Matković Mala falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 12, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Bródról Nekcsére menő főúttól keletre, a Fratrovac és Biličica-patakok völgye közötti magaslaton fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már ősidők óta éltek emberek. A „Brdo I”, „Brdo II na njivi” és a „Strana” nevű lelőhelyeken a történelem előtti időkből származó települések maradványai kerültek elő, míg a „Borik_Dragotin” lelőhelyen csontvázas temető került elő mellékleteivel együtt.
A települést 1720 körül alapították Boszniából érkezett katolikus horvát menekültek. Nevét a legnépesebb betelepülő családról a Matkovićról kapta. A legrégibb dokumentumokban Matković Mala a szomszédos Dubovikkal együtt szerepel. 1760-ban az egyházi vizitáció „Matkovje” néven említi 13 házzal, 23 családdal és 138 katolikus lakossal.
Az első katonai felmérés térképén „Matkovich Mala” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Matkovicha Mala” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 416. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Matkovicha (Mala)” néven 20 házzal, 109 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 94, 1910-ben 149 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 26 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 94 109 87 106 148 149 136 154 151 145 128 102 65 36 25 26
250px|bélyegkép|jobbra|A falu bejárata. Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1925-ben épült.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község kulturális emlékei
Kategória:Bród-Szávamente megye települései