Vranovce () falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.
Fekvése Bród központjától 6 km-re északkeletre, községközpontjáról 1 km-re keletre Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lábánál, a Bródról Diakovárra menő főút és az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya mentén fekszik. Az utóbbi időben házai már összeértek a községközpont házaival.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. 1950-ben a falu határában fekvő „Gomilice” nevű dűlőben feltáró ásatás során a Gređani csoporthoz tartozó bronzkori temető maradványait találták.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4908. A munkálatok során két nagyobb, 20-25 méter átmérőjű ellipszoid alakú halomsírt tártak fel. A halmok közepén egy méteres mélységben égett réteget találtak, mely alatt hamu és égett csontok maradványai feküdtek. A mellékletként elhelyezett kerámiák alapján a temetőt a késő bronzkorra datálták és a Gređani csoporthoz sorolták.
A település már a középkorban is létezett. 1422-ben „Branocz”, 1446-ban „Wranoucz”, 1448-ban „Wranoucz”, 1467-ben „Wranacz” alakban említik a korabeli oklevelekben. A tomicai uradalomhoz tartozott, Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. így vele együtt Névna várának tartozéka volt. A névnai Treutel család után a lévai Cseh család birtoka lett. 1445-től több zálogbirtokos után Kórógyi János macsói bán zálogbirtoka lett, aki 1454-ben megvásárolta. Kórógyi János fia Gáspár a grabarjai Beriszló családnak adta zálogba. A Kórógyi család kihaltával Mátyás király Névna várával együtt 1472-ben monoszlói Csupor Miklósnak, majd az ő halálával 1474-ben Gábor kalocsai érseknek és testvérének Matucsinai Zsigmondnak adományozta.
A török 1536-ban szállta meg, de lakossága a török uralom idején is megmaradt. Lakói a török uralom idején jobbágyok voltak, majd a felszabadítás után határőrszolgálatot vállaltak. 1698-ban „Vranovczy” néven hajdútelepülésként, szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint 15 háza és egy Szent Bertalannak szentelt kápolnája volt. 1746-ban felosztották a podvinjei és a vrhovaci plébánia között. A Podvinjéhez tartozó rész 9 házában, 10 családban, 88 fő lakott. A vrhovaci részben 12 ház és a Keresztelő Szent János kápolna volt. 1758-ban összesen 30 ház állt a településen. A podvinjei részben állt egy a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolna. 1760-ban az egyházi vizitáció 15 házzal, 15 családdal és 96 katolikus lakossal említi. A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Vranovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vranovcze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 745. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vranovcze” néven 50 házzal, 256 katolikus és egy ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 248, 1910-ben 401 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a horvát, 9-9%-a ruszin és magyar, 7%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 644 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 248 295 233 280 362 401 377 456 458 470 472 490 446 475 644 644
250px|bélyegkép|jobbra|A Szent József római katolikus templom Nevezetességei Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podvinjei plébánia filiája.
Kultúra KUD „Vranovci-Bukovlje” kulturális és művészeti egyesület női énekkarral.
Jegyzetek
Források A község honlapja A község kulturális emlékei Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye, Bp., 1894 Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései