megye Észak-Koreában, Észak- tartományban.
A megye eredetileg része volt, később pedig fennhatósága alá tartozott. 1920 októberében koreai anarchista csapatai itt vívtak sikeres harcokat a japán megszállók ellen. A 20. század közepéig része volt, így története is megegyezik a megyéével. Az 1952-es közigazgatási reformok során kapott önállóságot és megyei rangot.
Földrajza Délről és megyék, keletről a Japán-tenger (Koreában „Keleti-tenger”), északról és megyék, nyugatról pedig tartomány megyéje határolja.
Legmagasabb pontja az méter magas .
Közigazgatása 1 községből (), 20 faluból () és 1 munkásnegyedből () áll:
Gazdaság megye gazdasága a -kortól hagyományosan halászatra épült, minimális mezőgazdasággal. 1945 után az iparosítás során több új iparág, többek közt az élelmiszeripar, az építőanyag-gyártás, a textilipar és a vegyipar vált a megye gazdasági életének szereplőjévé. A megye főbb termékei: szójaszósz, , étolaj, cement stb. a szomszédos megyékhez képest megművelhető föld tekintetében előnyösebb helyzetben van, rizs- és kukoricatermesztés folyik. Jellemző még a gyümölcstermesztés, bár a gyümölcsfák 90%-a körtefa, alma, barack, szőlő és szilva is terem itt.
Oktatás megye egy mezőgazdaság-gépészeti főiskolának, ezen kívül kb. 20 oktatási intézménynek, köztük általános iskoláknak, középiskoláknak ad otthont.
Egészségügy A megye ismeretlen számú egészségügyi intézménnyel rendelkezik, köztük két megyei szintű kórházzal, számos helyi kórházzal és terápiás intézményekkel.
Közlekedés A megye közutakon a szomszédos megyék felől közelíthető meg. A megye vasúti kapcsolattal rendelkezik, a vasútvonal része.
Jegyzetek
Kategória:Észak-Korea megyéi