A Magyar Légierő (angolul Hungarian Air Force) a Magyar Honvédség önálló haderőneme. Nemzetközi rövidítése: HunAF.
A Magyar Légierő feladata Magyarország légterének védelme és ellenőrzése különböző eszközökkel (harci repülőgépek, légvédelmi rakéták, radarrendszerek), valamint a Magyar Honvédség szárazföldi alakulatainak légi támogatása (harci repülőgépekkel és helikopterekkel), szállítása (szállító repülőgépekkel és helikopterekkel).
Hivatása Légi technikáival (repülőgépek stb.), fegyvereivel, légvédelmi rakétákkal védi a magyar légtér sérthetetlenségét, a Magyar Köztársaság szuverenitását. Háborúban feladata védeni a magyar légteret a betolakodóktól, ellenséges erőktől, földi létesítmények, városok, stratégiai fontosságú területek védelme, szárazföldi csapatok légi oltalmazása, a légi fölény kivívása, ellenséges földi és légi csapatok támadása. Ellenséges erők, területek, stratégiai fontosságú helyek bombázása, támadása.
Felségjelzése A Magyar Légierő felségjelzése a szabványosított és megfelelő szélességű, magasságú és arányú, ék alakba foglalt nemzeti színek (RAL 3000 piros, RAL 9003 fehér, RAL 6002 zöld). A felségjel egyenlőszárú, fehér szegéllyel keretezett háromszög, amelynek magassága a háromszög alapjának kétszerese. A befogók mentén piros és fehér sáv húzódik, amelyek szélessége az alap egyhatod része. A háromszög maradék területe zöld színű.
Ilyen felségjelzéssel repültek a MiG–21-esek, Szu–22-esek, MiG–23-asok is 1991 után. Az utolsó géptípus a MiG–29-es, és a Jak–52-es, illetve L–39ZO Albatros volt, amely még ezzel a felségjelzéssel repült. 2006-tól a felségjelzésről eltűnnek a színek, és helyükre azok szürke árnyalatai kerülnek (RAL 3000 piros helyett RAL 7045 sötétszürke, RAL 9002 fehér helyett RAL 7047 világosszürke, RAL 6002 zöld helyett RAL 7046 sötétszürke). A magyar Gripenek már ilyen felségjelzéssel repülnek. A többi alakulat eszközein (helikopterek, harckocsik, harcjárművek stb.) megmarad a piros, fehér, zöld ék (kisebb mint a repülő eszközöknél), mint felségjelzés.
A felségjelzést 21/1998. (XII. 21.) HM rendelet szabályozza.
Története A kezdeti évek és a két világháború
Maga a Monarchia repülő egységei a Katonai Légjáró Intézet (Militär-Aeronautische Anstalt) keretei között fejlődtek ki (elsősorban ballonrepüléssel, majd merevszárnyú repülőgépekkel is foglalkoztak), 1909-től K. u. K. Luftschifferabteilung („Cs. és k. Léghajóosztály”) néven működött az újjászervezett egység, Fischamendbe, az első hadi légikikötőbe települtek (Bécsújhelyen ebben az évben megkezdték az első repülőtér építését). A világháborúban több magyar pilóta is „ászpilóta” minősítésűvé vált: ittebei Kiss József (20 légi győzelem), Fejes István tiszthelyettes (310 bevetés – rekord a Légjáró csapaton belül, 18 légi győzelem), Gräser Ferenc hadnagy (16 légi győzelem), Kaszala Károly tiszthelyettes, Modory (Májer) József százados, Udvardy Ferdinánd törzsőrmester (10 légi győzelem), Tahy Sándor hadnagy (8 légi győzelem), Hefty Frigyes tiszthelyettes (7 légi győzelem), Háry László százados, Risztics János, Kasza Sándor törzsőrmester (6 légi győzelem). Az első magyar katonai repülő, Petróczy István kiemelkedő munkássága hozzájárult eme sikerekhez, több magyar ászpilóta az ő növendéke, az első „tábori pilóta” igazolványt megszerzők egyike volt (1910-ben, a Monarchia harmadik ilyen minősítésű tisztje, illetve az első magyar; ekkor a „Katonai Léghajós Részleg”-nél szolgált), több éven keresztül foglalkozott az osztrák–magyar pilótakiképzéssel, az 1911-ben felállított bécsújhelyi katonai repülőiskola vezetőjévé nevezték ki.
Az őszirózsás forradalom idején, novemberben egy Lugosról felszálló – vélhetően katonai – repülőgép bombavetést hajtott végre román fosztogató parasztokra, amely 104 halálos áldozatot követelt (az eset pontos behatárolására nincs információ). A Tanácsköztársaság idején a megmaradt állomány újjászerveződött Vörös Légjárócsapat névvel. Háry László százados a győri 8. vörös repülőszázad parancsnoka lett, és harci feladatainak ellátása mellett „Háry-cirkusz” becenéven járták az országot bemutatórepülésekkel.
Az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés értelmében az ország légierővel nem rendelkezhetett. Ezért a korábbi repülőalakulatok és pilóták egy része a polgárinak minősített Légügyi Hivatal (LÜH) alárendeltségébe került. Az elméleti fejlesztéseket sem tiltotta a békeszerződés, még 1920-ban pilótaképzés indult Budapesten, Szegeden, Szombathelyen és Miskolcon. Horthy Miklós 1938. december 28-án kelt döntése értelmében alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő, amely 1939. január 1-től önálló haderőnemként működött. 1945 májusában szűnt meg.
A második világháború után
A második világháború után a magyar légierőt szovjet vadászrepülőkkel szerelték fel. A légierő felfegyverzése 1949-ben kezdődött meg Jakovlev Jak-9P vadászrepülőkkel, Il-10 csatarepülőkkel és Li-2 szállítórepülőkkel, míg az első sugárhajtású gépek bevezetése 1951-ben indult a Mig-15-ös vadászrepülőgépek leszállításával.
1990 után 1990-ben a Magyar Néphadsereg Honi Légiereje megszűnt, jogutódja a Magyar Légierő lett. Gép- és személyi állományát a jogutód átvette. A drasztikusan változó külpolitikai helyzetek miatt a haderőnem feladatai megváltoztak. A többszöri haderőreform végrehajtása során a légierő gép- és személyi állománya is átalakult, az igényeknek, új kihívásoknak megfelelően lecsökkent.
1989-ben és az utána következő években mélyreható változások történtek az ország életében (a Köztársaság kikiáltása, többpártrendszer, a NATO csatlakozási szándék megfogalmazása), és ebből adódóan a haderőben (1990. március 15-étől Magyar Honvédség) is. 1991-ben befejeződött a szovjet csapatok kivonása és megszűnt a Varsói Szerződés. A védelemre elegendő erő elve a gazdasági lehetőségeknek megfelelő, kisebb, korszerűbb, ütőképes haderőt igényelt. Emellett a haderő-átalakítás egészét az egyre erősödő NATO orientáció is befolyásolta. Sajnos előbbi nem valósult meg a pénzhiány miatt.
A légvédelemnél a szervezési hullám elsőként a miskolci 105. Honi Légvédelmi Rakétaezredet érte el, amelyet 1990. június 30-áig a 104/2. honi légvédelmi rakétaosztállyal (Szabadszállás) együtt felszámoltak. Ezzel a borsodi tűzrendszer megszűnt. 1991. július 30-ával megszűnt a 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred (két osztályát és az osztálycsoportot a Duna 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár alárendeltségébe helyezték). Felszámolták a Légvédelmi Kiképző Központot és a Csapatlégvédelmi Kiképző Központot is.
Az 1991. májusában levezetett parancsnoki és törzs hadijáték tapasztalatai alapján 1991-ben az 1. Honi Légvédelmi Hadtest jogutódjaként megalakult a Légvédelmi Parancsnokság, amelynek alárendeltségébe kerültek a csapatlégvédelmi ezredek (7., 14., 18. és 15.), valamint az (akkor már) légvédelmi rakétatechnikai bázis (LÉRTB) is. A nagykanizsai MH 18. Légvédelmi Rakétaezred 1992. július 31-ei felszámolásával a győri MH 14. Rába Légvédelmi Rakétaezred és kalocsai MH 15. Kalocsa Légvédelmi Rakétaezredeket ötütegesre bővítették, viszont később megszűnt a LÉRTB (1995. január).
A szárazföldi csapatok kötelékébe tartozó légvédelmi alegységek átszervezése azok átszervezésével párhuzamosan történt. Ennek keretében 1990-ben kivonták a ZSZU-23-4 SILKA, majd 1996-ban a 9K31 Sztrela–1 és 9K35 Sztrela–10 légvédelmi rakétakomplexumokat. Megszűnt a váci 8., és jánoshalmai 102. Légvédelmi Tüzérezred (1990-ben), majd később a karcagi 6. és nagyoroszi 87. Légvédelmi Rakétaezred (1997-ben). Az 5. Önálló Légvédelmi Tüzérezredet először háromosztályos dandárrá, majd kiképző ezreddé szervezték át, végül 1997-ben megszüntették. A Nagyorosziban levő szervezetek a 87. Légvédelmi Tüzérezred bázisán osztályként újjászervezték, majd a francia Mistral (az első nyugati légvédelmi rakéta fegyverrendszer) eszközök rendszeresítésével ezreddé fejlesztették.
A honi légvédelemnél a 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár szervezetében az alárendeltek összetétele gyakran változott. Osztályok szűntek meg, helyőrségváltások történtek. A dandár 1995. július 28-án kilépett a készültségi szolgálat rendszeréből. Bázisán 1997 végén megalakult a 11. Vegyes Légvédelmi Rakétaezred, melyben egynemű zászlóaljakat SZ-75 Dvina (VOLHOV), illetve SZ–125 Nyeva–M (NYEVA) hoztak létre, a SZ-200 VEGA rendszert kivonták a hadrendből. 2001. június 30-ával a szervezetet felszámolták, ezzel megszűnt a Budapest – Dunaújvárost védő tűzrendszer.
A Magyar Légierő adatai (1993) Létszám: fő, ebből sorállományú. Tartalékállományban: fő. Szervezeti felépítés: 3 harcirepülő-ezred: 47. Pápa Harcászati Repülőezred 31. Kapos Harcászati Repülőezred 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred 3 harci helikopter-ezred: MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezred MH 89. Vegyes Szállító-Repülő Ezred MH 86. Szolnok Helikopter Ezred 1 légvédelmi rakétadandár: 11. Duna Honi Légvédelmi Rakétadandár 3 légvédelmi rakétaezred: MH 7. Bethlen Gábor Légvédelmi Rakétaezred Keszthelyen MH 14. Rába Légvédelmi Rakétaezred Győrben MH 15. Kalocsa Légvédelmi Rakétaezred Kalocsán 1 rádiótechnikai dandár: 54. Honi Rádiótechnikai Dandár Veszprémbenhttp://www.jetfly.hu/rovatok/legter/mh64/hirek/64history/ + Légierő fegyverzete (1993) Származási hely Megnevezés Kép Mennyiség Megjegyzés Harci repülőgépek MiG-21 107 db* MiG-21MF (41 db*), MiG-21bisz (44 db*) és MiG-21UM (22 db*) MiG-23 12 db MiG-23MF (9 db) és MiG-23UB (3 db) MiG-29 28 db MiG-29B (22 db) és MiG-29UB (6 db) Szu-22 14 db Szu-22M3 (11 db) és Szu-22UM3 (3 db) Oktató és gyakorló repülőgépek L-39 Albatros 20 db 12 db üzemel, 8 db tartalék Zlin-43 4 db Szállító repülégépekAn–26150x150px|L39 Hungary (20641746011)9 db
A darabszámok az 1993-ban meglévő fizikai mennyiséget (repesemény következtében meg nem semmisült vagy kivont) és nem a hadrafogható gépek számát jelölik.
*a még rendszerben álló MiG-21 altípusokból összesen 139 db-ot rendszeresítettünk, amelyből 32 db semmisült meg vagy lett kivonva repesemény következtében 1993-ig. Ezenfelül egyéb okokból (pl. üzemidő lejárta) is vontak ki gépeket, amit nem tükröz a fenti szám.
Légvédelmi rakéták: 16 települési helyen, 70 db SZ–75 Dvina (SA–2) indító, SZ–125 Nyeva–M (SA–3). 18 db indító állvány Keszthely Krug (SA-4 Ganef)
1999 utáni változások, fejlesztések Vadászlégierő: MiG–21-től a Gripenig
300px|jobbra|bélyegkép|Gripen a Farnborough 2006-on