Klaksvík (IPA: , ) Feröer második legnagyobb városa. Borðoy szigetén fekszik, és a Norðoyar régió központja. Közigazgatásilag Klaksvík községhez tartozik.
Földrajz A város két kis, ellenkező irányba futó fjord vége között, egy völgyben fekszik, a Myrkjanoyrarfjall (689 m), Háafjall (647 m), Hálgafelli (503 m) és Klakkur (414 m) hegyek között.
Történelem 300px|bélyegkép|balra|Klaksvík 1899-ben thumb|300px|right|Klaksvík térképe thumb|300px|right|A Föroya Bjór sörfőzdéje thumb|300px|right|Klaksvíki halászember A település a viking kor óta lakott. Első írásos említése 1584-ből származik.
Egy 1592-es összeírás szerint egész Borðoy szigetén egyetlen templom állt. 1669-es források rögzítik, hogy ez a templom Vágurban (a mai Klaksvík egyik eredeti településrészén) állt, azaz a terület már évszázadokon keresztül a sziget fő településének számított. Eredetileg négy tanya feküdt itt (Vágur, Myrkjanoyri, Gerðar és Uppsalir), amelyek idővel négy faluvá növekedtek, majd 1938-ban hivatalosan is egyesültek, létrehozva a mai Klaksvík közigazgatási egységet.
1838-ban hozták itt létre a királyi kereskedelmi monopólium első lerakatát. A település azonban csak a 20. században indult robbanásszerű fejlődésnek, először Jógvan Frederik Kjølbro 1921-ben alapított kereskedelmi és hajózási vállalkozásának köszönhetően nőtt jelentősen a népesség, a 20. század második felére pedig halászflottájának és feldolgozóiparának köszönhetően Klaksvík a Feröer-szigetek halászati fővárosává, egyik legfontosabb ipari és kereskedelmi központjává vált.
A város történelmének legjelentősebb civil eseménye az 1951 és 1955 között lezajlott klaksvíki orvosviszály (Klaksvíksstríðið) volt. A konfliktus egy népszerű helyi kórházi orvos elbocsátása miatt robbant ki, de hamarosan a tórshavni központi adminisztráció és a dán fennhatóság elleni széles körű lázadássá fajult, amelynek megfékezésére fegyveres dán rendőri erőket is be kellett vetni.
Népesség Év Lakosság 1986. január 1. 4762 1991. január 1. 4801 1996. január 1. 4345 2001. január 1. 4623 2006. január 1. 4669
Gazdaság A 20. század elején kezdődő fellendülésnek köszönhetően Klaksvík az ország egyik legjelentősebb ipari központja lett. A város modern halászflottával és halfeldolgozó iparral rendelkezik, amit jelentős szolgáltatóipar egészít ki. A halfeldolgozás mellett itt található Feröer egyetlen működő sörfőzdéje, a Föroya Bjór (a másik Tórshavnban működött).
A városban számos üzlet található, illetve megvannak a kereskedelmet és ipart koordináló szervezetek (szövetségek, kamarák, önkormányzati vállalkozásfejlesztési központ, vállalkozók háza) is.
Közlekedés A Norðoyatunnilin alagút 2006-os megnyitása óta a város közúton is megközelíthető Tórshavnból, az Eysturoyartunnilin alagút 2020-as elkészülte pedig drasztikusan, 75 kilométerről 41 kilométerre rövidítette a fővárostól való közúti távolságot. Dél felé Norðoyri, észak felé pedig Ánirnaron keresztül a sziget többi települése érhető el közúton. Autóbusszal elérhető Tórshavn (400-as járat; a buszút körülbelül másfél órát vesz igénybe), illetve Fuglafjørður (410-es járat), valamint innen indul a környező településekre az 500-as és az 504-es busz.
A településen található egy Effo és egy Magn (korábban Shell) benzinkút.
A klaksvíki kikötő 2005 és 2017 között jelentős fejlesztéseken ment keresztül, mint amilyen az új, nagy hajók fogadására is alkalmas teherkikötő és terminál a szomszédos Ánirnar településen. Hatalmas hűtőházakat és logisztikai központokat építettek, egyebek mellett a Faroe Ship társaság, és 2017-ben hivatalosan is megkapta a Norðhavnin (Északi kikötő) megnevezést.Ánirnar (Ánir) (Settlement) (elérés: 2026. jún. 14.)
Kultúra thumb|right|300px|Klaksvík temploma, a Christianskirkjan
Temploma, a X. Keresztély dán király tiszteletére elnevezett Christianskirkjan a dán Peter Koch tervei szerint épült, kialakításánál a hagyományos feröeri fatemplomok, a viking csarnokok, valamint a régi feröeri füstösházak (roykstova) építészeti megoldásait vette alapul. 1963. július 7-én szentelték fel, a különálló, feröeri bazaltból, illetve fából készült harangtornyot csak jóval később, 1980-ban építették. A templomhajóban egy nyolcevezős feröeri csónakot (áttamannafar) lógattak le a mennyezetről, amelyet eredetileg a viðareiði parókia számára építettek. A keresztelőkút eredetileg egy 4000 éves, Dániából származó pogány áldozati tál volt. Az oltárkép Joakim Skovgaard dán festőművész A nagy vacsora (Den store Nadver) című 1901-es alkotása, amelyet eredetileg a dániai Viborg székesegyházába szánták freskóként, de a falak nedvesedése miatt vászonra mentették, a Dán Nemzeti Múzeumba került, és onnan adományozták Koch kérésére a klaksvíki templomnak.
A Norðoyastevna fesztivál, amelyet minden év június elején tartanak, a második legnagyobb népünnepély az országban.
Sport A város labdarúgócsapata a KÍ Klaksvík.
Személyek Itt született Anfinn Kallsberg (1947–2024) miniszterelnök.
Testvérvárosai Klaksvík testvérvárosai többek között a következők:
Grenå, Dánia Kópavogur, Izland Norrköping, Svédország Odense, Dánia Sisimiut, Grönland Tampere, Finnország Wick, Skócia
A fentieken kívül szoros kapcsolatot ápol többek között a következőkkel: Trondheim, Norvégia
Jegyzetek
További információk Klaksvík község hivatalos honlapja faroeislands.dk – fényképek és leírás Welcome to Klaksvík, prospektus Idegenforgalmi oldal Fényképek, Flickr Panorámakép az egyik domboldali utcából Panorámakép a Christianskirkjan közeléből Klaskvík, fallingrain.com Klaksvíki kikötő Webkamera
Kategória:Feröer települései