Budimci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 29, közúton 32 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Pogorácsra menő út mentén, Pogorács és Poganovci között fekszik.
Története A középkori források már 1477-ben említenek egy „Budincz” nevű praediumot, ezt azonban Csánki Dezső nem azonosítja a mai településsel.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. Ha volt is középkori település az a török háborúk idején kihalt. Az írott források alapján a település a 18. század elején keletkezett, majd a polgári közigazgatás felállítása után a falu területét 1745-ben a valpói uradalomhoz csatolták. Budimci és a szomszédos Poganovci lakossága a 18. század elején két hullámban érkezett. Az egyik rész a magyarországi Baranya megyéből és tágabb környékéről, míg mások Boszniából érkeztek. Birtokosa Hillebrand-Prandau gróf volt, majd a család kihalta után 1885-ben Normann-Ehrenfels gróf szerezte meg az uradalmat. A jobbágyfelszabadítást követően a helyi parasztok földeket kaptak, de a jobb minőségű földek és az erdők továbbra is uradalmi igazgatás alatt maradtak.
Az első katonai felmérés térképén „Budimcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Budincze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...84. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Budincze” néven 224 házzal, 1504 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
A településnek 1857-ben 962, 1910-ben 1435 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 88%-a szerb, 4-4%-a horvát és német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után likai és bánsági betelepülők újabb hulláma érkezett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 6%-a horvát, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 670 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 962 1.155 1.479 1.219 1.410 1.435 1.431 1.838 1.460 1.518 1.396 1.169 975 880 723 670
Nevezetességei Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomátÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1692. 1776-ban építették barokk stílusban. Egyhajós épület félköríves apszissal. A hajó felett dongaboltozat, a szentély felett pedig félkupola van. Két emelet magasságú harangtornyát piramis alakú toronysisak fedi. A második világháború és a délszláv háború idején is súlyos károkat szenvedett. 1956-ban, majd 2000-ben építették újjá. Ikonosztáza megmaradt, de nem eredeti. Ismeretlen mester munkája. A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma modern épület.
Oktatás A településen a pogorácsi általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az NK Dinamo Budimci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek LD „Fazan” Budimci vadásztársaság
Jegyzetek
Források A község honlapja Az első katonai felmérés térképe A község kulturális emlékei
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Dragan Milošević: Vlastelinstva és selječki posjedi u Slavoniji od 1699-1848-1945. godine
Kategória:Eszék-Baranya megye települései