A platina-hexafluorid szervetlen vegyület, képlete PtF6, a tizenhét ismert biner hexafluorid egyike. Sötétvörös, illékony szilárd anyag, gázállapotban vörös színű. A platina egyetlen vegyülete, melyben oxidációs száma +6. Csak négy d-elektronja van, így paramágneses, alapállapota triplett. Erős oxidáló- és fluorozószer. Molekulája mind szilárd, mind gázállapotban oktaéderes, benne a Pt−F kötéshossz 185 pikométer.
Előállítása Első előállítása fluor és fémplatina reakciójával történt. Ma is ezt az eljárást használják.Drews, T.; Supel, J.; Hagenbach, A.; Seppelt, K. "Solid State Molecular Structures of Transition Metal Hexafluorides" Inorganic Chemistry 2006, volume 45, pp 3782-3788.
Pt + 3 F2 → PtF6
Előállítható a PtF5 pentafluorid diszproporciójával is, ilyenkor melléktermékként a tetrafluorid (PtF4) keletkezik. A szükséges PtF5 a PtCl2 fluorozásával nyerhető:
2 PtCl2 + 5 F2 → 2 PtF5 + 2 Cl2 2 PtF5 → PtF6 + PtF4
Hexafluoroplatinátok A platina-hexafluorid egy elektron felvételével hexafluoroplatinát aniont – – képez. A reakció kation képzésére kevéssé hajlamos elemekkel és vegyületekkel végbemegy, xenonnal például „” xenon-hexafluoroplatinát keletkezik (ami valójában , és keveréke). Ennek a reakciónak az 1962-es felfedezése bizonyította be, hogy a nemesgázok is képeznek vegyületeket. A xenonnal végzett kísérletet megelőzően igazolták, hogy a reagál az oxigénnel, és [O2]+[PtF6]− képletű dioxigenil-hexafluoroplatinátot képez.
Jegyzetek
Fordítás
További olvasnivalók Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. .
Kategória:Szervetlen platinavegyületek Kategória:Fluoridok