Pavlovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 27, közúton 40 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 9, közúton 17 km-re délre, községközpontjától 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin fekszik.
Története A település középkori létezése vitatott. Engel Pál a középkori Orljavicát a mai Gornji, Srednji és Donji Lipovac környékére, Újkapela közelébe helyezi.Engel Pál: Pozsega megye (kézirat) 20-22. Ive Mazuran az 1698-as kamarai összeírást tárgyaló művében Pavlovcit egyértelműen a középkori Orljavicával azonosítja, melyet 1275-ben „Terra Oryoycha” alakban említenek először. Orljavicát 1698-ban a kamarai összeírásban „Orljavicza” néven hajdútelepülésként találjuk a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. A szlavóniai településeket tárgyaló szerzők közül sem Csánki, sem Zirdum nem azonosítja Orljavicával. Csánki csak annyit állapít meg, hogy Orljavica Komiricha és Gradpotok mellett feküdt, ezért Pleternicától délre kell keresni a Száva és a Crnac mentén.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. Andrija Zirdum Orljavicát meg sem említi Pavlovcival kapcsolatban. Megállapítja, hogy ilyen település a kamarai összeírásban nem szerepel. Zirdumnál 1730-ban az egyházi vizitációban bukkan fel először 9 katolikus házzal és a régi, romos Szent Miklós fatemplommal, mely körül temető volt. 1746-ban is a romos templomot említik. Az 1804-es jelentésben említik először az új Szent Miklós templomot, melynek egyik oldalfala a régi templomra támaszkodik. 1760-ban a falut 8 házzal, 12 családdal és 70 lakossal említik.
Az első katonai felmérés térképén „Pavlovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pavlovczi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 499. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pavlovczi” néven 41 házzal, 219 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 205 lakosa volt. 1881-től Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 40 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 205 0 0 0 0 0 0 0 264 261 231 152 124 82 69 40 (1869 és 1931 között lakosságát Gornji Lipovachoz számították.)
Nevezetességei Szent Valentin tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1909-ben épült.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései