A veszélyhelyzet Magyarországon a minősített időszakok egyik formája, amelynek kihirdetésekor a különleges jogrend szabályai lépnek életbe. A jogintézmény célja, hogy rendkívüli körülmények között – például természeti katasztrófa, ipari baleset, járvány vagy fegyveres konfliktus okozta válság idején – a Kormány gyors és átmeneti intézkedésekkel biztosíthassa az élet- és vagyonbiztonság védelmét.
A veszélyhelyzet 2026. május 13-áig volt érvényben, azt a megalakuló Magyar-kormány nem hosszabbította meg. A veszélyhelyzeti rendeleteket 2026. május 14-i hatállyal törvényre emelték, és így a különleges jogrend végetért.
Szabályozása A veszélyhelyzet alkotmányos alapját a Magyarország Alaptörvénye adja. Az 53. cikk rendelkezik a kihirdetés feltételeiről és az alkalmazható rendkívüli intézkedésekről:
A veszélyhelyzet részletes szabályait a katasztrófavédelemről szóló **2011. évi CXXVIII. törvény** tartalmazza.2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről – Net.jogtár.hu
Kihirdetése A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult rendelet útján. A veszélyhelyzet idején kiadott kormányrendeletek 30 napig maradnak hatályban, ezt követően az Országgyűlés felhatalmazása szükséges a további érvényben tartásukhoz. A Kormány a veszélyhelyzetet megszünteti, ha elhárultak azok a körülmények, amelyek a kihirdetését indokolták.
A törvény az alábbi eseményeket sorolja a kihirdetés lehetséges okai közé:2011. évi CXXVIII. törvény 44. §
elemi csapások, például: árvíz, belvíz, tartós, intenzív hóesés vagy hófúvás, szélsőséges időjárás; ipari katasztrófák; egyéb rendkívüli körülmények: szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, emberi vagy állati járvány, ivóvízszennyeződés, súlyos levegőminőségi károsodás, a kritikus infrastruktúra működését érintő, tartós üzemzavar.
Nemzetközi kitekintés A veszélyhelyzethez hasonló jogintézmények a világ számos államában megtalálhatók, eltérő elnevezéssel és jogi tartalommal. A legtöbb ország alkotmánya vagy külön törvényei rögzítik azokat az eljárásokat, amelyek révén természeti katasztrófa, járvány, belső rendészeti válság vagy fegyveres konfliktus esetén a kormány átmenetileg szélesebb felhatalmazást kap.
Az Európai Unió tagállamaiban a rendkívüli jogrendet tagállami szinten szabályozzák, azonban az alapvető jogok korlátozásának kereteit az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye határozza meg. Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 4. cikke kimondja, hogy rendkívüli állapot esetén is vannak olyan jogok – például az élethez való jog vagy a kínzás tilalma –, amelyek semmilyen körülmények között nem függeszthetők fel.
Több ország önálló, részletes szabályozást alkalmaz: Franciaországban az *état d'urgence* elsősorban terrorcselekmények vagy nagyobb belső rendészeti válság esetén hirdethető ki. Németország a *Notstandsgesetze* keretében többféle rendkívüli helyzetet külön törvényben rendez. Az Egyesült Államokban a szövetségi elnök a *National Emergencies Act* alapján hirdethet rendkívüli állapotot, amely több száz speciális jogi felhatalmazást aktiválhat.
A nemzetközi gyakorlat közös eleme, hogy a rendkívüli intézkedéseknek arányosnak, időben korlátozottnak és demokratikus ellenőrzés alatt állónak kell lenniük.
Tartalma A veszélyhelyzet idején alkalmazható intézkedések körét az Alaptörvény és a sarkalatos törvények határozzák meg. A jogkorlátozásoknak szükségesnek, arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük.
Korlátozható jogok Veszélyhelyzetben – az Alaptörvény keretei között – korlátozható többek között:
a szabadsághoz való jog, a személyi biztonsághoz való jog, a gondolati és lelkiismereti szabadság, a békés gyülekezéshez való jog, a tulajdonjog.
Nem korlátozható jogok Bizonyos alapvető jogok veszélyhelyzetben sem korlátozhatók, így különösen:
az élethez való jog, az emberi méltóság, a kínzás és embertelen bánásmód tilalma, a szolgaság és az emberkereskedelem tilalma, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog.
Nem korlátozható továbbá az Alkotmánybíróság működése, illetve maga az Alaptörvény hatálya.
Rendkívüli intézkedések A Kormány veszélyhelyzetben olyan rendeleteket is kibocsáthat, amelyek ideiglenesen eltérhetnek törvényektől:
Rendkívüli intézkedések lehetnek például:2011. évi CXXVIII. törvény 49–51. § a közlekedés korlátozása, rendezvények betiltása, kijárási tilalom elrendelése, lakosság kitelepítése vagy elhelyezése, határátlépési szabályok módosítása, szesztilalom, élet- vagy vagyonvédelemhez szükséges járművek, eszközök vagy ingatlanok igénybevétele.
A települési önkormányzatok döntéshozatali jogköreit a veszélyhelyzet idején a polgármester, Budapesten a főpolgármester gyakorolja.
Története Első kihirdetése (2020) A Kormány 2020. március 11-én hirdette ki először a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt.40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet – Magyar Közlöny A veszélyhelyzet 2020. június 18-án szűnt meg, helyébe az úgynevezett „járványügyi készültség” lépett.A veszélyhelyzet megszüntetése – Magyar Közlöny
A kihirdetéssel kapcsolatban több alkotmányjogász alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg.
Második kihirdetése (2020) A koronavírus-járvány súlyosbodása miatt 2020. november 4-étől ismét veszélyhelyzet lépett életbe.478/2020. (XI. 3.) Kormányrendelet – Magyar Közlöny
Harmadik kihirdetése (2022) A veszélyhelyzetet harmadszor 2022. május 25-én hirdették ki az orosz–ukrán háború következményeire hivatkozva. Az Országgyűlés többször meghosszabbította a kormány felhatalmazását, így a veszélyhelyzet 2024-ben is hatályban maradt.Meghosszabbított felhatalmazás – Index 2026. május 14-én szűnt meg.Hat év után véget ért a veszélyhelyzeti kormányzás Magyarországon– 24.hu, 2026. május 14.
Megszűnése A veszélyhelyzet 2026. május 13-áig volt érvényben, és azt a megalakuló Magyar-kormány nem hosszabbította meg.
A veszélyhelyzet hirtelen megszűnésével azonban mintegy 160 rendelet azonnal hatályát vesztette volna, ami jogi káoszt teremtett volna. Ennek elkerülése érdekében az Országgyűlés 2026. május 9-ei határozata alapján a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényre emelték (néhány kivétel megtartása mellett). Ez a törvény 2026. május 14-én lépett hatályba.Hat év után véget ért a veszélyhelyzet Magyarországon (Telex.hu, 2026-05-14. Hozzáférés: 2026-05-14)
Jegyzetek
Források A koronavírushelyzet jogi elemzése – Érthető jog.hu Veszélyhelyzet és alapjogok – TASZ
Kapcsolódó szócikkek Szükségállapot Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet
Kategória:Alkotmányjog