Benda Kálmán (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.) Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életpályája

Az 1930-as években iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem (PPTE) történelem–földrajz szakára, ahol 1937-ben szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt az Eötvös Kollégium tagja volt. 1937–1938-ban Bécsben, Berlinben és Párizsban tanult ösztöndíjasként.

1936 és 1938 között a PPTE Magyar Történeti Intézete, illetve Újkori Egyetemes Történetei Intézete munkatársa volt kutatási ösztöndíjasként. 1938-ban a Tatai Népfőiskola igazgatójává nevezték ki, ahol négy évet töltött. Eközben a Budapesti Református Gimnázium óraadó tanára, illetve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium segédfogalmazója volt. 1942 és 1945 között a Teleki Pál Tudományos Intézetnél dolgozott tudományos munkatársként. A második világháború után a Történettudományi Intézetté átnevezett kutatóhely igazgatóhelyettese volt 1947-ig. Eközben 1945 és 1949 között a PPTE-n a török kori magyar történelmet oktatta. 1947 és 1949 között a Kelet-európai Tudományos Intézet helyettes igazgatója volt, amikor állásából politikai okokból elbocsátották.

Ezután alkalmi munkákból élt, majd 1950-től a Dunamelléki Református Egyházkerület levéltárosaként dolgozott. 1957 után rövid ideig az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, majd 1958 és 1983 között munkatársa, majd főmunkatársa volt. 1983-ban osztályvezetővé nevezték ki, 1985 és 1987 között tudományos tanácsadói megbízást kapott, majd nyugállományba vonult, de tanácsadóként továbbra is részt vett az intézet munkájában.

1961-ben védte meg a történettudományok kandidátusi, 1979-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Történettudományi Bizottságának is tagja lett. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1991-ben pedig rendes tagjává. 1980-tól a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményét vezette. Részt vett a História című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának munkájában. 1975 és 1977 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára volt. 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen címzetes egyetemi tanári címet kapott.

Fő kutatási területe az újkori magyar művelődés- és politikatörténet volt, valamint sokat foglalkozott az Erdélyi Fejedelemség történetével is.

Díjai, elismerései A budapesti Református Teológiai Főiskola díszdoktora (1988) Széchenyi-díj (1992) – A történettudomány kiemelkedő műveléséért és népszerűsítéséért Szent-Györgyi Albert-díj (1992) Magyar Örökség díj (2000, posztumusz)

Főbb művei bélyegkép|Benda Kálmán és Benda Gyula sírja a Farkasréti temetőben A magyar nemzeti hivatástudat története a XV–XVII. században (1937) Népfőiskolai útmutató; Tolnai Ny., Budapest, 1940 Bocskai István 1557–1606 (1942) A török kor német újságirodalma. A XV-XVII. századi német hírlapok magyar vonatkozásainak forráskritikájához (1942) Bocskai István függetlenségi harca (1952) A magyar jakobinusok iratai I–III. (1952–1957) A Bocskai-szabadságharc (1955) Ráday Pál iratai, 1-3.; sajtó alá rend. Benda Kálmán et al.; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1955–2003 A magyar jakobinus mozgalom története (1957) A négyszáz éves debreceni nyomda. 1561–1961 (Irinyi Károllyal, 1961) XII. Károly; Akadémiai, Budapest, 1967 (Életek és korok) Habsburg-abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI–XVII. században; Tankönyvkiadó, Budapest, 1975 (Történelemtudomány – történelemtanítás) Emberbarát vagy hazafi? Tanulmányok a felvilágosodás korának magyar történetéből (1978) A magyar korona regénye (Fügedi Erikkel, 1979) Magyarország története 1790–1848 I–II. (társszerző, 1980) [https://real-eod.mtak.hu/15809/ Magyarország történeti kronológiája] I–IV. (főszerkesztő, társszerző, 1981–1982) Erdély végzetes asszonya. Báthory Zsigmondné Habsburg Mária Krisztierna; Helikon, Budapest, 1986 (Labirintus) Benda Kálmán–Péter Katalin: Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben; MTA Történettudományi Int–OPI, Budapest, 1987 (Előadások a Történettudományi Intézetben) Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország; szerk. Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes; Akadémiai, Budapest, 1988 Moldvai csángó-magyar okmánytár I–II. (1989) Bocskai István levelei (1992) A nemzeti hivatástudat nyomában. Történelmi, történelemelméleti, művelődéstörténeti, iskolapolitikai és csángómagyar tanulmányok, írások, interjúk; összeáll., szerk., utószó Lukáts János; Mundus, Budapest, 2004 (Protestáns művelődés Magyarországon) Baranyai útinapló, 1955; szerk. Keresztes Dániel, bev., jegyz. Hamarkay Ede; Exodus, Erdőkertes, 2018

Jegyzetek

Források

1994 Levéltári Közlemények 65/1-2, 258-260. Csetri Elek nekrológja az Erdélyi Múzeum 1994. évi 3–4. füzetében Glatz Ferenc interjúja a Históriában

Irodalom Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007. 157-163. o. A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára; szerk. Glatz Ferenc; MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1993 "Nem búcsúzom..." Emlékkönyv Benda Kálmán tiszteletére; szerk. Nagy Tamás, Szegfű László; Generalia, Szeged, 1994 (Belvedere meridionale kiskönyvtár) Őze Sándor: Történészek az állambiztonság célkeresztjében. Benda Kálmán megfigyelése; Hamvas Intézet–ENP Képviselőcsoport Európai Parlament, Budapest–Bruxelles, 2014

Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar levéltárosok Kategória:Magyar művelődéstörténészek Kategória:Nagyváradiak Kategória:MTA-tagok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:Eötvös-kollégisták Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Szent-Györgyi Albert-díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek