Zágon István, született FleischlNévváltoztatása. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 178994/1922 Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 770. kép 2. karton (Tiszaszőlős, 1893. október 30. – Budapest, 1975. január 10.)Elhunyt Zágon István (1975. január 11.) Magyar Hírlap, 8. évfolyam, 11. szám, 8. o. magyar színműíró, újságíró, dramaturg, műfordító, humorista.
Élete Zágon (Fleischl) Sándor Dezső (1867–1959) gazdálkodó és Baruch Irma (1870–?) gyermekeként született izraelita családban, de később áttért a római katolikus hitre. Középiskoláit Zentán végezte, majd a Budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1920–21-ben mérnöki gyakorlatot folytatott. 1921 és 1923 között az Andrássy úti Színház művészeti vezetője és dramaturgja volt. Ekkor több egyfelvonásos darabját és kupléját is színre vitte. Ezután a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgja lett. Emellett 1928 és 1933 között először a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap belső munkatársa volt. Első nagy sikerű színművét, a Marikát 1925-ben mutatták be a Renaissance Színházban. A darab sikerét mutatja, hogy később a bécsi Burgtheaterben és több európai országban is játszották.
Nagy népszerűségnek örvendtek humoreszkjei, tárcái, kabarétréfái, zenei és prózai vígjátékai, valamint rádiófelolvasásai és dalszövegei. A Hippolyt, a lakáj című színdarabjából Nóti Károly 1931-ben filmszöveget írt, s még abban az évben bemutatták azonos címmel Székely István rendezésében, mint a második magyar hangosfilmet. A Budai cukrászda című regényéből Gaál Béla készített filmet 1935-ben. Népszerűek voltak tárcái is. Utolsó írásai Egy kis öreg naplójából címmel a Ludas Matyi című szatirikus hetilapban jelentek meg. Kedves humorral mutatta be és figurázta ki műveiben a mindennapi élet kisebb-nagyobb visszásságait.
A Farkasréti temetőben búcsúztatták,Végső búcsú Zágon Istvántól (1975. február 9.) Magyar Nemzet, 31. évfolyam, 34. szám, 3. o. első sírhelye itt, a „CC fülkecsoportban” volt, majd apósa, Verő György sírjába temették át a Fiumei úti sírkertbe,Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 331. o. a síron neve nincs jelezve, csupán a Buda ostromakor 18 évesen elhunyt fia, Zágon György emléke van megörökítve. 200px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben Családja Házastársa Hauer Márta Irma, Bp., 1898. január 19. – Bp., 1983. február 4.) volt.özv. Zágon Istvánné Verő Márta halálhíre (1983. február 20.) Magyar Nemzet, 46. évfolyam, 43. szám, 4. o. Online Felesége szülei Hauer Hugó (Verő György néven zeneszerző és színműíró) és Morgenstern Célia Ludovika (Margó Célia néven operett-énekesnő) voltak. 1921. szeptember 24-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot. Felesége Verő Márta néven színésznő és festőművésznő volt, de házasságkötésüket követően visszavonult a színpadtól.Verő Márta Magyar színművészeti lexikon Fiaik: Zágon György (meghalt 1945) és Zágon Iván (1922–1995) jazz-zongorista. Menyük: Olajos Mária. Unokáik: Zágon András (1955) agrármérnök és Zágon Eszter.
Művei
Humoreszkjei
Tavasz meg egyéb emberi dolgok (kabaréjelenetek, Budapest, 1923) Mindenkivel megtörténhetik (Budapest, 1932) Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben (Budapest, 1936) Napos oldal (Budapest, 1945) Minden másképp van (Budapest, 1966)
Regényei
Rózsakirálynő (Budapest, 1930) Tímár Böske hozománya Budai cukrászda
Vígjátékai
Szegény lányt nem lehet elvenni (Belvárosi Színház, 1928) Dzsimbi (Magyar Színház, 1933) Az ígéret földje (Nemzeti Színház, 1933) Feltételes megállóhely (Nemzeti Színház, 1936) Tavaszi szél (Vígszínház, 1938) Sakk-matt (Budapest, 1941) Az asszony és a szellem (Pesti Színház, 1946)
Zenés vígjátékai
Sárga liliom (Bíró Lajossal, Herczegh Gézával, Krasznai Mihály zenéjével, Fővárosi Operettszínház, 1933) XIV. René (Harsányi Zsolttal, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1940) Fekete Péter (Somogyi Gyulával, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1943) Kis Katalin (Bíró Lajossal, Horváth Jenő zenéjével, Vígszínház, 1946)
Fordításai, illetve átdolgozásai
Maugham: Színház (Vígszínház, 1941) Hervé: Nebántsvirág (Vígszínház, 1946) Conners: Fruska (1930) Coward: A márkiné (1939) Molnár Ferenc: A császár (1946)
Ismert dalszövegei
Fekete Péter, öcsém Holdvilágos éjszakán Domboldalon áll egy öreg nyárfa
Jegyzetek
Források
Két Hyppolitosról (1984. március 17.) Film Színház Muzsika, 28. évfolyam, 11. szám, 6. o. Online elérés Valló László: Paprika Jancsi és írója: Zágon István (1993. október 26.) Szabad Föld, 49. évfolyam, 43. szám, 13. o. Online elérés
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar dalszövegírók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar mérnökök Kategória:Magyar dramaturgok