Sapci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.
Fekvése Bród központjától 16 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkság szélén, Garcsin és Staro Topolje között, a Garčinac-patak partján fekszik. Közvetlenül a falu mellett délre halad át a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal.
Története A középkori források nem említik, a török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be.
1698-ban „Sabcza” néven 9 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában. Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban 15 katolikus háza és egy Szent Antal kápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 21 házában 115 katolikus lakos élt és egy Szent Didak kápolna állt itt. 1760-ban 31 katolikus házában, 33 családban, 232 lakosa volt. 1780-ban a katonai leírás szerint már 38 ház állt a településen. A Garčinac-patak nyáron gyakran kiszáradt. Nagyobb eső, vagy hosszan tartó esős időjárás idején elöntötte a környező réteket és ekkor a falutól délre a Jelas nevű mocsaras terület alakult ki. A falutól északra a Livada nevű erdő, valójában egy ritka fával borított, bokros terület volt.
Az első katonai felmérés térképén „Sapcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sapcza” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....579. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sapcza” néven 46 házzal, 236 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német és ruszin családok települtek ide. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok települtek be.
A településnek 1857-ben 234, 1910-ben 460 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a horvát, 20%-a német, 13%-a ruszin, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1943-ban a német családoknak el kellett hagyni a falut. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 504 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 234 276 195 322 330 460 441 452 483 613 643 596 554 575 566 504
250px|bélyegkép|jobbra|A Szent János kápolna Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1862-ben épült.
Oktatás A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az NK Sapci labdarúgóklubot 1954-ben alapították.
Jegyzetek
Források A község honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja A község kulturális emlékei A község információs portálja Az elemi iskola honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései