A Pisdad-dinasztia (perzsa: دودمان پیشدادیان; Pīshdād többes szám: Pīshdādiyān) uralkodócsalád a perzsa mitológiában, a Sáhnáméban és az Avesztában. Az első királyi család neve, akik Irán felett, az árják földjén uralkodtak. Részletesen a Sáhnáme, Firdauszí iráni mondákat feldolgozó eposza ismerteti.Adolf Friedrich von Schack: Heldensagen des Firdusi, Band 1, 3. Auflage, Stuttgart 1877, S. 63
A Sáhnáme a dinasztia alábbi tagjait említi:Az egyes nevek utáni „*“ azokat jelöli, akiket a világbirodalom vagy Irán sahjának tekintenek Gajómarsz* Hósang * Tahmórasz * Dzsamséd * Zahhák Firédún * Írádzs Manócsíhr Nuzár * Záv vagy Zou Garsaszp (gladiátor)
Nuzárt követően az uralmat 12 évig Afrászijáb, Túrán királya gyakorolja Irán felett, Tahmászp fia Záv vagy Zou és Garsaszp között, aki Dzsamséd leszármazottja annak Zábulisztán királyának lányával való házasságából. Garsaszp, a Pisdád nemzetség utolsó királya után Kaj Kobad, és általa a Kajanid család veszi át a trónt Iránban.
Fővárosuk Amol – Nuzar, Kai Kobad, Firédún és Kai Khuszrau székhelye.The Early Rulers of Persia, Part I: The Pishdadian Dynasty
A dinasztia családfája
Jegyzetek
Források Aghazadeh, Jafar & Mohammadi, Hasan. (2016). The Royal Institution in Ancient Iran. Asian Social Science. 12. 71-75. 10.5539/ass.v12n10p71.
Kategória:Irán történelme Kategória:Perzsa irodalom Kategória:Mitológia