A nyom a bűncselekmény elkövetésének folyamatában a nyomképző tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése.

Nyomképző tárgynak nevezzük azt, amely az elkövetés helyszínén visszatükröződik; a nyomhordozó tárgy pedig az, amely az elkövetés helyszínén visszatükröz.

Nyomok osztályozása Nyomképződés szerint

kéz-, láb-, homlok-, orr-, áll-, ajak-, köröm-, fognyom fedett- és fedetlen testrészek nyomai eszköz, gép, közlekedési eszköz nyomai egyéb nyomok

Nyomok keletkezésében jelentkező hatások szerint

mechanikus (ütés, szúrás, vágás) termikus (hőhatás) vegyi fotokémiai statikus dinamikus vegyes összetett hatásnak kitett

A nyomhordozó szerint

térfogati nyom domborzati nyom háromdimenziós nyom felületi nyom kétdimenziós nyom.

Nyomrögzítő eljárások

leírása rögzítése fényképezéssel eredetben való rögzítés fóliapapíron rögzítés rajz, vagy megmintázás (fantomkép).

Nyomrögzítés szabályai

minden észlelt nyomot rögzíteni kell mindig többfajta nyomrögzítő eljárást kell alkalmazni (először azt az eljárást kell alkalmazni, amely nem okozza a nyom elváltozásását) a nyomba tilos nyomképző tárgyat beleilleszteni a nyomot mindig eredetben kell rögzíteni a nyom felkutatását mindig a helyszíni szemle során kell végrehajtani a helyszíni szemle során mérethelyes vázlatot, vagy kisméretarányi térképet kell használni, a nyomokat ezen kell bejelölni

Levonható következtetések

az elkövetés módja: Megállapítható, hogy mit vittek el a helyszínről, a nyomokat eltüntették -e, más helyszínt állítottak -e be, mint az eredeti helyszín volt. Leírhatóak az uralkodó időjárási viszonyok, hogy milyen és mennyi nyom található, a nyomok elhelyezkedése, hogy nyomkövetésre alkalmas-e a nyom (forró nyom), milyen a behatolás, érkezés, távozás útvonala. az elkövető személye: Az elkövető mozgása a helyszínen, mihez ért hozzá, mit fogott meg, ismerős volt-e a helyszínen, mennyi ideig tartózkodott ott, mikor követték el a bűncselekményt, hány személy volt, volt-e munkamegosztás, az elkövető neme, kora, fizikuma, jobb-, vagy balkezessége, egészségügyi állapota, szakismerete.

Ujjnyom azonosítás tételei

az emberi bőr fodorszálainak rajzolata változatlan marad az emberi bőr fodorszálainak rajzolata egyedi és nem ismétlődő a bőrfodorszálak sajátosságai osztályba sorolhatók a bőrfodorszálak rajzolata leképezhető

Ujjlenyomat láthatóvá tétele

Alkalmazható eszközök: előhívóporok, helyszíni jódgőzölő berendezés, polaroid ujjnyom-fényképezőgép, poliészter füstölőrúd, argentorátorpor, grafitpor, gázkorom, keményítő+jód, ólomoxid, cinkoxid, rézoxid, vasoxid, ezüst-nitrát, ninhidrines, ozmium-tetroxid.

Kapcsolódó szócikkek Lásd még: daktiloszkópia

Lábnyomcsapás

A lábnyomcsapás értékelése során fontos információk tudhatók meg az elkövetőről, az elkövetés módjáról.

megállapítható adatok: a lábnyomcsapás irányvonala, talptengely, járásvonal, lépéshossz, lépés szélessége levonható következtetések: testi fogyatékosság (sántítás), az okozó neme, súlya, az okozó cipelt-e valamit, személy gyorsasága, elkövetők száma, helyszín megközelítésének iránya

Gumiabroncs-nyom

A nyom értékelésénél megállapítható:

első és a hátsó kerék fesztávolsága egy tengelyen lévő kerekek nyomközépvonalainak távolsága kerekek száma tengelytávolság gépjármű fajtája, típusa gépjármű állapota, a menetirány logikai úton következtetni lehet a cselekmény lezajlására esetlegesen előforduló egyedi azonosítási pontok ( sérülés a gumiköpenyen )

Kategória:Kriminalisztika