A Szabó József utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. Az Abonyi utca és az Istvánmezei út között húzódik. Nevét Szabó József (1822–1894) geológusról kapta 1896-ban.

Története 1896-ban kapta a Millenáris utca nevet, de még ebben az évben Szabó József (1822–1894) geológusról nevezték el. Az utca ekkor a VII. kerülethez tartozott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az Abonyi utca és az Istvánmezei út között húzódik és Istvánmező városrészhez tartozik.

Híres lakói Neuhold Kornél (1876–1945) gépészmérnök, gyárigazgató (12.) Rákosi Mátyás (1892–1971) kommunista politikus (25.) Ungár Mór (?–?) szobrász (23.)

Épületei 3. – Millenáris Sporttelep

1896-ban épült fel a millenniumi ünnepségek tiszteletére az első fővárosi sporttelep Bláthy Ottó Titusz tervei alapján. 1897 május 9-én itt vívta az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést a BTC első és második csapata. Október 31-én ugyanitt rendezték meg az első nemzetközi labdarúgó-mérkőzést a kontinensen a BTC és az osztrák Vienna Cricket FC között. 1901 és 1911 között a magyar labdarúgó-válogatott hazai mérkőzéseinek nagy részét itt rendezte. A sporttelep mai formáját lényegében az 1927-28-ban történt átalakításkor nyerte el, amelyet Hajós Alfréd és Mattyók Aladár tervei szerint végeztek. A pálya a magyar kerékpársport fellegvára. 1928-ban világbajnokságot, 1949-ben és 1954-ben főiskolai világbajnokságot rendeztek itt. Ezen kívül szép számmal rendeztek itt atlétikai versenyeket. 1949-ben pedig tenisz Davis-kupa mérkőzés színhelye volt. Télen jégpályaként is funkcionált (1956 és 1986 között, majd 2009-től ismét). Ez volt az ország második műjégpályája.

6. – Récsei Center (Cházár András utca 1. is)

1930-ban épült Hültl Dezső és Mihailich Győző tervei szerint autóbuszgarázsnak (akkori neve: Szent Domonkos utcai garázs). A 7200 m²-es nagy csarnok szerkezeti megoldása a maga korában egyedülálló európai jelenségnek számított (nincsenek az épületben oszlopok). Az épületeket Bory Jenő szobraival díszítették fel. A második világháború során az épület súlyosan károsodott, a helyreállítás 1947-ben fejeződött be. 1948-ban kapta Récsei Ernőről nevezték el. 2000-ben a Budapesti Közlekedési Vállalat az értékesítése mellett döntött. 2004-ben bennük nyílt meg a Récsei Bevásárló és Szórakoztató Központ.

12. – Villa 1913 és 1918 között épült Neuhold Kornél (1876–1945) gyárigazgató számára.

23. – Műteremház 1897-ben épült Fischer Ferenc tervei szerint Ungár Mór (?–?) számára.

25. – Villa Az 1901-ben épült villában lakott 1945 és 1949 között Rákosi Mátyás (1892–1971) kommunista politikus.

Jegyzetek

Források

Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998.

Kategória:Budapest XIV. kerületének utcái és terei