Az Egyesült Királyság a korábban független államok politikai uniója. A brit kultúrát a nemzet története befolyásolta; a múltban túlnyomórészt keresztény vallásos élete, kapcsolata Európa más kultúráival, Anglia, Wales, Skócia és Írország hagyományaival, valamint a hatalmas Brit Birodalom hatása. Noha a brit országrészek négy államában a regionális kultúrák néha jelentős különbségeket mutatnak, eltérő mértékben fedik is egymást.

Nagy-Britannia globálisan jelentős hozzájárulást nyújtott a zene, a mozi, a művészet, az építészet és a televízió területén is. A modern kori regény Nagy-Britanniából indult,Ian Watt: The Rise of the Novel (1957) és a drámaírók, a költők és a szerzők a legismertebb brit művészek közé tartoznak. Az ország állami és anyaegyháza az anglikán közösség, az egyik legnagyobb keresztény felekezet. Az Egyesült Királyság a világ egyik legrégebbi egyetemeivel rendelkezik, nagyfokú hozzájárulást nyújtott a filozófiához, a tudományhoz és a modern technológiához, és számos kiemelkedő tudós hazája és találmány szülőhelye. Az ipari forradalom az Egyesült Királyságban kezdődött, és mély hatással volt a világ társadalmi-gazdasági és kulturális körülményeire. A Brit Birodalom idején terjedt el világszerte az angol típusú gazdasági berendezkedés, oktatási rendszer, az angolszász jogrendszer, a westminsteri kormányzási struktúra, jelentős brit befolyás figyelhető meg a korábbi gyarmatok nyelvén, törvényén, kultúráján és intézményein, amelyek többsége még a Brit Nemzetközösség tagja. Ugyanakkor a brit kolóniák is befolyásolták a brit kultúrát, különösképpen a brit konyhát. A sport a brit kultúra fontos része, és számos sport az országból származik, ideértve a labdarúgást is.

Az Egyesült Királyságot "kulturális szuperhatalomnak","The cultural superpower: British cultural projection abroad" . Journal of the British Politics Society, Norway. Volume 6. No. 1. Winter 2011 Londont pedig a világ egyik kulturális fővárosaként is jellemzik.

bélyeg|Bath városa

Oktatási rendszer Az oktatás fontos része a brit kultúrának. Több száz főiskola és egyetem található az országban, köztük számos világhírű intézmény.

Az 5 és 16 év közöttieknek az oktatás ingyenes és kötelező.

Az Egyesült Királyság mindegyik országrésze külön oktatási rendszerrel rendelkezik. A gyermekek oktatása Angliában két szakaszra osztható. Alapfokú tanulmányaikat ötéves korukban kezdik, és 11 éves korukban fejezik be. Ezután középiskolába kerülnek, és itt tanulnak tovább 16, 17 vagy 18 éves korukig.

Egyetemek Az olyan intézmények, mint a Cambridge-i Egyetem, az Oxfordi Egyetem, a Londoni Imperial College és a University College London a világ tíz legjobb egyeteme közé sorolhatók.

Nyelvek Az ország elsődleges nyelve a brit angol. Skóciában ennek skóciai angol változatát beszélik.

Az elismert regionális nyelvek a következők: a korni (Cornwallban) a walesi (Walesben) az ír (Észak-Írországban) a skót (Skóciában) skót gael (Skóciában) az Ulster-i skót dialektus (Észak-Írországban).

Kulturális intézmények

Múzeumok bélyeg|British Museum, London bélyeg|Tate Modern, London bélyeg|National Gallery, London Az Egyesült Királyság leglátogatottabb múzeumai (beleértve a művészeti galériákat) 2017-es adatok alapján

No. Múzeum Város Országrész Látogatók 1 British Museum London 5,906,716 2 Tate Modern London 5,656,004 3 National Gallery London 5,229,192 4 Natural History Museum London 4,434,520 5 Victoria and Albert Museum London 3,789,748 6 Science Museum London 3,251,000 7 Royal Museums Greenwich London 2,607,099 8 National Museum of Scotland Edinburgh 2,165,601 9 Tate Britain London 1,777,877 10 Scottish National Gallery Edinburgh 1,600,761 11 Riverside Museum Glasgow 1,355,359 12 Kelvingrove Art Gallery & Museum Glasgow 1,304,072 13 National Portrait Gallery London 1,271,920 14 National Museum of the Royal Navy Portsmouth 1,081,909 15 Imperial War Museum London 992,690 16 Horniman Museum and Gardens London 942,971 17 Ashmolean Museum Oxford 937,568 18 Museum of London London 856,559 19 Merseyside Maritime Museum Liverpool 840,675 20 Museum of Liverpool Liverpool 802,722

Kulturális világörökség

Az ország világörökségi helyszíneihez 2019 júliusában harminckét helyszín tartozik. Az UNESCO által elismert helyszínek közül 18 található Anglia területén,A Római birodalom határai – Hadrianus fala, Antoninus fala és a limes néven ismert helyszín Németországgal közös öt Skóciában, három Walesben, egy Észak-Írországban, további egy-egy pedig a tengerentúli brit felségterületnek számító Bermudán, a Pitcairn-szigeteken, Gibraltáron és a Szent Ilona szigeten.

Művészet

Építészet bélyegkép|Tudor stílusú házak Warwickban

Az Egyesült Királyság a világ egyik legismertebb kastélyainak és erődítményeinek ad otthont, ilyen például Warwick vára, a londoni Tower, vagy éppen a Windsori kastély – a világ legnagyobb, és legrégebben folyamatosan lakott kastélya. Hatalmas nemesi kúriái, középkori és későbbi templomai, katedrálisai közismertek.

A szigetországi építészek a századok során mindenféle stílusban építkeztek, beleértve normann stílus (11-12. sz.) gótikus stílus átmeneti, korai (1180–1250), érett vagy dekoratív (1250–1360) késői vagy függőleges (1360–1550) francia chateaux (neoreneszánsz) (16. század) Tudor-stílus (kb. 1500-1600) angol barokk (17-18. sz.) Jakab-stílus Anna királynő-stílus (Orániai Vilmos és Anna királynő alatt: 1689-1714) György-stílus (1714-1830) Viktoriánus építészet (19. sz.) neostílusok Edvárd kori építészet (neobarokk) (20. sz. eleje) modern nemzetközi stílus brutalista építészet posztmodern high-tech

A modern angol építészetben ismert nevek Norman Foster és Richard Rogers.

Angliában a reneszánsz építészet tulajdonképpen csak nyomokban mutatható ki. A legnagyobb része főúri kastély, palota, villa, néhány egyetemi épület (Oxford, Bodleiana stb.) és néhány városi, polgári és középület. A gótika utolsó változata, a „perpendicular” ugyanis oly szívós erővel élt a 16. században is, hogy a reneszánsz elemek csak ennek a már elfajult gótikának elemei közé lopakodhattak be, s ezekkel kellett elvegyülniük. Az új stílust, helyesebben az új stílus elemeit csak a 16. század második felében bevándorolt olasz és német művészek (Giovanni da Maiano, Hans Holbein) ismertették meg az angolokkal. Az angol reneszánsz építőstílusát Tudor-stílusnak is nevezik, s ennek kicsendülése az Erzsébet királynő uralkodásának idejét jelentő Erzsébet-kori stílus. Még a 17. század első felében is él a Jakab-korinak nevezett, reneszánsz elemeket is idéző építészet, amelyet azután az angol klasszicizmus váltott fel.

A 17. század angol építészete, hasonlóan a hollandokéhoz, igazában sohasem vált barokk stílusúvá. Inigo Jones (1573 – 1651) architektúrája az olasz reneszánszból, mégpedig Palladio művészetéből indult ki, és a késő reneszánsz teoretikusok, Scamozzi, Sebastiano Serlio elméleteinek megemésztésével vált egyénivé. Vidéki kastélyai és az általa tervezett, de csak részben elkészült londoni Whitehall nyugodt, ünnepélyes, zárt tömbök, amelyeknek tagolását óriás rendekből, finoman profilált, egyenes párkányokkal szerkesztette meg. Jones épületeinek némi barokk jelleget csak a fokozott méretek és a hosszanti sodrú egységes belsőterek adtak.

A korszak legnagyobb angol építésze Christopher Wren (1632 – 1723), aki az 1666-i nagy londoni tűzvész után jóformán egymaga építette újjá a várost. Munkásságának méretei szinte felbecsülhetetlenek. Londonban több mint hatvan templomot, igen sok palotát és lakóházat, számos középületet tervezett, de dolgozott Oxfordban (Sheldon-színház, Trinity College udvari részei), Cambridge-ben (Pembroke College; Trinity-könyvtár), Hampton Courtban és Winchesterben is. A világhírűvé vált londoni Szt. Pál-székesegyház a maga nemében méretre is egyike a világ legnagyobb alkotásainak. Wren részben Inigo Jones nyomán, olasz teoretikusokon és Palladión nevelte magát. Tanulmányozta azonban a holland és a francia példákat is, amelyektől főleg a klasszicista elveket szűrte ld a maga művészete számára. Szt. Pál-temploma különösen szerencsés alkotás, mert a kissé sovány plasztikájú külső felületek egyensúlyozott tömegelosztása, párosulva a koronázó kupola oszlopos dobjának, nemes körvonalainak és gonddal arányosított méreteinek hatásával, méltó ruházatát adja a szintén egyszerű, de egységében lenyűgöző központos belsőtérnek.

Wrennek kortársa és részben vetélytársa volt John Vanbrugh (1666 – 1726), aki Inigo Jones példája mellett a Tudor-stílus némely hagyományát, sőt csekély részben az olasz barokk elemeit is felhasználta épületeiben (Blenheim-kastély, Howard-kastély stb.).

Gazdag volt Anglia klasszicista építészeinek névsora. Az angolok a 18. század második felében szenvedéllyel vetették magukat az ókor művészetének közvetlen tanulmányára. Építészeik éveket töltenek olasz és görög földön a fennálló romemlékek felmérésével és kutatásaik eredményének nyomtatott közlésével. Nyilvánvaló, hogy Winckelmann munkássága és Pompeji izgalma sokban elősegítette ezt az érdeklődést.

A két Adam-fivér (Robert [1728 – 1792] és James [1728 – 1794]) a spliti (spalatói) Diocletianus-palotáról készített szép és gazdag kiadványt. Mint gyakorló építész inkább Robert volt jelentős (Edinburghi Egyetem épülete stb.). Fivérét jobbára városrendezési problémák érdekelték (London, Adeplhi-terasz). Mindketten foglalkoztak belső díszítések, egységes szoba- és lakásbelsők tiszta klasszicista szellemű tervezésével (Adam-stílus).

John Nash (1752 – 1835) volt építője a londoni Buckingham-palotának. О tervezte London diadalívét, a Marble Archot. Ezekben a munkáiban értékes klasszicista stílusú művésznek mutatkozott. Ugyancsak a hellén-római klasszicizmus hívének szegődött kortársa, John Soane (1753 – 1837) is, aki a Bank of England székházát tervezte.

Az Inwood-család tagjai (William [1771 – 1843], és fiai, Henry William [1794 – 1843], s Charles Frederik [1798 – 1849]) a görög építészet emlékeiből merítettek ihletet. Közös alkotásuk a londoni St. Pancras-templom. Egyes részei az athéni Erechtheiont utánozzák, tornya az athéni „Szelek tornya” külsejét és szerkezetét ismétli meg. Soane tanítványa volt Robert Smirke (1781 – 1864), aki a görög architektúra átvételében és felhasználásában mesterénél is különbnek bizonyult (London, British Museum épülete stb.).

A felméréseken alapuló tudatos és tudományos újgótika legkiválóbb művésze volt Charles Barry (1795 – 1860) és fia Edward (1830 – 1880). Főalkotásuk a londoni parlament épülete, amelyet az apa tervezett és kezdett építeni, de a befejezés már a fiúra maradt. Charles Barry mellett még Gilbert Scott (1811 – 1878) az angol újgótika nagyszerű építésze.

Irodalom Angol irodalom Korni irodalom A következő brit szerzők nyerték el az irodalmi Nobel-díjat: Rudyard Kipling (1907), John Galsworthy (1932), T. S. Eliot (1948), Bertrand Russell (1950), Winston Churchill (1953), William Golding (1983), Harold Pinter (2005) és Doris Lessing (2007).Liste der Literatur-Nobelpreisträger Brit és ír költők, írók listája

Filmművészet

Zene A brit zenét nagy sokszínűség jellemzi, és számos zenei stílus itt jelent meg. Különösen igaz ez az 1960-as évek óta, amikor a brit zenészek segítették a rock 'n' roll ismertté tételét az egész világon. Azóta az ország számos zenei műfajt hozott létre olyan stílusban, mint a heavy metal, a britpop vagy a drum and bass.

Klasszikus Neves zeneszerzők: Georg Friedrich Händel Henry Purcell Edward Elgar Arthur Sullivan Ralph Vaughan Williams Benjamin Britten William Walton

bélyeg|The Beatles

Modern zene