Čenkovo falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 50, közúton 76 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 23, közúton 35 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin fekszik.
Története A települést 1452-ben „Chenko” alakban említik először.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894. Neve a szláv Čenko személynévből származik. A török 1536-ban szállta meg a települést. Az itt talált horvát lakosság előbb elfogadta a török uralmat és az iszlámot, majd később Dél-Magyarországra vándorolt ki. A helyükre Boszniából pravoszláv vlachok települtek, így a lakosság etnikai szempontból kicserélődött. A török kiűzése után 9 pravoszlávok által lakott ház állt a faluban. 1756-ban Ćolnić diakovári püspök Boszniából újabb pravoszláv családokat telepített le. 1758-ban 22 ház állt a településen. Némi demográfiai fejlődés után ez a folyamat részben a település elszigeteltsége, részben a hajdúk támadásai miatt a 19. századra megtorpant.
Az első katonai felmérés térképén „Csenkovo” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csenkovo” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...107. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chenkovo” néven 52 házzal, 293 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 64. o.
A településnek 1857-ben 185, 1910-ben 379 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 67%-a szerb, 33%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak már nem volt állandó lakosa.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 185 234 213 257 263 379 329 413 161 174 136 75 21 9 2 0
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Az elemi iskola honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései