Lajtai Lajos, született Liebermann Lajos ManóA m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 57.808. számú határozatával Liebermann Lajos Manó Budapest székesfővárosban 1900. évben született, izr. vallású, zeneszerző, budapesti lakos családi nevét „Lajtai“ névre változtatta át. Budapesti Közlöny, 1933. Online (Budapest, 1900. április 13. – Budapest, 1966. január 12.) magyar operettszerző, zeneszerző.
Élete Liebermann Ábrahám kereskedő és Kornblüh Sprince (1874–1939) fia. Az érettségi után a bécsi Exportakadémia hallgatója volt. Bécsben tanult zenét is. 1918 márciusában bevonult katonának.
Az 1920-as évek elején mutatták be első revüit Bécsben. A régi nyár című darabjával nemzetközi sikert ért el. 1923-ban hozták színre először első operettjét Budapesten (Az asszonyok bolondja, Budai Színkör), azt követte a Mesék az írógépről (Városi Színház, 1927. október 8.); A régi nyár (Budai Színház, 1928) stb. A nácizmus előretörése vetett véget hazai sikersorozatának 1935-ben. Párizson keresztül Svédországba emigrált.
1945 után gyakran ellátogatott Budapestre. Számos dala megtartotta népszerűségét. A második világháborút követően mindössze egyetlen új művet komponált, a Három tavasz címmel. A mű Kellér Dezső librettóján alapul és korábbi műveinek legsikeresebb számait dolgozta fel benne újra. A darabot 1958-ban mutatták be a budapesti Operettszínházban.
Felesége Bea Zoltana (Zoltán Erzsébet Aliz) revütáncosnő volt, akivel 1933. december 5-én kötött házasságot Budapesten, a Józsefvárosban.
1966. január 12-én Budapesten, a szállodai szobájában hunyt el.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Művei
Dalok
Hétre ma várom a Nemzetinél (a Mesék az írógépről c. operettből) Legyen a Horváth kertben Budán… Jöjjön ki Óbudára… Hol van az a nyár… Én édes Katinkám… Jöjj vissza, csókos ifjú nyár (a Dolly c. operettből)
Operettek, bohózatok
Asszonyok bolondja (1923, operett 3 felvonásban. Társszerző: Bródy István) Az alvó feleség (1924, énekes-táncos bohózat 4 felvonásban. Társszerzők: Feld Mátyás és Harmath Imre) A meztelen Pest (1925, énekes-táncos revü 12 képben, Szövegét írta: Feld Mátyás. Zenéjét Radó Józseffel írta) Az ártatlan özvegy (1925, operett 3 felvonásban. Írta Gavault és Charvey eszméje után: Harmath Imre)
Mesék az írógépről (1927, operett 3 felvonásban. Szövegét írták Szomaházy István regénye alapján ifj. Békeffi István) (Ebből az operettből 1931-ben egy német filmoperett is készült "Die Privatsekretärin" címmel, Franz Schulz átiratában, de ennek a zenéjét Ábrahám Pál szerezte.) A régi nyár (1928, nagyoperett 3 felvonásban, 7 képben. Szövegét írta: ifj. Békeffi István) Párisi divat (1928, operett 3 felvonásban. Szövegét írta: ifj. Békeffi István)
Sisters - Kis táncosnő (Nővérek)(1930, operett 3 felvonásban, 9 képben. Szövegét írta: Békeffi István) Lila test, sárga sapka (1930, nagyoperett 3 felvonásban, 6 képben. Szomaházy István regényéből írták: Békeffi László és Békeffi István) Az okos mama (1930, énekes komédia 5 képben, a szövegkönyvet Szenes Béla ötletére írta Békeffi István) Őfelsége frakkja (1931,operett 3 felvonásban, előjátékkal, versek Békeffi István) A fekete lány (1932) Régi orfeum (1932) A Rotschildok (1932, operett, szövegkönyv Martos Ferenc; versek Békeffi István) Sült galamb (1933) Nápolyi kaland (1934) Tonton (1935) Három tavasz (1958, versek: Szenes Iván, Kellér Dezső) Amikor a kislányból nagylány lesz (operett 3 felvonásban, szöveg Békeffi István)
Jegyzetek
Források
Lajtai Lajos életrajza (hangosfilm.hu) Somogyi Vilmos: Lajtai Lajos halálára (1966. március 1.), Muzsika, 3. szám., 32. o. Online elérés
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Operettszerzők Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek