A kreol nyelvek többsége pidzsinekből keletkezett, amelyek rendszerint két nyelv között alakultak ki, esetleg egyéb nyelvekből való elemekkel is.Crystal 2008, 369. o. Sokkal kevesebbeknek szabir típusú nyelv az alapja, amely több nyelv elemeinek keveredésével jött létre, esetleg az egyik fontosabb hozzájárulásával.Dubois 2002, 415. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 425. o.
Kreol nyelvek (dőlt betűkkel a saját nevük):
pidzsin alapúak:
európai szupersztrátumúak: újlatin szupersztrátumúak: francia szupersztrátumúak: brazíliai (lanc-patuá)Leclerc 2015 Chagos-szigeteki dominikai (kweyol)A Virtual Dominica honlap Kweyol Language oldala francia guyanai grenadai haiti (kreyòl ayisyen)CELW 2009, 859. o. louisianaiCELW 2009, 1127. o. mauritiusi (morisien) réunioni Rodriguez-szigetiSala 1989, 84. o. Saint-Barthélemy-i Saint Lucia-i Seychelle-szigeteki Trinidad és Tobagó-i új-kaledóniai (tayo) portugál szupersztrátumúak: bissau-guineai egyenlítői-guineai (fa d'ambu) gambiai indiai (goai) kínai (makaói)Sala 1989, 84. o. malajziai és szingapúri (papia kristang) São Tomé és Príncipe-i: angolar forro Srí Lanka-i szenegáli zöld-foki (kriolu)CELW 2009, 182. o. spanyol szupersztrátumúak: arubai, bonaire-i és curaçaói (papiamento) – portugálnak is tekintettCELW 2009, 835. o. fülöp-szigeteki: chabacano, chavacano vagy zamboangueñoCELW 2009, 197. o. caviteño davaueño kolumbiai (palenquero)CELW 2009, 828. o. olasz szupersztrátumú: eritreaiCELW 2009, 548. o. germán szupersztrátumúak: angol szupersztrátumúak: amerikai Virgin-szigeteki anguillai antiguaiSala – Vintilă-Rădulescu 1981, 65. o. ausztráliai: Kimberley régióbeli és északi területi (kriol)CELW 2009, 91. o. York-félszigeti és a Torres-szorosbeli szigeteki bahama-szigeteki barbadosi (bajan)CELW 2009, 865. o. belizei (bileez kriol)CELW 2009, 867. o. brit Virgin-szigetek-i Costa Rica-i (mekatelyu) dél-karolinai és partjai mentén található szigeteki (gullah)CELW 2009, 469. o. egyenlítői-guineai gambiai (aku) ghánai grenadai guyanaiCELW 2009, 861. o. hawaiiCELW 2009, 481. o. jamaicai (patois)CELW 2009, 858. o. kameruni kolumbiai: angol-jamaicai San Andrés-szigeti libériai (kreyol) montserrati nigériaiCELW 2009, 862. o. nicaraguai és hondurasi (Mískito Creole English) norfolk-szigeti (norfuk) pápua új-guineai (tok pisin)CELW 2009, 1076. o. pitcairn-szigeteki (pitkern) Saint Kitts és Nevis-i Saint Vincent-i Sierra Leone-i (krio)CELW 2009, 617. o. suriname-i: boni vagy aluku matuwari (n)djuka saramaccan sranan Trinidad és Tobagó-i vanuatui (bislama)CELW 2009, 161. o. német szupersztrátumú: pápua új-guinea-i unserdeutsch (kihalófélben)CELW 2009, 444. o. holland szupersztrátumúak: amerikai egyesült államokbeli: Albany Dutch (kihalt) Jersey Dutch (kihalt) indonéziai: petjoh vagy pecok (ismeretlen számú beszélő) javindo (ismeretlen számú beszélő) guyanai: berbice (kihalt) skepi (kihalt) Virgin-szigeteki negerhollands (kihalt) nem európai szupersztrátumúak: arab szupersztrátumú: kenyai és ugandai nubiEthnologue, Nubi oldal. maláj szupersztrátumúak (Indonéziában): amboniCELW 2009, 678. o. kupangi larantukai motu szupersztrátumú: pápua új-guineai hiri motuCELW 2009 501. szabir alapú kreol nyelvek:
afro-szeminol – szeminol indiánok és afrikaiak közötti meszticek nyelve az Amerikai Egyesült Államokban (Oklahomában és Texasban), valamint Mexikóban, amerikai indián nyelvek és afrikai nyelvek közötti szabirCELW 2009, 470. o. fanagalo – dél-afrikai bantu nyelvek közötti, főleg zuluCELW 2009, 249. o. kituba – kongói demokratikus köztársaságbeli bantu nyelvek közötti, főleg kikongoJarceva 1990, Крео́льские языки́ (Kreol nyelvek) szócikk. michif – kanadai és egyesült államokbeli amerikai indián nyelvek közötti, francia elemekkelCELW 2009, 709. o. sango – közép-afrikai, a ngbandi nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek közötti, francia elemekkelCELW 2009 917. o. yanito vagy llanito – gibraltári, angol és spanyol közötti, portugál, olasz, arab, máltai és héber elemekkelCELW 2009, 1202. o.
Jegyzetek
Források Bidu-Vrănceanu 1997: Bidu-Vrănceanu, Angela et al.: Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok), Bukarest: Editura științifică, 1997, , ( Hozzáférés: 2019. november 7.) CELW 2009: Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.): Concise Encyclopedia of Languages of the World (A világ nyelveinek kis enciklopédiája), Oxford: Elsevier, 2009, , Crystal 2008: Crystal, David: A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. , (Hozzáférés: 2019. november 7.) Dubois 2002: Dubois, Jean et al.: Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár), Párizs: Larousse-Bordas/VUEF, 2002, , (Hozzáférés: 2023. június 3.) Ethnonogue: Eberhard, David M. – Gary F. Simons – Charles D. Fennig (szerk.): Ethnologue: Languages of the World (Ethnologue. A világ nyelvei), 22. kiadás, Dallas (Texas): SIL International, 2019, (on-line elérés:Ethnologue: Languages of the World), , (Hozzáférés: 2019. november 7.) Jarceva 1990: Jarceva, V. N. (szerk.): Крео́льские языки́ (Kreol nyelvek), (Лингвистический энциклопедический словарь Nyelvészeti enciklopédiai szótár), Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia, 1990, , (Hozzáférés: 2019. november 7.) Leclerc 2015: Leclerc, Jacques: Créole – kréol – kréyol – kreyòl, , (Legutóbbi változat: 2015. december 17.) Leclerc 2019: Leclerc, Jacques: L’aménagement linguistique dans le monde (A világ nyelvi berendezése). Québec: Laval Egyetem, 2019, , (Hozzáférés: 2019. november 7.) Sala 1989: Sala, Marius (szerk.): Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája), Bukarest: Editura Științifică – Enciclopedică, 1989, , Sala – Vintilă-Rădulescu 1981: Sala, Marius – Vintilă-Rădulescu, Ioana: Limbile lumii. Mică enciclopedie (A világ nyelvei. Kis enciklopédia), Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică, 1981,
Kapcsolódó szócikkek Közvetítőnyelv Kreol nyelv Pidzsin nyelv
Kategória:Kreol nyelvek Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák