Blaha Lujza (született Reindl Ludovika) (Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.)Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 122/1926. folyószáma alatt. magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.
bélyegkép|270px| Az 1870-es debreceni színtársulatról készített tablón sorrendben a következő színészek láthatók: 1. Szakáll Róza (1848–1926); 2. Tannerné Szabó Róza, később Erkel Sándorné (1850–1922); 3. Bercsényi Béla (1844–1901); 4. Blaha Lujza (1850–1926); 5. Mándoky Béláné [Presly] Morzsai Emma (1844–1923); 6. Rónai Gyula (1828–1874); 7. Hetényi Laura, Molnárné (1830–1874); 8. Mándoky Béla (1839–1918); 9. Együd István (1838–1882); 10. Dalnoki Béniné, Konti Fáni (1842–1908); 11. Vízvári Gyula (1841–1908); 12. Gerecs János (1843–1910); 13. Dalfi Lőrinc; 14. Takács Emese, Bercsényiné (1847–1914); 15. Szabó József (1814–1875); 16. Szomolnoki Erzsi, Balla Istvánné; 17. Tanner István (1828–1878); 18. Dalnoki Béni (1838–1914); 19. Foltényi Vilmos (1820–1905); 20. Zöldi Miklós (1821–1876); 21. Foltényiné, Szákfy-Szabó Amália (1830–1901); 22. Zöldiné Szabó Julianna (1812–1886); 23. Dózsa József (1815–1886); 24. Philippovits István (1822–1885)
Családja
Édesapja, Reindl SándorSándor Reindl, geni.com huszártiszt volt a császári és királyi hadseregben. Nyíregyházi szolgálati ideje alatt ismerkedett meg Ponti Lujzával. Tiszti rangját feladva kilépett a hadseregből, és 1848. február 24-én – családja ellenzése dacára – házasságot kötöttek. Három hét múlva Reindl belépett a szabadságharc népfelkelő seregébe, ahol őrmesterként szolgált. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett. Minthogy jó hangja volt, és szépen énekelt, egy színtársulathoz vándorszínésznek szegődött, Várai Sándor néven. 1856-ban a kolera sújtotta Kassán játszott, előadás közben vesztette életét. Édesanyja, Ponty Alojzia társalgási színésznő ezután újból férjhez ment: 1857-ben kötött házasságot Kölesi Antal díszletfestővel. Az ISBN a Szépmíves Kiadó reprint kiadásához tartozik Így történt, hogy a művésznőt néhol Kölesi Lujza néven, nevelőapja vezetéknevén említik.
Első férjével, a 37 éves Blaha János cseh származású karmesterrel 16 évesen esküdött 1866 februárjában, Szabadkán.A sorsdöntő Szabadka – Blaha Lujza élete gradsubotica.co.rs, 09. 03. 2012., Iby P. Tőle kapta zenei képzését. A korrepetitor szép és tehetséges tanítványa kedvéért még magyarul is megtanult. 41 évesen, tüdőbajban meghalt férje nevét – bár még két házasságot kötött – élete végéig viselte. Második férje Soldos Sándor (szül. Pusztatenk, 1852. május 6.), Heves vármegyei földbirtokos volt, akivel 1875. szeptember 20-án kelt egybe a Budapest-belvárosi Főplébánia-templomban. Esküvői tanúik Podmaniczky Frigyes, Baldácsy Antal, Péchy Manó és Szigligeti Ede voltak.Budapest-belvárosi r. k. plébánia házassági anyakönyve, 191/1875. folyószám. Harmadik házasságát báró Splényi Ödön rendőrtanácsossal kötötte, 1881. február 26-án Budapesten, a Kálvin téri református templomban.A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 44/1881. folyószám.
Gyermekei: Blaha Sándor (1874–1948) belügyminisztériumi államtitkár és Blaha Sári (Soldos Sári, 1876–1956) színésznő.
Blaha Lujza állítólag egyik férjébe sem volt szerelmes.Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház. Budapest, Franklin-Társulat kiadása, 13–15. old. Verő György Blaha Lujza és a Népszínház című könyvében arról ír, hogy „föllelte, de meg el is veszítette az Ideálját”, azonban arról nem esik szó, hogy ki volt ez az ideál, a színésznő naplójából sem derül ki.Szoboszlai Zoltán: Ugrai mozaik Biharugra, 2002. 74. old. A Bölönyek c. fejezet Bölöny (VI.) József c. alfejezet Szoboszlai Zoltán Ugrai mozaik című könyvében Bölöny Józsefre, a színésznő nagyváradi lovaglópartnerére tippel. Blaha Lujza törvénytelen szerelemgyerekének, Sándornak keresztelésénél a Pest-belvárosi főplébánia születési anyakönyvi bejegyzésében (1874. szeptember 25.) az „Észrevételek” rovatban Máday Sándor országgyűlési képviselő, köz- és váltóügyvéd neve szerepel, aki természetes atyaként jelent meg és íratta be nevét, ezt utólag kihúzták.A Pest-belvárosi főplébánia keresztelési anyakönyve, 1874. év, 320. folyószám. Más források szerint Soldos Sándor az édesapja.
Élete
Szülei vándorszíntársulattal járták az országot, amikor is Losoncról tartottak Rimaszombat felé, s várandós édesanyja utóbbi város első lakóházában, Marczel József csizmadiamester házában, hozta világra leányát, Reindl Ludovikát. Gyermekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. Alig négyévesen már statisztaként szerepelt, Eduard Klischnigg majomszínész mellől kellett a hordóból kiugrania a színre. Először 1856. április 22-én, hatévesen lépett színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban.Esztergom és Vidéke 1991. augusztus 2. Verő György Blaha Lujza és a Népszínház c. könyve (9. old.) szerint első fellépése 1858. január 5-én Győrben történt A komédiás című darabban.
8 éves koráig nem járt iskolába, majd Kápolnai János színésztől megtanult írni, olvasni. Még gyermekkorában szülei előbb Kőszeghy Endre társulatánál voltak szerződtetve, jártak Rozsnyón, Lőcsén, Dobsidán stb. Szülei 1858-ban a győri társulathoz szerződtek, és lakásuk egy ablaktalan kis padlásszoba volt, világosság csak az üveges ajtón szűrődött be. Kölesi Lujza akkor járt először iskolába, a győri apácák kolostorába. 1858. január 5-én lépett először valódi szerepben, A koldusnőben Mariként színpadra, és ezzel az első kísérletével teljes sikert aratott. Azután szülei Gárdonyi Antal társulatához szerződtek. Itt sem maradtak sokáig, mert innen Völgyi György színigazgatóhoz mentek. Ott sok nélkülözés és nyomor között éltek, vándoroltak vidékről-vidékre, ahol kisebb-nagyobb szerepekben fokonként hódította meg Lujzika a közönséget. Tizenhárom éves korában már kész színésznő volt, és önálló szerepeket játszott. 1863-ban játszott először szülővárosában, Rimaszombatban, ahonnan először Vácra, Szarvasra, majd sok-sok vándorlás után, 1864. április havában, Molnár Györgyhöz, a budai Népszínház igazgatójához szerződött. Itt különösen nagy sikert aratott a Csikós c. népszínműben. Június havában Latabár Endréhez Balatonfüredre szegődött, őszre azonban ismét visszatért Budára, Molnár Györgyhöz – aki időközben kivette a kórusból – , ahol a színház három karmestere: Schimacsek, Sziklavölgyi és Jakóbi tanították. A budai színház csődbejutásakor Szabadkára szerződött, Sipos Károly társulatához és ez a szerződés fordulópontot jelentett életében.
1866. február 5-énMonori Hírlap, a Pest Megyei Hírlap különkiadása, 1988. szeptember 1. kötött házasságot Blaha János (Jan Blaha) cseh származású osztrák katonával, aki felismerte az ifjú színésznő tehetségét, és a későbbiekben karrierjét egyengette. Hálából neje élete végéig viselte nevét. Blaha János ugyan nem tudott magyarul, Lujza pedig németül nem beszélt, de egy leckeóra végén énektanára szerelmet vallott neki és egyben a kezét is megkérte.Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház. Budapest, Franklin-Társulat kiadása, 11-12. old. bélyegkép|jobbra|265px|Blaha János
1866-ban Szabó József Debrecenbe szerződtette, 100 ezüstforintos fizetéssel. Bécsi vendégjátéka ismertté tette őt az osztrák operettvilág körében. A Carltheater szerződtetni szerette volna, ám Blaháné visszautasította az ajánlatot, azzal az indokkal, hogy ő magyar színésznő akar maradni. 19 éves volt, amikor férje 1870. január 24-én Debrecenben tüdővészben meghalt. 1869. május 5-én először vendégszerepelt Kolozsvárott. 1870. február 4-én a Nemzeti Színház is vendégszerepelni hívta. A következő év tavaszán Nagyváradon ünnepelték, majd május 7-én először játszott a Nemzeti Színházban, a Tündérlak Magyarhonban c. népszínű Marcsa szerepében. Május 14-én Budán is fellépett, ugyancsak a Tündérlakban. Ez év szeptember havában ő nyitotta meg a Nemzeti Színház fiókszínházát, a Várszínházát, az Egy nő, aki az ablakon kiugrik c. vígjátékkal. 1872 nyarán ismét Budának a kedvenc színésznője volt, ekkor Miklósy Gyula társulatában játszott. 1873. január 30-án énekelte első operapartiját, a Fekete dominóban, Angelo szerepében. 1873. január 15-én a Falu rossza premierjén Finum Rózsi szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházban, amelynek egyik legkiválóbb tagja lett, Szigligeti Ede szerződtette. 1875. augusztus 28-án Egerben vendégszerepelt, ahol három napra rá runyai Soldos Sándor (megh. 1924. október 6.) tenki földbirtokos megkérte a kezét;Négy évig járta Heves utcáit a „nemzet csalogánya” – Blaha Lujza 90 éve hunyt el, hevesihirportal.hu szeptember 20-án férjhez ment – az esküvő szintén a Belvárosi főplébánia-templomban volt.Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház. Budapest, Franklin-Társulat kiadása, 14. old. Boldogságuk nem sokáig tartott, 1879-ben elváltak.
1875. október 10-én elbúcsúzott a Nemzeti Színház közönségétől, és Tamássyval a Népszínházhoz szerződtek. Búcsúelőadása a Szökött katonában Julcsa szerepében volt. 1875. október 23-tól 1896. május 4-ig összesen 2364-szer lépett fel a Népszínházban, ahol 1875. december 2-án volt az első operettfellépése az Angot asszony leányában, és egymás után aratta sikereit, december 14-én a Sárga csikóban mint Erzsike, vagy mint Szilaj Kata a Vereshajúban (1877. június 2.), a Piros bugyellárisban mint Török Zsófi (1878. november 22.), a Corneville-i harangokban mint Serpolette. Ugyanezen év február havában játszotta az Ágnes asszonyban az első szendeszerepet. 1878 márciusában vendégszerepelt Székesfehérvárott, a Sárga csikó Erzsike szerepében, óriási sikerrel. 1880. július havában a gyöngyösi nőegylet dísztagja lett. 1881. február 26-án férjhez ment báró Splényi Ödönhöz.
1883. június 2-án a Népszínház együttesével vendégszerepelt Bécsben, a Theater an der Wien színházban (Piros bugyelláris, Tót leány, Corneville-i harangok főszerepeiben). Az összes bécsi lap egyhangúlag magasztalta a nagy magyar művésznőt. Ezután ismét parádés szerepekkel gazdagította sikereit: Konti József Eleven ördögével (1885. december 16.), a Suhanc Józsijával (1886. január 12.), Királyfogással (október 30.), Vidor Pál Ingyenélőkjével (1889. november 15.). 1884-ben a Feleky Miklós várszínházi ensemble tagja volt, ahonnan 1888. augusztus 21-én megvált. 1899. november 15-én nagy sikere volt a Náni c. népszínmű címszerepében, 1894. november 9-én a Szókimondó asszonyság Hübscher Katájaként.
1896. március 3-án egy időre elbúcsúzott a főváros közönségétől. Április 21-én az Országos Magyar Iskola Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta, ugyanezen év október 22-én volt a 25 éves művészi jubileuma, amely alkalommal megjelent Kéry Gyula: Blaha Lujza élete c. munkája. 1896. május 6-án ünnepelte Nemzeti Színház-beli első fellépésének 25 éves jubileumát, a Tündérlak című népszínműben.Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház. Budapest, Franklin-Társulat kiadása, 19. old. 1900. október 15-én a Népszínház megünnepelte fennállásának 25 éves fordulóját, és ugyanekkor meleg ovációban részesítették a nemzet csalogányát. November 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Páratlan sikerrel szerepelt a Vígszínházban, az Aranykakas c. vígjáték fogadósnéjaként.