Ausch Sándorné Péter Katalin (Budapest, 1937. január 9. – Budapest, 2020. február 2.https://www.nevpont.hu/palyakep/peter-katalin-8a13d) magyar történész.

Kutatási területe Egyháztörténettel, ezen belül főleg a reformációval, továbbá a rendiséggel foglalkozott.

Életpályája A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán végzett 1959-ben.

1959-től 2011-ig az MTA Történettudományi Intézete munkatársa volt. 2012-től az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetnél dolgozott.

Egyéb tudományos közéleti tevékenysége Alapító tagja, majd 1981 és 1990 között elnöke volt a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Munkaközösségnek 1994 és 2003 között tagja volt a Magyar Soros Kuratóriumnak 1994 és 1998 között tagja volt az ELTE BTK Habilitációs Bizottságának 1990 és 2000 között tagja volt az OTKA Társadalomtudományi Bizottságának 1996 és 2002 között tagja volt az OTKA Posztdoktori Ösztöndíj Bizottságának 1990 és 2011 között tagja volt az MTA Történettudományi Bizottságának 1995 és 2000 között tagja volt az MTA Művelődéstörténeti Bizottságának 1995 és 2000 között elnöke volt az MTA Rendi Képviseletek Bizottságának 1998 és 2009 között tagja volt a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj II. Szakkollégiumnak

Tudományos fokozatai CSc (1973). Téma: A magyar főúri politika fordulata 17. század közepén DSc (1989). Téma: A reformáció és a műveltség a 19. században.

Főbb művei A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A Siralmas panasz keletkezéstörténete; Akadémiai, Bp., 1973 (Irodalomtörténeti füzetek) A magyar romlásnak századában; Gondolat, Bp., 1975 (Magyar história) 400 éve született Bethlen Gábor; TIT, Bp., 1980 (Történelmi füzetek) A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet; Helikon, Bp., 1985 (Labirintus) Esterházy Miklós; Gondolat, Bp., 1985 (Magyar história Életrajzok) Erdély története; a három kötetes mű második kötetének A fejedelemség virágkora (1606–1660) című fejezete (617–784. oldalak) Buda ostroma, 1686; vál., a szöveggond., tan., jegyz. Péter Katalin, ford. Péter Katalin, Teke Zsuzsa; Szépirodalmi, Bp., 1986 (Magyar levelestár) Benda Kálmán–Péter Katalin: Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben; MTA Történettudományi Int–OPI, Bp., 1987 (Előadások a Történettudományi Intézetben) A szigetország uralkodói; Kossuth, Bp., 1993 (A világtörténelem nagy alakjai) Hitújítók és hitvédők; Kossuth, Bp., 1993 (A világtörténelem nagy alakjai) Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból; Ráday Gyűjtemény, Bp., 1995 (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai) Gyermek a kora újkori Magyarországon. "Adott Isten hozzánk való szeretetéből... egy kis fraucimmerecskét nekünk"; szerk. Péter Katalin; MTA Történettudományi Intézet, Bp., 1996 (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok) A reformáció: kényszer vagy választás?; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004 (Európai iskola) Házasság a régi Magyarországon. 16-17. század; L'Harmattan, Bp., 2008 (Múltidéző-zsebkönyvtár) Magánélet a régi Magyarországon; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések) Lorántffy Zsuzsanna; fotó Váradi László fényképek / Péter Katalin: Lorántffy Zsuzsanna / Tamás Edit: Lorántffy Zsuzsanna fennmaradt tárgyi emlékei; MNM Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 2015 (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei)

Díjai, elismerései Akadémiai Díj (1987) Szűcs Jenő Díj (1992) Comenius Díj (1992) Díszdoktori cím (Miskolci Egyetem, 2002)

Jegyzetek

Források tti.btk.mta.hu

Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar nők Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Zuglóiak