Seoce falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 28, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 23 km-re délre, községközpontjától 2 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Szávamenti-síkságon, az A3-as (Bregana-Lipovac) autópálya és a Száva között fekszik.
Története A település középkori létezésének nincs nyoma. 1698-ban a kamarai összeírásban sem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. Ezek alapján valószínűleg a 18. század elején telepítették be a közeli határ őrzésére katolikus horvátokkal. 1730-ban 16 háza és egy Szent Pál kápolnája volt. 1746-ban a faluban 35 ház és a kápolna körül temető volt, ahová a szomszédos Batrina lakói is temetkeztek. 1758-ban már egy fából épített Szent Rókus kápolnát is említenek itt. 1760-ban 33 házat, 68 családot és 402 lakost számláltak. 1769-ben 33 háza, 76 családja és 445 lakosa volt.
Az első katonai felmérés térképén „Seocze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szeocze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 643. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szeocze” néven 80 házzal, 426 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a horvát Hegyvidékről, Likából és Zagorjéről újabb horvát családok települtek be.
A településnek 1857-ben 441, 1910-ben 501 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 284 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 441 424 368 397 440 501 482 533 621 633 670 531 478 426 375 284
Nevezetességei Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1916-ban épült.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései