Gornja Bebrina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Klakar községhez tartozik.
Fekvése Bród központjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Száva bal partján, Ruščica és Klakar között fekszik.
Története Területét egykor erdők borították, melyet a Száva közelsége miatt gyakran borított árvíz, ezért a csapadékos időszakokban gyakran mocsaras volt. A folyó és a Száva védtöltése közötti terület ma sem alkalmas a rendszeres művelésre. Ennek ellenére a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban sűrűn lakott volt. Nyolc régészeti lelőhelye közül hét történelem előtti, öt pedig középkori maradványokat rejt. A települést 1422-ben említik először „Villa Bebrene” alakban a boszniai püspökség és Treutel család birtokának határleírásában. A boszniai püspökség birtoka volt, Valkó megyéhez tartozott. .Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. A török 1536-ban szállta meg és 150 évig török uralom alatt állt. Lakossága jobbágyként a török uralom idején is megmaradt.
1698-ban „Gornya Bebrina” néven, lakosság nélküli hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában. A 18. század elején Boszniából katolikus lakosság vándorolt be, akik határőrök lettek. A bródi határőrezredhez tartoztak. Az egyházi vizitáció jelentése szerint 1730-ban 20 ház és egy fakápolna állt a településen, ahol a bródi ferences atyák szolgáltak. 1746-ban 33 háza volt 189 lakossal. 1760-ban a faluban 56 ház állt, melyekben 57 család élt 361 katolikus lakossal. A 18. század második felében a falu szokatlan formájú, ún. sorházas település volt. Házai egy széles, füves sávban, az út mentén sorakoztak. Délkeleti részét a Drenova állóvize szelte át. A víz azért nem tudott a Szávába folyni, mert a folyó időközben megépített töltése ezt megakadályozta. A falu délkeleti része a Drenova-csatorna mentén folytatódott délkelet felé fordulva, de ezen a részen csak kevés ház állt. A lakosság száma később sem nagyon növekedett, általában 500-600 lakosa volt.
Az első katonai felmérés térképén „Gornia Bebrina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bebrina (Gornja)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....41. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bebrina (Gorna)” néven 116 házzal, 589 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 602, 1910-ben 692 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99,8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 487 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 602 632 616 652 674 692 645 653 637 632 606 577 548 503 513 487
Gazdaság Lakossága elsősorban a közeli Bródban dolgozik, kisebb részük pedig mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.
Jegyzetek
Források A község honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. A község kulturális emlékei Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései