III. Alexiosz (1337/8. október 5. – Trapezunt, 1390. március 20.), születési neve: Ióannész/János , , , , , trapezunti császár. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár nagyapja, Crispo Florencia naxoszi hercegnő ükapja és I. Katalin ciprusi királynő szépapja,A szépszülő az ötödízigleni, azaz ötödik generációs felmenő, amikor a két személy között négy generációnyi lépcsőfok van.Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet). valamint I. Iszmáíl perzsa sah 6. generációs felmenője.

Élete bélyeg|balra|240px|III. Alexiosz trapezunti császár az anyjával, Trapezunti Irén anyacsászárnéval (balra) és a feleségével, Kantakuzénosz Teodóra császárnéval (jobbra) egy trapezunti freskón, Kızlar Manastırı, Panagia Theoszkepasztosz kolostor Apja I. (Komnénosz) Baszileiosz trapezunti császár, édesanyja Irén trapezunti úrnő, aki apja bigámia révén elvett második felesége volt, így az ebből a kapcsolatból született gyermekek törvénytelennek számítottak. I. Baszileiosz trapezunti császár első felesége Palaiologosz Irén, III. Andronikosz bizánci császár természetes lánya volt, aki nem szült gyermekeket, és férjét megmérgezve 1340-től 1341-ig Trapezunt császárnőjeként uralkodott.

A bizánci–grúz házassági kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen a szomszédság mellett az is döntő tényező volt ebben, hogy a Grúz Királyság is a bizánci rítusú ortodox kereszténységet követte. 1204-ben pedig, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, a Bizánci Birodalom több részre hullott szét, és I. Tamar grúz királynő támogatásával megalakult a grúz vazallus bizánci utódállam, a Trapezunti Császárság. Ezután Grúzia mongol meghódításáig Trapezunt Grúzia fiókállama volt, de később is megmaradtak a jó kapcsolatok köztük, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték.

III. Alexiosz és V. (Nagy) Bagrat (?–1393/5) grúz király (ur.: 1360–1393/5) kettős házasságot hozott tető alá a két állam és a két dinasztia: a Komnénosz-ház és a Bagrationi-ház között. 1367 júniusában az 1366-ban megözvegyült V. Bagrat feleségül vette III. Alexiosz legidősebb lányát, Anna (1357–1406 után) hercegnőt, majd pedig V. Bagrat húgát, Gulkan hercegnőt először eljegyezték Komnénosz Andronikosszal (1355–1376), III. Alexiosz házasságon kívül született fiával, aki azonban 1377. március 14-én meghalt. Majd ezután Gulkant Andronikosz öccsével, a trapezunti trónörökössel, Komnénosz Manuél herceggel, III. Alexiosz és Kantakuzénosz Teodóra császárné másodszülött fiával jegyezték el, akivel 1377. szeptember 6-án vagy 1379. október 6-án házasodtak össze Trapezuntban. Ezzel a kettős házassági politika sikeresen megvalósult. Gulkan grúz királyi hercegnő pedig a házasságával felvette az Eudokia nevet. 1390. március 20-án meghalt III. Alexiosz, és a fia trónra lépett III. Mánuel néven. Ettől kezdve Eudokia automatikusan császárnéi címet viselt, és III. Alexiosz özvegye, Kantakuzénosz Teodóra lett ekkor az anyacsászárné. Ekkortól a két szomszédos uralkodó, III. Mánuel és V. Bagrat kölcsönösen sógori viszonyba került: III. Mánuel felesége, Eudokia császárné V. Bagrat húga, míg V. Bagrat felesége, Anna királyné III. Manuél nővére volt. A kettős házasság az utódlásban is sikeres volt, hiszen mindkét frigy fiúutódok tekintetében szerencsés volt, bár V. Bagratnak már volt egy fia az előző házasságból, és Eudokia 1382. június 19-én világra hozta egyetlen gyermekét, a későbbi IV. Alexioszt.

Gyermekei Feleségétől, Kantakuzénosz Teodóra (1340–1400) úrnőtől, 4 gyermek: Anna (1357–1406 után), férje V. (Nagy) Bagrat (?–1393/5) grúz király (ur.: 1360–1393/5), 3 gyermek Mánuel (1363–1417), III. Mánuel néven trapezunti császár, 1. felesége Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya, 1 fiú, 2. felesége Philanthrópénosz Anna úrnő, nem születtek gyermekei, 1 fiú az 1. házasságából: (első házasságából): Alexiosz (1382–1429), IV. Alexiosz néven 1417-től trapezunti császár, felesége Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426), 6 gyermek, többek között: Komnénosz Teodóra (Deszpina Hatun) (?–1435 után), férje Kara Jülük Oszmán (1350/56–1435), a Fehér Ürü kánja (emírje), (?) 1 leány Komnénosz Eudokia (Valenza),Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét. férje Nicolò/Niccolò Crispo (1392–1450), a Náxoszi Hercegség régense, 10 gyermek, többek között: II. (Crispo) Ferenc (1417–1463), Náxosz uralkodó hercege, 1 felesége Guglielma Zeno, 3 gyermek, 2. felesége Petronilla Bembo, nem születtek újabb gyermekei, összesen 3 gyermek Crispo Florencia (1422–1501), férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája, 8 gyermek, többek között: I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), férje II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi király, 1 fiú: III. (Lusignan) Jakab (Famagusta, 1473. augusztus 28. – Famagusta, 1474. augusztus 26.), apja halála után született, III. Jakab néven a születésétől a haláláig Ciprus királya Crispo Jolán (Violante) (1427–?), férje Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül), velencei diplomata, követ, 2 fiú Komnénosz János (1403 körül–1460), 1429-től IV. János néven trapezunti császár, 1. felesége Bagrationi N., I. Sándor grúz király lánya, gyermekei nem születtek, 2. felesége Sajbánida N., Devlet Berdi kánnak, az Arany Horda uralkodójának feltételezett lánya, 1 leány: (második házasságából): Teodóra (Katalin, Deszpina Hatun) (1438/40–1507 előtt), férje Uzun Haszan (1423–1478), Akkojunlu emírje, Irán királya, 4 gyermek, többek között: Márta (Alam Sah Begum/Halima Begi Aga) (1460 körül–1522/3), férje Hajdar Szultán (–1488), a Szafavi-rend nagymestere, 3 fiú, többek között: I. Iszmáíl perzsa sah (1487–1524) Komnénosz Mária (1404 körül–1439), férje VIII. János (1392–1448) bizánci császár, nem születtek gyermekei Komnénosz Dávid (1408 körül–1463), 1460-tól II. Dávid néven trapezunti császár, 1. felesége Gabrasz Mária (–1447 előtt) gotthiai hercegnő, 2. felesége Kantakuzénosz Ilona (–1463), 10 gyermek Házasságon kívüli kapcsolatából: Andronikosz (1355–1376), jegyese Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, lásd fent

Jegyzetek

Források Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.

Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980. Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963. Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984. Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990. Alexios G. Savvides, Benjamin Hendrickx (szerk.): Encyclopaedic Prosopographical Lexicon of Byzantine History and Civilization. 1. kötet: Aaron – Azarethes. Brepols Publishers, Turnhout 2007, , 149–150. oldal

További információk

Kategória:Komnénosz-ház Kategória:Az 1330-as években született személyek Kategória:1390-ben elhunyt személyek Kategória:Trapezunti császárok Kategória:Királyi fattyúk