Sidi Sidy Mihály (fl. 1672–1711), Zala vármegye külön kiküldött követe az 1705-ben zajló Szécsényi országgyűlésen, az egervári várkastély helyettes kapitánya, zalai főszolgabíró, andráshidai, nagypáli, zélpusztai és teskándi földbirtokos.A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 22. kötet - 69–70. oldal
Élete A zalai római katolikus nemesi származású sidi Sidy család sarja, amelynek a nevét a Zsid nevű településről vette. Sidy Mihály az összeírások szerint győri esperességből származott és 1672-ben a Nagyszombati Egyetemen végezte a tanulmányait.Bognár Krisztina – Kiss József Mihály – Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635–1777 (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. Budapest, 2002). 170. o. Jogi tanulmányai befejezése után a heves jellegű dunántúli török háborúkba szállt és katonáskodott. Sidy Mihály az 1680-as évek második felében valamint Zala vármegyében az egervári vajdai tisztséget töltötte be gróf Széchenyi György (1656–1732) várnagy mellett, aki az esztergomi érsek unokaöccse volt.A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 11. kötet, 602–603. oldal
Sidy Mihály egervári helyetteskapitány 1690-ben nagypáli és zélpusztai földbirtokosként szerepelt;Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Milej-Nagyrada) Nagypáli 16.337. 48 egervári helyetteskapitány 1692. május 4-én I. Lipót magyar király királyi adomány révén beiktatta a Teskándon, Dobronyban és Szenterzsébeten földbirtokrészekre.Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Szentpéterúr-Tótszentmárton) Teskánd 22.455. 56 1701. március 13-án még az egervári alkapitányi tisztséget töltötte. 1701. december 17-én Sidy Mihály zálogba adta 120 forintért a zélpusztai birtokot szentgyörgyvölgyi falubelieknek, gróf Széchenyi György jobbágyainak (később unokája, boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770) Zala vármegye alispánja, visszaváltotta 1749-ben).ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 2. doboz. 121. palliumhttp://library.hungaricana.hu/en/view/ZALM_Hl_25/?query=SZO%3D(boldoghfa)&pg=352&layout=sBoldogfai Farkas Ákos András. A Sidy család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. Évfolyam. Budapest. 207. o.)
Sidy Mihály zalamegyei külön kiküldött követ jelen volt 1705. szeptember 20-án a Szécsényi országgyűlésen.Budapesti Hírlap, 1911. április (31. évfolyam, 77-101. szám)1911-04-22 / 95. szám. 4. o. A szabadságharc lezárása után, 1707. január 23-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok leköszönt tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg.Gróf Eszterházy Antal; kurucz generális tábori könyve, 1706–1709. A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbizásából közli: Thaly Kálmán. Sidy Mihály földbirtokos 1709-ben a kapornaki járás főszolgabírájáként tevékenykedett; állandó lakhelye a Kálócfán (ma Kálócfapuszta, Kiskutas településrésze) levő háza volt.KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 21. Kaposvár 1990. Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1658—1718). 61. o.Zala megye archontológiája 1338–2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 266. o. 1709. december 16-án a Sümegen tartott Zala vármegye közgyűlésén Sidy Mihály lemondott a hivataláról és helyére a vármegyék közönsége rajki Rajky Pál urat választotta meg főszolgabírónak; mivel az akkori dolgok állása megkövetelte, hogy a főszolgabíró a saját járása kebelében állandó lakóhellyel rendelkezzen, Sidy Mihály kényszerült lemondani. 1710. február 28-án, március 28-án, és május 4-én Sidy Mihály és Egry János megjelentek a vármegyei közgyűlésen gróf Széchényi György képviseletében a megbízólevelével.
Házasságai és gyermekei Sidy Mihály (†1711) egervári vicekapitány, földbirtokos feleségül vette az ősrégi zalai nemesi származású szenterzsébeti Terjék család sarját, szenterzsébeti Terjék Mária (fl. 1688–1692) kisasszonyt, akinek a szülei szenterzsébeti Terjék János (fl. 1632–1674), a nyitrai püspökség és nyitrai vár tiszttartója 1643 és 1663 között, zalai adószedő 1645–1646-ban, a boldogkői vár tiszttartója 1667 és 1674 között, zalai földbirtokos, valamint pohroncz-szelepcsényi Maholányi Borbála (fl. 1655) voltak. A menyasszony apai nagyszülei szenterzsébeti Terjék Gergely (fl. 1597–1623), zalai adószedő, földbirtokos, és rudnói Rudnay Borbála (fl. 1633) asszony voltak.Levéltári Szemle, 23. (1973) Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám ADATTÁR Degré Alajos: A helytörténetírás és a történeti kritika kezdetei Zala megyében / 53–55. o. Sidy Mihály és szenterzsébeti Terjék Mária házasságából született: Sidy Dorottya (*1693–†Boldogfa, 1775. március 1.) Férje: boldogfai Farkas János (?–1724), a zalaegerszegi járás helyettes főszolgabírája, földbirtokos Sidy Mária (*?–†?). Férje: farkaspatyi Farkas Gábor, kálócfapusztai földbirtokos Sidy Pál (fl. 1707–1744), andráshidai földbirtokos, a kapornaki járás főszolgabírája 1741. és 1744. között. Felesége: galántai Bessenyey Erzsébet (fl. 1723–1738). Sidy Mihály korán vesztette el első feleségét Terjék Máriát, és ezután házasságot kötött nemes Madarász Teréziával. Frigyükből származott: Sidy David (*Vasvár, 1703. december 30.–†?) Sidy Gábor Sándor (*Kálócfapuszta, 1707. március 4. –†?)
Jegyzetek
Kategória:Várkapitányok Kategória:A 17. században született személyek Kategória:1711-ben elhunyt személyek Kategória:17. századi magyar katonák Kategória:Magyar hadvezérek Kategória:18. századi magyar katonák Kategória:Magyar szolgabírók