Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Élete bélyegkép|263px| Vörösmarty téren (Budapest, 1989. június 2.) bélyegkép|263px|Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben7/6-1-88. Alkotó: Csíkszentmihályi Róbert, 2009
A Tolna vármegyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi intéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokona közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.Dömdödöm – 75 éve született Lázár Ervin
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és – Tüskés Tibor segítségével – a Jelenkor irodalmi folyóirat munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), s a lapnál egy szűk évig főmunkatárs volt. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője volt.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja (1991–1994) és a Magyar Írószövetség tagja volt (1969-től).
Hetvenévesen, 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Magánélete Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).Lázár Ervin életrajza Petőfi Irodalmi Múzeum
Első, házasságon kívül született gyermeke Lázár Zsófia, aki az ELTE BTK angol–olasz szakán végzett, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész.
Művészete
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
Művei
Egyéb Fejér Zsolt: Mikkamakka és a többiek. Szövegfeldolgozó munkafüzet Lázár Ervin meséje alapján; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994 Várhidi Attila: Játsszunk színházat! Dramatizált népmesék, Lázár Ervin-, Móra Ferenc-mesék, sulikomédiák gyermekszínjátszó rendezőknek, pedagógusoknak és bábosoknak; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1999 (Szín-játék-tár) Kiss Andrea: A hazudós egér. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek) Horváth Mária: Vacskamati virágja. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek) Horváth Mária: Szörnyeteg Lajos, jaj de álmos. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Kárpáti Szlávna; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019 (Könyvtármozi füzetek)
Filmográfia A kisfiú meg az oroszlánok (tévéfilm, 1979) Mikkamakka, gyere haza! (tévéfilm, 1982) Szegény Dzsoni és Árnika (magyar film, 1983) Doktor Minorka Vidor nagy napja (a film tanácsadója, 1987) Angyal utca 13. (rövid történet, 1996) A bűvész (rövid történet, 1996) A hétfejű tündér (mesefilm, 1999) A porcelánbaba (három elbeszélés filmváltozata, 2005-ben készült Gárdos Péter rendezésében.Porcelánbaba - PORT.hu-adatlap Le Mulot menteur (rövid történet, 2008) A négyszögletű kerek erdő 4 részes mesejáték A négyszögletű kerek erdő rajzfilmsorozat Horváth Mária rendezésében Bab Berci kalandjai (animációs sorozat, 2023)
Hangjátékai A fájós fogú oroszlán (1974) Gyere haza Mikkamakka! (1975) Nők, parasztudvaron (1975) Krimi (1977) A hazudós egér (1977) Zsebrádiószínház – A hangg (1979) Rendhagyó baleset (1979) Capriccio (1980) Berzsián költő mennydörgős mennykövei (1981) Szegény Dzsoni és Árnika (1981) Lenn a kútban (1983) Ó be szép az élet, s minden más madár (1987) Utazás a vörös lovon (1989) A legkisebb boszorkány (1990)
Díjai József Attila-díj (1974) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980) Állami Ifjúsági Díj (1981) Andersen-diploma (1982) Év Könyve jutalom (1986) Déry Tibor-díj (1990) Év Gyermekkönyve díj (1990) Soros-életműdíj (1990) MSZOSZ-díj (1995) Kossuth-díj (1996) Pro Literatura díj (1999) Ferencvárosért emlékérem (1999) Prima Primissima díj (2005) Ferencváros díszpolgára (2006)
Emlékezete thumb|263px|Lázár Ervin szobra (Budapest, Kerekerdő park, 2017)A szobortól jobbra lévő kő felirata (csupa nagybetűvel): „A szobrot állíttatta Ferencváros önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2017-ben nkaPintér Attila szobrászművész alkotásaTársalkotó: Kontur András szobrászművész”
Lázár Ervin januárja alt=Lázár Ervin emléktáblája egykori iskolája falán, ma iskolamúzeum Rácegresen.|bélyegkép|263x263px|Lázár Ervin emléktáblája egykori iskolája falán, ma iskolamúzeum Rácegresen bélyegkép|263x263px|Az emléktábla
Kapcsolódó szócikkek Gyermekszínjátszás Erdélyben
Származása +Lázár Ervin családfájaLázár Ervin(Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) író, elbeszélő, meseíró Apja:Lázár István(Pálfa, 1905. május 10. – ) uradalmi ügyintéző
ref. Apai nagyapja:Lázár István(Pálfa, 1883. március 7. – ) ev. Apai nagyapai dédapja:Lázár István pálfai gazda
ev.
(szülei: Lázár István és Pleck Julianna) Apai nagyapai dédanyja:Kis Julianna(Kajdacs – Sárszentlőrinc, 1925. április 30.) ev.
(szülei: Kis Pál és Gyalog Julianna) Apai nagyanyja:Mányoki Erzsébet(Pálfa, 1883. október 23. – 1912.) ref. Apai nagyanyai dédapja:Mányoki István(Pálfa, 1861. március 7. – Pálfa, 1942. június 2.) ref.
(szülei: Mányoki István és Kovács Erzsébet) Apai nagyanyai dédanyja:Porteleki Julianna(Pálfa, 1866. – Pálfa, 1949. május 2.) ref.
(szülei: Porteleki József és Nagy Zsuzsanna) Anyja:Pentz Etelka Anyai nagyapja: Anyai nagyapai dédapja: Anyai nagyapai dédanyja: Anyai nagyanyja: Anyai nagyanyai dédapja: Anyai nagyanyai dédanyja:
Jegyzetek
Források HunLit Magyar Könyvklub Online A haláláról (és életéről egy jó összefoglalás) az Index.hu-n
További információk
Lázár Ervin profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
Fejér Zsolt: Mikkamakka és a többiek. Szövegfeldolgozó munkafüzet Lázár Ervin meséje alapján; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994 Dörnyeiné Bere Andrea: Olvasmánynapló Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című meseregényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005 (Olvasmánynapló-sorozat) Jobbladák. Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára, szívbéli cimboráktól; szerk. Gyutai Zsuzsanna; Novella, Bp., 2006 Mese Lázár Ervinről; interjú Marton Mária; Könyvmolyképző, Szeged, 2007 Vathy Zsuzsa: Életünk, halálunk; Helikon, Bp., 2008 Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélő művészetében; Kiss József, Bp., 2008 A nagyszederfa új hajtása. Emlékezések a Lázár Ervin Emléknapokon; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2009 (Lázár Ervin füzetek) Levelek Lázár Ervinhez. Mesés üzenetek gyerekektől; szerk. Tell Edit, Bakay Péter; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2010 (Lázár Ervin füzetek,könyvek) Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága; Osiris, Bp., 2011 "Szárnyas emberünk". Lázár Ervin-konferencia, 2012. november 12. Petőfi Irodalmi Múzeum; összeáll. Emőd Teréz; Napkút, Bp., 2013 (Káva téka) Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 (Hang-kép-írás + CD)
Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Az Élet és Irodalom vezetői, újságírói Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Szekszárdiak Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:Prima Primissima díjasok Kategória:Budapest IX. kerületének díszpolgárai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Fórum vezetői, újságírói Kategória:A Magyar Nemzet (1938–2018) vezetői, újságírói Kategória:A Pesti Hírlap (1990–1994) vezetői, újságírói