Gornji Lipovac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 29, közúton 40 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 8, közúton 17 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Brajnovac-patak mentén fekszik.
Története Lipovac település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Lypoucz” alakban szerepel Pozsega várának tartozékai között.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. 1536 körül szállta meg a török, de továbbra is lakott település maradt. Szent Lukács templomát már 1660-ban említik. 1698-ban a kamarai összeírásban „Lypovacz” néven Orbova keleti szomszédjaként találjuk a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. A korabeli dokumentumokban egységes településként szerepel, amely azonban 11 településrészből állt. A település központja a mai Srednji Lipovac területén volt.
Gornji Lipovac neve régen Matićevac volt. 1758-ban a dombon álló Szent Jeromos kápolnáját említik. 1761-ben a kápolna titulusa már Szent András. 1760-ban 17 házban, 33 családban, 169 lakos élt itt. 1765-ben szegényes, fából épült Szent András kápolnájáról írnak. 1769-ben katolikus plébániát alapítottak a településen, melyhez Pavlovci, Ókapela, Srednji Lipovac Komornica és Škrabutnik települések tartoztak. A Szentháromság tiszteletére szentelt temploma 1837-ben épült.
Az első katonai felmérés térképén „Ober Lipovacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovacz (Gorni)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 382. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lipovacz (Gorni)” néven 44 házzal, 244 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 227, 1910-ben 543 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 88 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 227 409 407 459 475 543 555 573 334 326 310 286 208 152 132 88
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1837-ben épült.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései