A mondattanban a közbevetett mondat terminus olyan mondatot nevez meg, amely összetett mondat tagmondata, de nincs szintaktikai viszonyban az összetett mondat többi részével. A közbevetett mondat megszakítása annak a mondattani szerkezetnek, amelyben megjelenik, a főmegnyilatkozó különféle célokkal való beavatkozását képezi egy másik megnyilatkozó vagy a saját megnyilatkozásába.Bussmann 1998, 861. o.Grevisse – Goosse 2007, 468. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 111. o.
A közbevetett mondat olykor egy másik tagmondatba, máskor két tagmondat közé van beszúrva, megint máskor az összetett mondat utolsó, ritkábban az első tagmondata. A beszédben különbözik az összetett mondat többi részétől alacsonyabb hangmagasságú hanglejtésével és olykor másmilyen beszédtempójával. Ugyanakkor szünetek képezik a határait. Írásban ezeket, nyelvtől is függően, gömbölyű zárójel, gondolatjelek (félkvirtmínusz, kvirtmínusz) vagy vesszők képviselik, esetleg az utóbbi kettő kombinációja.Avram 1997, 406. o.
Közbevetett mondatok céljuk szerint
A független beszéd visszaadása
A közbevetett mondatok egyik csoportja a főmegnyilatkozó beavatkozásából áll legtöbbször más személy megnyilatkozásába, ritkábban a sajátjába. Gyakran fordul elő párbeszéd és monológ leírásában. Az ilyen közbevetett mondatok állítmánya mond, kérdez és gondol típusú.
Egyes nyelvekben, mint a magyar, a román vagy a BHMSz,Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. az ilyen mondatban a szórend állítmány + alany, amennyiben az utóbbit külön szó fejezi ki, tehát a szokásos fordítottja, függetlenül attól, hogy az alany főnév vagy névmás: „Esik az eső” – mondta János;Szende – Kassai 2007, 208. o. Ți-am adus ziarul, zise el ’Elhoztam neked az újságot, mondta ő’; (BHMSz) »Moji planovi«, hladno odgovori Ana, »tebe se ne tiču!« ’Az én terveim – felelte hűvösen Ana –, nem tartoznak rád!’;Klajn 2005, 238. o.
A sztenderd francia nyelvben is ez a szórend, például: L’argent, dit le sage, ne fait pas le bonheur ’A pénz – mondja a bölcs ember – nem boldogít’;Dubois 2002, 242. o. « Quelle buse ! » pensai-je ’Micsoda liba! – gondoltam’ (Az elbeszélő közbevetett mondat segítségével idézi, mit gondol, miközben egy általa hallgatott előadást ír le.) (Marcel Proust).Grevisse – Goosse 2007, 473. o.
A francia nyelv népi regiszterében viszont a szórend alany + állítmány, az alany személyes névmás lévén, pl. Tu vois, il a dit à l’amoureux, ça c’est ma femme ’Látod? – mondta a szerelmesnek – ez itt a feleségem’ (Jean Giono). Sokszor ebben a regiszterben a mondatot a que kötőszó vezeti be: Siècle de vitesse ! qu’ils disent ’A sebesség százada! – mondják ők’ (Louis-Ferdinand Céline).
Az angol nyelvben személyes névmással a szórend alany + állítmány, pl. ’Nice to see you,’ he said ’Örvendek, hogy látlak – mondta (ő)’. Főnévvel is lehet ez a szórend, de állítmány + alany is: ’I’m afraid not,’ the woman replied/replied the woman ’Attól tartok, hogy nem – felelte a nő’.Eastwood 1994, 349. o.
Információtöbblet hozzáadása
Főleg irodalmi művekben a főközlést az író magyarázatokkal, a hősök viselkedéséről, mozdulatairól, gondolatairól stb. adott információkkal szakítja meg.Bidu-Vrănceanu 1997, p. 246–247. Példák: Leurs chats, et ils en avaient beaucoup, avaient chacun leur panier ’Mindegyik macskájuknak – és sok volt belőlük – megvolt a maga kosara’;Wictionnaire, incise szócikk. Her new boyfriend—his name is Jacob—will be coming over tonight ’Az új barátja – akinek a neve Jacob – átjön ma este’; Amicul nostru (mărturisesc astăzi că acela eram eu însumi)... s-a grăbit a schimba vorba ’Barátunk (ma bevallom, hogy én magam voltam)… sietett másra terelni a szót’ (Alexandru Odobescu ).Constantinescu-Dobridor 1998, propoziție szócikk.
Modalitás kifejezése
Egyéb eszközök mellett közbevetett mondatok is kifejezhetnek modalitást, akárcsak a módosítószók, azaz a beszélő értelmi, érzelmi, akarati állásfoglalását a mondottakkal kapcsolatban (bizonyosságot, nyomatékosságot, megerősítést, bizonytalanságot, enyhítést, valószínűséget, árnyalást stb.), vagy a beszélő ilyen mondatokkal is próbálja meggyőzni valamiről, maga mellé állítani stb. magnyilatkozása címzettjét. Példák: Bözsi, úgy vélem, meggyógyult;Cs. Nagy 2007, 343. o. Soit dit entre nous, il n’est guère consciencieux dans son travail ’Köztünk legyen mondva, (ő) nem igazán lelkiismeretes a munkájában’;Grevisse – Goosse 2007, 468. o. As you know, things are difficult just now ’Mint tudod/tudjátok/tudja/tudják, a helyzet nehéz mostanában’;Eastwood 1994, 332. o. Am venit, dacă vrei să mă crezi, din întâmplare ’Akár hiszed, akár nem, véletlenül jöttem ide’; (BHMSz) Stadion — to je sada jasno — neće biti završen na vreme ’A stadion – most már világos – nem lesz kész időben’.
Egyes, elvileg modalizáló közbevetett mondatok olykor teljesen elveszítik jelentésüket, beleértve a modalizálót is, és esetleg csak időnyerés céljából használatosak, beszédtöltelékekké válnak, például: mit tudom én, mondjuk;Gósy – Gyarmathy 2008, 215. o. n’est-ce pas ’ugyebár’, comment dirais-je ’hogy is mondjam’Grevisse – Goosse 2007, 126. o. I mean ’akarom mondani’, you know ’tudod’;Crystal 2008, 88. o. cum să spun ’hogy is mondjam’, știu eu ’mit tudom én’, nu-i așa? ’nem igaz?’, știi ’tudod’; (BHMSz) znaš ’tudod’, znači ’szóval’ (szó szerint ’jelent’).Klajn 2005, 171. o.
Jegyzetek
Források
Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997.
Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. február 15.)
Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
Cs. Nagy Lajos. Mondattan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 321–344. o. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 2.)
Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, (Hozzáférés: 2023. június 2.)
Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya. A nyelvhasználati változás egy jelensége. Magyar Nyelvőr. 132. évf. 2008. 2. sz. . 206–222. o.
Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. június 2.)
Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. (Hozzáférés: 2023. június 2.)
Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
Kapcsolódó szócikkek
Mondat (nyelvészet) Összetett mondat
Kategória:Mondattan