Agartala (dévanágari írással: अगरतला, bengáli írással: আগরতলা) az indiai Tripura állam fővárosa. Népessége 2011-ben meghaladta a 400 000 főt.
Ez a régió kereskedelmi központja, és itt ülésezik a tripurai törvényhozó gyűlés is. A városban több, a Tripurai Egyetem alá tartozó főiskola is működik, például a Bír-Bikram Mahárádzsa Főiskola és a Tripurai Mérnöki Főiskola.
A település neve az agar (sasfa, Aquilaria malaccensis) nevű értékes, illatos olajú fa nevéből és a tala szóból származik, amelynek jelentése raktárház.
Földrajz Fekvése A város az India északkeleti részén fekvő Tripura állam nyugati részén található, rendkívül közel a bangladesi határhoz, a Haroa folyó két partján. A várost körülvevő, mezőgazdaságilag intenzíven művelt síkságon számos falu helyezkedik el.
Éghajlat A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró, tavasz közepétől ősz közepéig igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 25 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 18,7 és a szeptemberi 28,5 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő, sőt, a hőmérséklet 10 °C alá sem csökken. Az évi átlagosan 2146 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: az áprilistól októberig tartó 7 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 90%-a.
Története Agartala ősi város, már i. e. 1900-ból is ismert egy Patardan nevű uralkodó. Jóval később a Mánikja dinasztia uralkodott itt, egy időben pedig a város a Mogul Birodalom része lett, végül 1808-ban a britek foglalták el. Az új Agartala fővárost 1838-ban alapította Krisna Kisora Mánikja mahárádzsa, majd Csandra Mánikja mahárádzsa uralkodása alatt, 1871-ben jött létre Agartala municípium, amelynek első elnöke az angol A. W. B. Power lett. A községi közigazgatást 1874-ben alakították ki. Az 1940-es évektől kezdve az utolsó tripurai király, Bír Bikram Kisora Deb Barman alakíttatta a ma is ismert modern, megtervezett várossá.
A 21. század elején számos környező települést csatoltak a városhoz, így népessége hirtelen megnőtt: 2001-ben még a 190 000 főt sem érte el, tíz évvel később már a 400 000-et is meghaladta.
Népesség, vallás A 2011-es népszámlálás szerint a 400 004 lakos 94,1%-a hindu vallású volt, 4,4%-a iszlám, 1,0%-a keresztény, 0,3%-a buddhista, 0,1%-a egyéb (többségében dzsainista és szikh) vallású. Ugyanekkor az írástudás aránya elérte a 93,88%-ot, ami magasabb az országos átlagnál.
2013-ban 438 408 lakója volt.
Turizmus, látnivalók Uddzsajanta-palota: 1899-től 1901-ig épült, a tripurai uralkodók palotája volt, később, 2011-ig az állam törvényhozó testülete működött benne. Ma múzeum, körülötte több templom is áll, például az Ummanesvar- és a Dzsagannáth-templom. Gedu Mia mecsetje Benuban Vihár: az egyik legjellegzetesebb buddhista templom Tripurában. Bár kis méretű, benne több szép fém Buddha-szobor található. Szukanta Akadémia: természettudományi témájú múzeum, planetáriummal Kundzsabani palota: 1917-ben építtette Bírendra Kisora Mánikja király, ma a tripurai kormányzó hivatalos rezidenciája. Khárcsi-ünnep: minden év júliusában tartott jelentős hindu vallási ünnep.
Képek
Jegyzetek
Kategória:India települései