Radó István (Jekisziel Zise) (Kisvárda, 1891. július 24.A kisvárdai izr. egyházközség születési anyakönyve, 49/1891. folyószám. – Budapest, 1972. augusztus 12.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2196/1972. folyószám alatt. gyártásvezető, producer, filmújságíró, dramaturg; a magyar filmújságírás egyik úttörője.
Életpályája A Budapesti Tudományegyetemen jogot tanult. Újságíró lett; pályáját a Nap munkatársaként kezdte. 1912-ben Lenkei Zsigmonddal közösen megalapította a Mozivilág című lapot. A Tanácsköztársaság idején (1918) a magyar mozik szocializálását irányította. 1919-ben rövid időre internálták. 1920-ban Lányi Viktorral és Held Alberttel együtt szerkesztette A 25 év mozi című kiadványt. 1922-ben részt vett a Magyar Filmklub megalapításában; 1933-ig titkára, illetve főtitkára volt. 1927–1940 között a Metro-Goldwyn-Mayer filmvállalat budapesti dramaturgja volt. 1937–1939 között a Prizma Film Kft. társtulajdonosa és vezetője volt. Munkatársa volt az 1942-ben megjelent első magyar filmlexikonnak. 1942-ben ismét internálták. 1944-ben – még illegális körülmények között – megalakította Horváth Árpáddal, Gaál Bélával, Angyal Lászlóval a filmesek szakszervezetét; melynek egy ideig főtitkára volt. 1945 után fontos szerepe volt a filmipari dolgozók szakszervezetében. 1945–1948 között szerkesztette a Moziélet és az Új Film lapokat. 1948-ban nyugdíjba vonult.
Szerkesztette a Mozgófénykép Híradót, a Mozi és Filmet és a Pesti Mozit s dolgozott a 8 Órai Újság és a Budapesti Hírlap kritikusaként. Kiadta a Magyar Mozisok Zsebkönyvét, a Filmcompass évkönyveket. Cikkei jelentek meg a Magyar Nemzetben.
Családja Szülei: dr. Radó (Rosenblüth) Lajos ügyvéd és Vadász (Weinberger) Mária voltak. Testvére B. Radó Lili (1896–1977) író, költő, műfordító volt. 1916. augusztus 4-én, Budapesten házasságot kötött Mischik Erzsébettel.Házasságkötése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 759/1916. folyószám alatt. Két fiuk született: Radó László (1915–1942) segédrendező, filmújságíró és ifj. Radó István (1920–?) filmújságíró, grafikus. 1967-ben Stein Edit lett a felesége.
Sírja a Farkasréti temetőben található (601("N")-2720).http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf
Művei Mesélés (1911) Hindenburg (1915) A magyar film, 1919 (1959)
Filmjei Gyártásvezetőként Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) Tisztelet a kivételnek (1936) Fizessen, nagysád! (1937) Úrilány szobát keres (1937)
Producerként Címzett ismeretlen (1935) Úrilány szobát keres (1937, Guttmann Manóval) Álomsárkány (1938-1939)
Könyv Egy filmdramaturg emlékei; vál., bev., szerk. Buza Péter; MMA, Bp., 2020
Jegyzetek
Források
Hangosfilm.hu Nemzeti Örökség Intézete
További információk Meghalt Radó István újságíró (Magyar Nemzet, 1972. aug. 15.) Film kislexikon. Szerkesztette: Ábel Péter. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964 Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005 Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar filmdramaturgok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Kisvárdaiak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek