alapkoncepció. A Halászbástya építési munkálatainak első költségvetési előirányzata 800 000 akkori aranyforintot tett ki, amelyből a szabad lépcsőre 100 000, a folyosókra 200 000, a tervezett Szent István csarnokra 200 000, és az eredeti elképzelés szerint itt felállított A hét vezér lovascsoportra 300 000 aranyforint jutott. Az utóbbi elképzelést kiemelték a tervből és másutt, a Pesti oldalon, a Liget szélén, az akkori Sugár út lezárásaként, a mai Hősök terén valósult meg az Ezredéves emlékmű és nem Schulek, hanem Schickedanz Albert építész és Zala György szobrász elgondolásai szerint. Az időközben más megoldásban kivitelezett Szent István-szobor és az Ezredéves emlékmű költsége az összegből levonást nyert. Végül is az építkezés 1 millió 165 000 forintot emésztett fel, amelyből a lépcső és a hozzá kapcsolódó parképítés költségeit, 200 000 forintot a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fedezett, a többi költség megoszlott a főváros (685 000 forint) és az államkincstár (280 000) között.
A II. világháború után 250px|bélyegkép|bal|A Halászbástya tükröződése a Hilton szálló modern ablakairól A Halászbástya a második világháború ostromai során több helyen súlyosan megsérült, de mivel addigra az épületegyüttes Budapest kiemelt nevezetességei közé sorakozott fel, a háború után, a helyreállítási prioritások sorában előkelő helyet foglalt el. 1947-48-ban a helyreállítási munkálatokat az építő Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette haláláig. A további, 1953-ig tartó munkálatok Bors László, a feladatra államilag kijelölt építőművész vezetésével folytak. A helyreállítást nehezítette, hogy szinte centiméterről centiméterre kellett a területet tüzetesen átvizsgálniuk a tűzszerészeknek, mielőtt a kárfelmérés és a helyreállításra vonatkozó tervek elkészülhettek volna. Az éveken keresztül zajló folyamat első látványos részeként, a Halászbástya világháború utáni helyreállítása, 1953-ban elkészült. A Vár egyéb – tűzszerészeti átvizsgálásra nem került – részeitől magas fapalánkkal elhatárolva volt látható, különösen a mai Hilton szálló felőli oldalon. A balesetek elkerülésére állandó járőrszolgálat vigyázott a Rákosi-korszakban, de még 1957 után is több helyen, aminek volt valós veszélyen alapuló, de ugyanakkor politikai vetülete is, különös tekintettel az odaérkező külföldiek ellenőrzésére.
Sok vitát váltott ki a mögé épített hotel Halászbástyára néző épülete, annak modern ablakaival. Sokan a Schulek-féle, tisztán a Mátyás-templom és a Halászbástya alkotta egységet látták benne felborulni, nem találva indokot a hotel jóval nagyobb tömegű épületegységének felépítésére. Mások a modern és a régi együttállásának, akkor hazánkban újnak számító elveit látták megvalósulni a két épület alkotta szoros, de új egységben. Aztán a viták elcsendesültek és egyre inkább látszott a valódi gond; a Halászbástya halaszthatatlan felújítása, amelyre már csak 1990 után kerülhetett sor.
Az újabb felújítás 250px|bélyegkép|jobb|A felújított Halászbástya 2008 áprilisában
A második világháború utáni évtizedekben a bástyát meglehetősen sok károsodás érte és az elmaradt karbantartások is fokozták állagának leromlását. Az 1970-es években a fővárosi kéményekből áradó korom és kén a falait feketére színezte és a díszes burkolatokat is roncsolta – ez egyes, még fel nem újított részeken ma is megfigyelhető. 1984–1985 között, az akkori tervhivatal a felújításra anyagi keretet különített el, viszont a rekonstrukciós munkálatok 1990–1992 között leálltak. Ekkorra fejeződött be a déli bástyaszakasz felújítása. Mivel ezen a szakaszon tönkrement az alapozás, így ez bizonyult a legveszélyesebbnek, a bástya többi részén ilyen jellegű statikai problémákkal a szakemberek nem találkoztak. A felújítást a Főmterv Rt. tervezte, melynek szakemberei 1992 decemberében hozzávetőlegesen 240-270 millió forintra becsülték a hátralévő munkálatok költségétaz infláció figyelembevételével ez a költség mintegy 450-500 millió forintra rúg.
Látván, hogy évekig nem történik semmi és ez súlyos károsodásokhoz vezethet, az I. kerületi önkormányzat saját erejéből kezdte folytatni a felújítást 1994-ben. A munkálatok költségéből a Fővárosi Önkormányzat és a Országos Műemlékvédelmi Hivatal is kivette a részét. A helyi önkormányzat 20-60 millió forinttal járult hozzá évente, a másik két szervezet pedig évi 5-10 millió forintot áldozott a felújításra. A munkálatok magukban foglalták a déli bástya rekonstrukcióját, a Schulek-lépcső és a déli felső lépcső, valamint a Mátyás-templom szentélye mögötti pártás támfal felújítását, mely során a díszítőkövek javítását és megtisztítását is elvégezték. Lezajlott a Szent István szobor körül lerakott díszburkolat, majd a 6 darab vitéz szobor felújítása is, melyek a déli felvezető lépcsőt díszítik.Halászbástya Országjárás.net