A holdvilági csata a Rákóczi-szabadságharc egyik összecsapása, mely 1704. január 28-án zajlott az Erzsébetváros mellett lévő Holdvilág falu mellett. A csatában a húszszoros túlerőben lévő székely felkelők súlyos vereséget szenvedtek a császári hadseregtől.

Előzmények 1704 elejére Erdély legnagyobb része a kurucok ellenőrzése alá került, csak néhány jól kiépített és császári katonasággal felszerelt vár maradt az osztrákok kezén. A császári csapatok erdélyi főparancsnoka, Jean Rabutin Nagyszebenbe szorult, ahonnan csapatait az éppen erre legjobban rászoruló vár őrségének megsegítésére indította. Pekri Lőrincet és Mikes Mihályt székely csapatok felállítására szólította fel, ám ők katonáikkal a kurucok mellé álltak. Az év első napjaiban állt át Rákóczi oldalára az székelyudvarhelyi vár parancsnoka, Ruyter és legénységének legnagyobb része. A vár irányítását Teleki Mihály vette át és az hamarosan a kibontakozó székely felkelés központjává vált. Rabutin báró Johann Karl Tige ezredest 500 fős seregével Székelyudvarhely visszaszerzésére és a Székelyföld elfoglalására indította. Báró Ferdinand Graven alezredes pedig ugyanekkor Háromszékbe indult. Bánlaky i. m.

Tige Székelyudvarhelyt megközelítve arról értesült, hogy Guti tízezer fős serege a Küküllő völgyében portyázik, így a hússzoros túlerő elől megpróbált kitérni így Szászsebes és Gyulafehérvár felé visszafordulva Rabutintól kért segítséget. El is indult segítségére Nagyszebenből Morando hadmérnök 100 lovassal és 80 gyalogossal, ám a két sereg elkerülte egymást. A portyázó kurucok elő Morando Segesvárra húzódott vissza, ám azok követték és a város egyes részeit elfoglalták. A császáriak a felsővárosba és a várba vonultak vissza és azok megerősítéséhez láttak. Az ostromra nem alkalmas kuruc seregek erre Medgyes felé elvonultak. Tige Morando mozgásáról értesülve Segesvár felé indult, ám útközben Holdvilág mellett összecsapott Guti seregével.

A csata A szemben álló felek A székely felkelők száma körülbelül 10  000 fő lehetett. A seregnek csak kisebb része volt fegyverrel felszerelve, a többség kaszával, kapával hadba vonuló, képzetlen és fegyelmezetlen felkelő volt. Tige mindössze 500 fővel rendelkezett, ám katonái jól felszereltek és tapasztaltak voltak, kisebb ágyúkkal is rendelkeztek. A Morando vezette, Segesvárba szorult 180 fős felmentő sereg nem avatkozott bele a harcba. A csata lefolyása A csatában a kurucok létszámfölénye nem tudott érvényesülni. A császári ágyúk nagy veszteséget okoztak harchoz nem szokott felkelők soraiban. Korabeli beszámoló szerint a vereség fő oka az volt, hogy Guti – a képzett Ruyter tanácsai ellenére – megvárta, amíg a császári katonaság felsorakozik és csak ezután adott parancsot a támadás megindítására. Veszteségek A kurucok veszteségeiről nagyon eltérő adatok maradtak fenn. Szaniszló naplója szerint 400, a hivatalos császári adat szerint 1000, Cserei Mihály krónikája szerint 1300, míg Szakál Ferenc naplója szerint 3000 főt vesztettek. A kurucok közül mintegy 250 fő, köztük 19 korábbi német zsoldos fogságba esett. A császáriak veszteségeit nem ismerjük, zsákmányukat képezte még 2 ágyú, 3 üstdob, 16 zászló és a kurucok teljes felszerelése.

Következmények Guti elmenekült a csatából, ám Tordán Kaszás Pál ezredes elfogta és a csatában mutatott viselkedése miatt Rákóczi parancsára kivégeztette. A győzelem után Tige Székelyudvarhely ellen indult, melyet a felkelők kiürítettek. A lakosság értékeit a homoródalmási barlangban rejtette el. A császáriak csak azért nem tudtak a Székelyföldön nagyobb pusztítást végezni, mert ekkorra Kolozsvár alatt megjelent a Magyarországról erősítést hozó Thoroczkay István tábornok, Rákóczi nemrég kinevezett erdélyi fővezére, ezért Tige seregével Nagyszebenbe vonult vissza.

Emlékezete A csatáról fennmaradt egy korabeli ének, mely egy kb. 50 évvel későbbi kéziratos, rossz minőségű másolatban őrződött meg. Ennek tudható be, hogy az énekben szereplő évszám (1707) helytelen. A szövegben szereplő Barentis báró Tige nevének torzított formája.Szabó T. Attila: Egy ismert és egy ismeretlen kuruc kori ének

Kapcsolódó szócikk Feketehalmi csata

Jegyzetek

Források Markó Árpád: Az 1704. évi erdélyi kuruc hadjárat, In. Hadtörténeti Közlemények, 1933. 174-208. o. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc, In: Liptay Ervin (szerk.) Magyarország hadtörténete I. kötet, Zrínyi Katonai Kiadó, 1985. 349. o. Makkai László – Szász Zoltán (szerk.): Erdély története három kötetben, Akadémiai kiadó, Budapest, 1986 II. kötet, 898. o. Szabó T. Attila: Egy ismert és egy ismeretlen kuruc kori ének

Kategória:A Rákóczi-szabadságharc csatái Kategória:1704