Éber Ernő, születési nevén Ellenberger Ernő (Budapest, 1874. október 9. – Budapest, 1968. szeptember 7.) állattenyésztő, agrárpolitikus, gazdaságtörténész. Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus és Éber László (1871–1935) művészettörténész, műfordító öccse.
Életpályája Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Szülei Ellenberger Károly kereskedő és Sonnenberg Ilona voltak. 1895-ben szerzett diplomát a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően Derekegyházon lett gazdasági segédtiszt. Az 1897-ben megjelent cikkére felfigyelt Károlyi Sándor és meghívta a fóti birtokra titkárnak. 1899-ben az Erdélyi Gazdasági Egylet segédtitkára lett Kolozsváron, ahol a Tudományegyetemen jogi diplomát is szerzett. 1907-ben a Sopron megyei Gazdasági Egylet titkára, majd 1917-ben ügyvezető-igazgatója lett. Sopron vármegye tiszteletbeli főjegyzőjévé is megválasztották. Nevéhez fűződik a Soproni Tej szövetkezet és a csermajori földműves iskola megalapítása.
Az első világháború után Budapestre költözött, ahol 1924-ben megindította és 1939-ig szerkesztette az Állattenyésztők Lapját, 1932-től pedig az Állattenyésztők Naptárát. Emellett 1927 és 1938 között a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a tej és tejtermékek tápláló értékének kutatásával, továbbá az ezekhez kapcsolódó propagandatevékenységgel foglalkozott. Lényegében nevéhez fűződik az iskolatej-akció. Ezekben az években több nemzetközi kongresszuson is részt vett. 1938-ban a Magyar-Olasz Bank Rt. gazdasági tanácsosa lett.
1940-ben magyarra fordította Adam Smith kétkötetes művét (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól), 1946-ban pedig G. Marshall amerikai vezérkari főnök 1943–1945 közötti jelentéseit fordította le, amelyet négy kiadásban is közreadtak. Mint gazdaságtörténész 1942-ben a Széchenyi család birtokairól adott közre egy gazdaságtörténeti kötetet. A második világháború után az Angyalföldi Sodronyfonat- és Szövetgyár tisztviselője (1945–1950) volt. 1952-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa lett, s 1957-től nyugdíjasként a Múzeum egyik agrártörténeti szakértője.
Házastársa Pittroff Mária Eugénia (1883–1963) volt, akivel 1910. május 7-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.
Főbb műveiÉber Ernő művei A mezőgazdasági válság és annak okai (Magyar Gazdák Szemléje, 1897. 10. sz.); Fajok harca. Adatok az erdélyi nemzetiségi kérdéshez (Budapest, 1905) A magyar mezőgazdaság átalakulásának föltételei (Budapest, 1906) Nagybirtok-kisbirtok (Budapest, 1930) Észszerű birtokpolitika (Budapest, 1935) A czenki földesúr (Budapest, 1942) Mi a magyar paraszt és mi lehetne (Szeged, 1944) Gazdaságos takarmányozás (Weiser Istvánnal, Budapest, 1947, 1948) A magyar állattenyésztés fejlődése (Budapest, 1961)
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 406. o. Névpont
Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Agrárpolitikusok Kategória:Állattenyésztés Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek