Románia szekuláris állam, nincs államvallás. Az 1991-ben elfogadott alkotmány 29. szakaszának (5) bekezdése szerint az egyházi szervezetek függetlenek az államtól. Ugyanakkor a Pew Research Center szerint 2018-ban Románia volt a legvallásosabb európai ország, a Gallup International 2019-es felmérése szerint, ahol a vallás fontosságára kérdeztek rá, Románia a második helyen állt Európában, Málta után.
A 2011-es népszámlálás szerint a lakosság 86,45%-a () ortodox keresztény, 4,62%-a () római katolikus, 3,19%-a () református, 1,92%-a () pünkösdista, 0,8%-a () görögkatolikus, 0,6%-a () baptista. Romániában él muszlim kisebbség (0,34%) is, akik főleg Dobrudzsában élnek, és elsősorban törökök és tatárok alkotják. Az ateisták (0,11%), agnosztikusok, vallástalanok (0,1%) kis létszámot képviselnek. Az Apostoli Szentszék hivatalos kiadványa, az Annuario Pontificio ugyanerre az időszakra római katolikus hívőt közöl, azaz többet, mint a népszámlálási adat.
Az egyházügyi államtitkárság adatai szerint 2015. december 31-én Romániában vallási épület létezett. Ezek közül (59,9%) a román ortodox egyházhoz, 2925 (10,7%) a pünkösdista egyházhoz, 1632 (5,96%) a római katolikus egyházhoz, 1571 (5,74%) a baptista szövetséghez, 1352 (4,94%) a református egyházhoz, 1269 (4,63%) a hetednapi adventista egyházhoz tartozott. 1989 és 2015 között 8413 új vallási épületet (templom, kápolna, imaház, mecset, zsinagóga) emeltek, további 1571 épülőfélben volt 2015 végén. A legtöbb új létesítmény ortodox, ezzel együtt még mindig az ortodox egyháznál a legnagyobb az egy vallási épületre jutó hívők száma.
A 2019-es állami költségvetésben 145,56 millió lejt irányoztak elő templomépítésre, és 660,84 millió lejt az egyházi személyek fizetésének támogatására.
Történelmi áttekintés Románia területén a kereszténység eredetét az ókeresztény korra vezetik vissza, de története homályos a római közigazgatás 271-ben történt visszavonulása után. Annyi bizonyos, hogy a területen egyaránt tevékenykedtek latin és bizánci misszionáriusok. Neagu Djuvara szerint a kereszténység felvétele két szakaszban történt: először még a római közigazgatás megszűnése előtt; az egyház megszervezése azonban csak utóbb, bolgár közvetítéssel. Ezt alátámasztja az is, hogy a román nyelvben a kereszténységgel kapcsolatos alapszókincs latin eredetű, míg az egyházi tisztségeké és szertartásoké bolgár vagy görög eredetű.
Havasalföldön és Moldvában egy ideig párhuzamosan fejlődött a katolikus és ortodox egyház. Havasalföldön 1382-ben még létezett a katolikus sörényi püspökség, [szörényi püspökség] de Miklós Sándor már 1359-ben megalapította a konstantinápolyi ortodox patriarchátus alá tartozó havasalföldi metropóliát. Moldvában a milkói püspökség 1512-ben szűnt meg, [milkói püspökség] de az ortodox metropólia az 1380-as években már létezett, és 1401-ben a konstantinápolyi pátriárka is elismerte.
A 14. századtól kezdve az ortodox egyház kiemelt jelentőségre tett szert a két fejedelemség életében; számos kolostor épült, amelyek fontos szerepet játszottak a kulturális életben is. A fejedelmek adományokkal támogatták az Athosz-hegyi és Sínai-hegyi kolostorokat valamint a konstantinápolyi, antiochiai, jeruzsálemi patriarchátusokat. A fejedelem és az ortodox egyházfő szoros kapcsolatban állt egymással; konfliktus esetén az uralkodó akarata érvényesült.
Erdélyben a katolikus püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. [erdélyi püspökség] A lutheranizmus és kálvinizmus, utóbb az unitárius vallás megjelenésével a katolikus egyház teret vesztett, és csak az ellenreformáció során erősödött meg ismét.
Az 1568-as tordai országgyűlés kinyilvánította a katolikus, a lutheránus, a kálvinista és az unitárius felekezet egyenjogúságát; az ortodox vallás megtűrtnek számított. 1697-ben, az addig ortodox románok csatlakozásával a katolikus egyházhoz, azaz a román görögkatolikus egyház megalakulásával a katolikusok számaránya ismét megnövekedett. Erdélyben az ortodox egyház elismerésére csak a 18. század végén, a Habsburg uralom alatt került sor.
1859-ben, a Havasalföld és Moldva egyesülése utáni első népszámláláskor az ország túlnyomó többsége (94,89%) ortodox volt, mellettük zsidók (3,03%), katolikusok (1,02%), protestánsok (0,65%) éltek az országban; az egyéb vallásúak aránya fél százalék alatt volt. Az 1877–1878-as háború nyomán függetlenné vált Román Királyság a San Stefanó-i békekötés alapján megkapta Észak-Dobrudzsát, így az ország muszlim lakosságának aránya az 1859-es 0,03%-ról 1899-re 0,75%-ra növekedett. Az első világháborút követően az immár Erdélyt is magában foglaló Romániában a lakosság vallási összetétele megváltozott: 1930-ban ugyan még mindig az ortodox egyház hívei voltak többségben, de már csak 72,6%-os súllyal, ezzel párhuzamosan megjelentek az országban a görögkatolikusok (7,90%), és növekedett a római katolikusok (6,83%), hagyományos protestáns felekezetek (6,53%) illetve izraeliták (4,19%) aránya.
Jogi háttér Románia alkotmányának 29. szakasza rendelkezik a gondolat, a véleménynyilvánítás és a vallás szabadságáról. Egyben tartalmazza azt is, hogy az egyházak függetlenek az államtól, és az állam támogatását élvezik.
A részletes szabályozás a 489/2006 törvényben található, amely kimondja, hogy Romániában nincs államvallás, az állam semleges a vallási meggyőződésekkel és ateista ideológiákkal szemben. A jogszabály megkülönbözteti az egyházakat, vallási egyesületeket és vallási csoportokat. A vallási egyesületet a kormány egyházzá minősítheti a kultuszminisztérium javaslatára; ennek előfeltétele, hogy az egyesület legalább 12 éve folyamatosan működjön az ország területén és az ország lakosságának legalább 0,1%-a csatlakozzon hozzá. Az elismert egyházi státust a kormány a kultuszminisztérium javaslatára visszavonhatja, amennyiben az egyház súlyosan veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot, közegészségügyet, közerkölcsöt vagy az alapvető emberi szabadságjogokat. 2019-ben az országban 18 egyház működött.
Név Román név Vezető (2019-ben) Székhely Román ortodox egyház Biserica Ortodoxă Română Dániel pátriárka(Dan Ilie Ciobotea) Bukarest Temesvári Szerb Ortodox Egyházkerület Episcopia Ortodoxă Sârbă de Timisoara Marinco Marcov Temesvár Római katolikus egyház Biserica Romano-Catolică Bukaresti főegyházmegye: Ioan Robu érsekGyulafehérvári főegyházmegye: Kovács Gergely érsekJászvásári egyházmegye: Petru Gherghel püspökSzatmári egyházmegye: Schönberger Jenő püspökNagyváradi egyházmegye: Böcskei László püspökTemesvári egyházmegye: Martin Roos püspök BukarestGyulafehérvárJászvásárSzatmárnémetiNagyváradTemesvár Román görögkatolikus egyház Biserica Română Unită cu Roma Lucian Mureșan érsek Balázsfalva Romániai örmény katolikus ordináriátus Arhiepiscopia Bisericii Armene Datev Hagopian apostoli érsek Bukarest Romániai óhitű ortodox egyház Biserica Ortodoxă de Rit Vechi Leontius metropolita(Lavrente Izot) Brăila Romániai református egyház Biserica reformată din România Erdélyi református egyházkerület: Kató Béla püspökKirályhágómelléki református egyházkerület: Csury István püspök KolozsvárNagyvárad Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Biserica Evanghelică C. A. din România Reinhart Guib püspök Nagyszeben Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Biserica Evanghelică Luterană din România Adorjáni Dezső Zoltán püspök Kolozsvár Magyar Unitárius Egyház Biserica Unitariană Maghiară Kovács István püspök Kolozsvár Romániai Baptista Unió Uniunea Comunităţilor Creştine Baptiste Viorel Iuga elnök Bukarest Romániai Evangéliumi Keresztény Egyházak Szövetsége Uniunea Bisericilor Creştine după Evanghelie Virgil Achihai elnök Bukarest Román evangélikus egyház Biserica Evanghelică Română Bukarest Romániai pünkösdista egyház Cultul Penticostal-Biserica lui Dumnezeu Apostolică Moise Ardelean elnök Bukarest Romániai hetednapi adventista egyház Uniunea de Conferinţe a Bisericii Adventiste de Ziua a Şaptea Ștefan Tomoiagă elnök Bukarest Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége Federaţia Comunităţilor Evreieşti din România Aurel Vainer elnökRafael Shaffer rabbi Bukarest Romániai iszlám muftiátus Cultului Musulman din România Murat Iusuf mufti Konstanca Romániai Jehova Tanúi Közössége Organizaţia Religioasă „Martorii lui Iehova” Dumitru Oul elnök Bukarest
Az egyházak finanszírozása elsősorban a hívők adományain alapul, de kérésre állami támogatásban részesülnek a hívők számával arányosan, és a „reális szükségleteknek megfelelően”. Az állam által elismert 18 egyház közül a baptista szövetség, a hetednapi adventista egyház és a Jehova Tanúi nem folyamodtak támogatásért. A vallásgyakorlás nyelvét az egyház szabadon választja meg. Az állammal való kapcsolattartás nyelve román, és a számviteli nyilvántartásokat román nyelven is el kell készíteni.
A vallási egyesületek legalább 300 személy által vallásgyakorlás céljából létrehozott jogi személyek; regisztrációjukat a helyileg illetékes bíróság végzi az egyházügyi államtitkárság jóváhagyása alapján. A regisztrációhoz szükség van a tagok azonosító adataira és aláírására. Állami támogatásban nem részesülnek, de adókedvezményekben igen. 2019-ben 36 bejegyzett vallási egyesület létezett az országban.
Vallásszabadság Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának 2018-as jelentése megállapította, hogy az alkotmány tiltja a vallásszabadság korlátozását, valamint azt, hogy egyéneket rákényszerítsék a meggyőződésükkel ellentétes vallás támogatására. A jelentés kitér több, a gyakorlatban tapasztalt hiányosságra: A kisajátított egyházi javak visszaszolgáltatása lassan halad, főképpen a görögkatolikus egyház és a zsidó közösség esetében. A 2018. év folyamán a kormány 609 visszaszolgáltatási kérelmet utasított el és 52-t hagyott jóvá. A vallásos csoportok diszkriminációnak tartják a vallási egyesületeknek előírt 300 fős minimális létszámot, illetve a tagok adatainak listázását, mivel más típusú egyesületek alakításához csak három tag megléte szükséges, és nem kell megadni a tagok adatait. A kisebbségi vallásos csoportok szerint az országos és helyi hatóságok előnyben részesítik az ortodox egyházat. A különböző állami ünnepségekre jellemzően csak az ortodox egyház képviselőit hívják meg; a tábori lelkészek egy kivétellel mind az ortodox egyházhoz tartoznak. Az ortodox papok és hívők zaklatják a kisebbségi vallásos csoportokat, és nem biztosítják számukra a saját vallási előírásaik szerinti temetkezés lehetőségét. Az iskolákban a hittantanítást választó gyermekek aránya közel 90%, ami a média, a civil szervezetek és szülői egyesületek szerint részben az ortodox egyház nyomásának, részben az iskola által felkínált alternatívák hiányának tulajdonítható. A helyi hatóságok továbbra is utcákat, intézményeket, iskolákat neveznek el a náci idők antiszemita háborús bűnöseiről (például Ion Antonescu marsallról), és szobrot állítanak nekik. A média jellemzően veszélyesnek ábrázolja a muszlim menekülteket a vallásuk miatt.
Statisztikai adatok Az EU Bizottság 2005-ös felmérése szerint a népesség 40%-a ateista vagy agnosztikus, de a lakosok többsége megtartja a főbb ünnepeket és szentségeket (keresztelés, házasságkötés, temetés, húsvét/pészah, karácsony, purim stb.), mivel ezek a rituális szokások a történelmi identitásuk részét képezik.
2008-ban a román lakosság 19%-a jelölte meg a hitet a lehetséges négy válasz közül a következő kérdésre: "A következő értékek közül, melyik a legfontosabb az ön szerinti boldogsághoz?" Ez a harmadik legmagasabb arány a Ciprusi Köztársaság (27%) és Málta (26%) után, azonos helyen Törökországgal. Az EU-27 átlaga 9% volt. A Soros Alapítvány tanulmánya szerint az ország lakosságának több mint háromnegyede vallásosnak tartja magát, leginkább a vidékiek, a nők, az idősebbek és az alacsony jövedelműek.