bélyeg|260px|A hátsó oldal (Lehárgasse) bélyeg|260px|Látvány a Naschmarkt irányából 2005-ig (Linke Wienzeile) bélyeg|260px|2006-tól (Linke Wienzeile / Millöckergasse) A Theater an der Wien (neve magyarul a Wien folyó menti színház) egy színház Bécs hatodik kerületében. A színház jelenleg 1129 ülőhelyes és 50 állóhelyes.Angaben der Statistik Austria

Története 1800. április 3-án Emanuel Schikaneder megkapta a színház építési engedélyét a császártól.Bauer: 150 Jahre Theater an der Wien, S. 26–35. Az épület tizenhárom hónapos építkezés után 1801. június 13-án nyílt meg a Wien folyó északi partján.Tadeusz Krzeszowiak: Freihaustheater in Wien, 1787–1801, Wirkungsstätte von W. A. Mozart und E. Schikaneder. Sammlung der Dokumente. Böhlau, Wien (u. a.) 2009, , S. 355, online. A 19. század második felében és a 20. század elején operettszínház volt.

A színház 1939. június 1-jétől 1945. október 5-ig zárva volt. Bécset 1945-ben súlyos légitámadások érték, az Állami Operaház romba dőlt. Az újjáépítés alatt az opera a Theater an der Wien épületében működött. 1960-ban Bécs városa megszerezte a színházat a korábbi tulajdonosoktól, hogy fesztiválcsarnokként használhassa a Wiener Festwochen és a vendégszereplések számára. Az 1990-es években a színház új hírnevet szerzett a német nyelvű musicaljei révén. A 2006-os Mozart-évvel elhagyták a kortárs fénymúzsák hagyományát, és a színház operák, különösen a bécsi klasszikus zene helyszíne lett.

Igazgatói Fritz Klingenbeck (1962–1965) Rolf Kutschera (1965–1983) Peter Weck (1983–1992) Rudolf Klausnitzer (1992–2006) Roland Geyer (2006–)

Ősbemutatói (kivonatos lista)

1801 – Alexander; Franz Teyber 1803 – 2. szimfónia; Ludwig van Beethoven – első nyilvános előadás 1804 – Die Neger; Antonio Salieri 1805 – 3. szimfónia (Eroica) ; Ludwig van Beethoven – első nyilvános előadás 1805 – Fidelio (1. változat, Fidelio oder Die eheliche Liebe); Ludwig van Beethoven 1806 – Fidelio (2. változat, Leonore oder Der Triumph der ehelichen Liebe); Ludwig van Beethoven 1808 – 5. szimfónia; Ludwig van Beethoven – első nyilvános előadás 1808 – 6. szimfónia (Pastorale); Ludwig van Beethoven – első nyilvános előadás 1808 – Fantasie für Klavier, Chor und Orchester; Ludwig van Beethoven 1810 – Heilbronni Katica; Heinrich von Kleist 1811 – Der König und sein Stubenheizer; Wilhelm Vogel. 1813 – Der vierjährige Posten; Carl Steinacker, Libretto: Carl Theodor Körner 1817 – Die Ahnfrau; Franz Grillparzer 1820 – Die Zauberharfe, Melodram mit Musik; Franz Schubert 1823 – Rosamunde, Fürstin von Cypern; Helmina von Chézy, zene: Franz Schubert 1844 – Der Zerrissene; Johann Nepomuk Nestroy 1846 – A fegyverkovács (Der Waffenschmied); Albert Lortzing 1859 – Ein Wiener Volkssänger; Johann Fürst, zene: Adolf Müller sen. (15. September 1859)Bauer: 150 Jahre Theater an der Wien, S. 402. 1860 – Das Pensionat; Franz von Suppé 1871 – Indigo und die 40 Räuber; Johann Strauss 1871 – Der Meineidbauer; Ludwig Anzengruber 1872 – Die Kreuzelschreiber; Ludwig Anzengruber 1874 – A denevér; Johann Strauss 1874 – Der G’wissenswurm; Ludwig Anzengruber 1875 – Cagliostro Bécsben; Johann Strauss 1876 – Joconde; Carl Zeller 1877 – Nanon; Richard Genée 1878 – Das verwunschene Schloss; Carl Millöcker 1879 – Gräfin Dubarry; Carl Millöcker 1879 – Madame Favart; Jacques Offenbach 1880 – Das Spitzentuch der Königin; Johann Strauss 1880 – Apajune, a vízitündér; Carl Millöcker 1881 – Der lustige Krieg; Johann Strauss 1882 – A koldusdiák; Carl Millöcker 1884 – Gasparone; Carl Millöcker 1885 – A cigánybáró; Johann Strauss 1887 – Bellmann; Franz von Suppé 1890 – Szegény Jonathán; Carl Millöcker 1891 – Der Vogelhändler; Carl Zeller 1894 – Der Obersteiger; Carl Zeller 1896 – General Gogo; Adolf Müller junior 1897 – Die Göttin der Vernunft; Johann Strauss (13. März 1897) 1902 – Bécsi asszonyok; Lehár Ferenc 1903 – Bruder Straubinger; Edmund Eysler 1903 – Der Lebemann; Alfred Grünfeld 1905 – A víg özvegy; Lehár Ferenc (30. Dezember 1905) 1908 – A csokoládékatona; Oscar Straus 1915 – Auf Befehl der Kaiserin; Bruno Granichstaedten 1916 – Sztambul rózsája; Leo Fall 1922 – Frasquita; Lehár Ferenc 1923 – Bacchusnacht; Bruno Granichstaedten 1923 – Kleopátra gyöngyei; Oscar Straus 1925 – Der Orlow; Bruno Granichstaedten 1926 – A cirkuszhercegnő; Kálmán Imre 1927 – Die gold’ne Meisterin; Edmund Eysler 1930 – Reklame!; Bruno Granichstaedten 1932 – Sissy; Fritz Kreisler 1934 – Der singende Traum; Richard Tauber 1934 – Die gelbe Lilie; Krausz Mihály 1936 – Axel an der Himmelstür; Ralph Benatzky 1968 – La Mancha lovagja; Mitch Leigh, első német nyelvű bemutató 1972 – Helden, Helden; Udo Jürgens 1980 – Jesu Hochzeit; Gottfried von Einem és Lotte Ingrisch (18. Mai 1980) 1981 – Netzwerk; Friedrich Cerha (31. Mai 1981) 1983 – Macskák; Andrew Lloyd Webber, első német nyelvű bemutató (24. September 1983) 1988 – Az operaház fantomja; Andrew Lloyd Webber, első német nyelvű bemutató 1990 – Freudiana; Eric Woolfson (zene) és Brian Brolly 1992 – Elisabeth; Lévay Szilveszter és Michael Kunze 1995 – Die Wände; Adriana Hölszky és Thomas Körner 1999 – Mozart!; Sylvester Levay und Michael Kunze (12. Oktober 1999) 2001 – Jekyll & Hyde; Frank Wildhorn, (2001 bis 2003) 2006 – I hate Mozart!; Bernhard Lang és Michael Sturminger 2009 – Haydn bricht auf; Bernhard Lang és Kabinetttheater 2010 – Die Besessenen; Johannes Kalitzke 2010 – Il postino; Daniel Catán, első europai bemutató 2011 – Gogol, Opera; Lera Auerbach 2013 – A Harlot’s Progress; Iain Bell és Peter Ackroyd

Irodalom (német nyelven) Ludwig von Alvensleben: Biographisches Taschenbuch deutscher Bühnen-Künstler und Künstlerinnen. Zweiter Jahrgang. Fischer, Leipzig 1837. – Volltext online. . Friedrich Kaiser: Unter fünfzehn Theater-Direktoren. Bunte Bilder aus der Wiener Bühnenwelt. Waldheim, Wien 1870. – Volltext online. Raoul Biberhofer: 125 Jahre Theater an der Wien. 1801–1926. Eine Denkschrift mit einem Geleitwort; Hubert Marischka-Karczag. W. Karczag, Wien 1926, OBV. Anton Bauer: 150 Jahre Theater an der Wien. Amalthea-Verlag, Zürich/Wien (u. a.) 1952, OBV. Tadeusz Krzeszowiak: Theater an der Wien. Seine Technik und Geschichte 1801–2001. Böhlau, Wien (u.a) 2002, . Meike Wagner: Theater und Öffentlichkeit im Vormärz. Berlin, München und Wien als Schauplätze bürgerlicher Medienpraxis. Akademie-Verlag, Berlin 2013, .

Jegyzetek

További információk Offizielle Webpräsenz des Theaters an der Wien Vereinigte Bühnen Wien Angaben der Statistik Austria zum Fassungsraum des Theaters an der Wien

Fordítás

Kategória:Ausztria színházai Kategória:Bécs kulturális élete Kategória:Bécs 19. századi építményei Kategória:1801-ben átadott építmények