bélyegkép|A SARS-CoV-2 modellje. Vörössel vannak jelölve a receptorhoz kapcsolódó "tüskék", sárgával és naranccsal az E és M felszíni proteinek bélyegkép|A SARS-CoV-2 humán koronavírus fertőzése ellen védettséget biztosító Pfizer-BioNTech oltóanyag egy mRNS alapú vakcina bélyegkép| Egy beoltott mutatja, hogy megkapta a deltaizomba a Covid19-vakcinát A Covid19-vakcina olyan védőoltás, amelyet a gyógyszergyártók a Covid19 nevű világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen fejlesztettek ki. A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus a Covid19-betegség előidézője, ami az emberi szervezetben súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással és szövődményekkel együttjáró kóros állapot is lehet. A járvány halálos áldozatainak száma 2021. január 1-én meghaladta az főt.
A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020. januári azonosítását követő órákban megkezdődött, végül az elsőként elkészült hatóságilag elfogadott biztonságos vakcina 2020 decemberében vált elérhetővé.
2020. április elején több mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai szakaszban járt.INO-4800 +
A BioNTech és a Pfizer ún. mRNS vakcinája volt az első klinikailag engedélyezett Covid19-vakcina. Kifejlesztéséhez a Szegedről indult Karikó Katalin évtizedes mRNS-kutató munkája és szabadalma járult hozzá. Ez lett az első vakcina, amely elnyerte a WHO jóváhagyását. 2020. december 8-án a 90 éves Margaret Keenan brit állampolgár volt az első ember a világon, aki megkapta az engedély megszerzése után az oltást. Magyarországon elsőként 2020. december 26-án a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében oltottak először a vakcinával.
Bevezetés utáni átfogó hatásvizsgálatok A védőoltás 74%-kal csökkentette a halálozás esélyét. 2025-ben publikált, 28.7 millió fős, 4 éves átfogó kutatás eredményei azt mutatják, hogy az mRNS vakcinával oltott személyek estében a halálozás jelentősen alacsonyabb mértékű volt az oltatlanokhoz képest, beleértve a COVID-19 miatti halálozást és az egyéb okokból bekövetkező halálozást is. Az oltottak 74%-kal kisebb eséllyel haltak meg COVID-19 miatt, és 25%-kal kisebb eséllyel haltak meg összességében. A daganatos, keringési és egyéb okokból bekövetkező halálozás is egyértelműen kevesebb volt az oltottak körében az oltatlanokhoz képest.
A koronavírus-vakcinával kapcsolatos korábbi kutatások
Számos vakcinát készítettek állatok részére a koronavírus okozta különféle megbetegedések ellen, ideértve a fertőző légcsőhurut vírust madaraknál, valamint a kutya- és macska-koronavírust.
A korábbi erőfeszítések a Coronaviridae családjába tartozó súlyos akut légúti szindrómát (SARS) és a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozó, emberekre ártalmas koronavírusokat célozták meg. A SARS és MERS elleni vakcinákat állatokon tesztelték. 2020 elején nem létezett olyan gyógymód vagy védőoltás, amely mind biztonságosnak, mind hatékonynak bizonyulna az embereknél. A 2005-ben és 2006-ban kiadott kutatási dokumentumok szerint a SARS elleni új vakcinák és gyógyszerek azonosítását és fejlesztését a kormányzatok és közegészségügyi szervek elsődleges feladatuknak tekintik világszerte.
A MERS ellen sincs bizonyítottan hatásos vakcina. Amikor ez a vírus elterjedt, úgy gondolták, hogy a meglévő SARS kutatás hasznos alapot nyújthat az oltóanyagok és terápiák kifejlesztéséhez a MERS-CoV fertőzés ellen.
2016-ban a vakcinajelöltek klinikai vizsgálatokra vártak.
A Covid19-vakcinával kapcsolatos kutatások bélyegkép|Az emberi szervezetet antitestek termelésére ösztönöző, az immunválaszt előidéző három különböző mechanizmus bélyegkép|Különböző megközelítések a SARS-CoV-2 elleni vakcinajelöltek kifejlesztéséhez bélyegkép|Az mRNS vakcina hatásmechanizmusának illusztrációja, a riboszóma olyan, mint egy nyomtató eszköz, a mRNS pedig mint a nyomtatandó fájl 2019 végén a WHO által később Covid19 névre keresztelt betegség okozójaként azonosításra került az először Kínában izolált SARS-CoV-2 humán koronavírus. 2020-ban kitört a Covid19-pandémia és a fertőző kórokozó világszerte elterjedt. Ez vezetett a vakcina kifejlesztésére irányuló jelentős kutatási befektetésekhez.
Számos szervezet használja a közzétett genomokat a SARS-CoV-2 koronavírus ellen ható lehetséges védőoltásának kifejlesztésére. A fejlesztésen dolgozó szervezetek közé tartozik a Kínai Járványvédelmi- és Megelőzési Központ, a Sanghaji Keleti Kórház, a hongkongi és más egyetemek, mint például a St. Louis-ban található Washington Egyetem. Három vakcina projektet támogat az Epidémiára való Felkészültséggel Kapcsolatos Innovációk Koalíciója (CEPI), ideértve a Moderna, Inovio Pharmaceuticals biotechnológiai vállalatok és a Queensland-i Egyetem projektjeit. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) közösen dolgozik a Modernával egy olyan vakcina kifejlesztésén, melynek tüskéje megegyezik a koronavírus felületével. Az embereken végzett kísérleteket 2020 márciusában tervezik megkezdeni. Az Inovio Pharmaceuticals egy kínai vállalattal együttműködve egy DNS-en alapuló oltóanyagot fejleszt ki, az emberi klinikai kísérleteket 2020 nyarára tervezik az északi féltekén. Ausztráliában a Queensland-i Egyetem egy olyan molekuláris bilincs vakcina lehetőségét vizsgálja, amely az immunreakció stimulálása érdekében genetikailag módosítaná a vírusos proteineket. Kanadában a Nemzetközi Vakcina Központ (VIDO-InterVac) és a Saskatchewan-i Egyetem szövetségi finanszírozást kapott egy vakcina kifejlesztéséhez, az állati kísérleteket 2020. márciusára tervezik.
2020. január 2020 januárjában a Janssen Pharmaceutical Companies olyan fejlesztésbe kezdett, amely a kísérleti Ebola vakcinájukkal megegyező technológiát használja fel. A következő hónapban az amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Tanszék Biogyógyászati Fejlett Kutatási és Fejlesztési Hatósága (BARDA) bejelentette, hogy együttműködne a Janssen, később pedig a Sonofi Pasteur vállalatokkal egy vakcina kifejlesztésén. A Sonofi korábban már dolgozott egy SARS elleni vakcinajelöltön, és állítása szerint hat hónap alatt várható egy olyan szer megjelenése, amelyet 12-18 hónapon belül lehetne tesztelni embereken. Janssen a Vaxart biotechnológiai vállalattal közösen egy szájon át adható szer fejlesztésén dolgozik. A Bolgár Micar21 biotechnológiai vállalat az elmúlt négy évben egy általános koronavírus vakcinán dolgozott, és bejelentette hogy ezen kutatások alapján 2020 közepén megkezdi a SARS-CoV-2 klinikai kísérleteit.
2020. február Február 26-án, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID) egészségügyi tisztviselője kijelentette, hogy legalább másfél évbe fog telni egy koronavírus elleni vakcina kifejlesztése. Február 27-én a Folding@home (egy megosztott számítástechnikai projekt, amely önkéntes számítógépes forrásokat használ a betegség kutatásához) bejelentette hogy olyan számítógépes szimulációk segítségével folytatja a vakcina kifejlesztését, amelyek modellezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit.
2020. március Az Emergent Biosolutions a Novavax Inc. céggel társulva dolgozik egy vakcina kifejlesztésén és legyártásán. Az Emergent a vakcináját az egyik Maryland-i létesítményében fogja gyártani a Novamax által kifejlesztett technológia alapján. A partnerek az előzetes klinikai tesztek és az 1. fázisú klinikai kísérletek elvégzését 2020 júliusára tervezik. Az Emergent petíciót nyújtott be a szövetségi kormány biogyógyászati fejlett kutatás és fejlesztés hatóságának (BARDA), hogy őket válasszák a projekthez. Az Emergent egy olyan gyógymód kifejlesztésén is dolgozik, amelynél a Covid19-ből kigyógyult emberek vérplazmáját használná forrásként. Március 12-én India egészségügyi minisztériumának tisztviselője a Púnában található Nemzeti Virológiai Intézetből kijelentette, hogy sikeresen izoláltak 11 koronavírus törzset, és hogy még a leggyorsabb esetben is legalább másfél-két évbe telne egy vakcina kifejlesztése. Március 16-án megkezdődött a klinikai vizsgálata a Moderna mRNA-1273 jelű vakcinájának. A védőoltást 45 egészséges felnőttön vizsgálják biztonság és immunogenicitás szempontjából, az első eredményeket pedig nyár elejére várják.Q&A: "researchers hope to have initial data from the clinical trial within three months" Mivel azonban az ilyen mRNS-alapú vakcinák újdonságnak számítanak és ezidáig ilyen típusú oltóanyag még nem került forgalomba, a vakcina kifejlesztése és forgalomba hozatala nehézségekbe ütközhet. Március 17-én, vagyis alig egy napon belül a kínai CanSino bejelentette, hogy engedélyt kapott Ad5-nCoV jelű vakcinájának klinikai vizsgálatára. A védoltás egy replikációra képtelen adenovírus vektoron alapul, ami a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét prezentálja a szervezetnek és amely technikát a vállalat korábban egy ebolavírus elleni vakcina fejlesztése során már alkalmazott. A vizsgálatokat a Covid19-világjárvány kiindulási gócpontjában, Wuhanban folytatják. bélyegkép|Karikó Katalin, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó magyar biokémikus.Március 17-én Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában magyar beteg mintájából sikeresen izolálták az új típusú SARS-CoV-2 humán koronavírust. Ezzel lehetőség nyílik a magyarországi vakcinafejlesztésre és új vírusellenes terápiák kipróbálására, amelyek a beteg immunrendszerét olyan fehérjék előállítására bírják, amelyek megelőzik, kezelik vagy gyógyítják a betegség szövődményeit.
2020. április Április 2-án a Covid19-betegséget okozó vírus elleni vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói, a vakcina neve PittCoVacc. Április 6-án az Inovio klinikai vizsgálatokat kezdett INO-4800 jelű DNS vakcinájával. A vizsgálatok 40 egészséges felnőtt önkéntes bevonásával kezdődtek, a védőoltás biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos eredményeket pedig a nyár második felére várják. Április 17-én kezdték emberen vizsgálni a kínai Sinovac cég PiCoVacc jelű, inaktivált víruson alapuló kísérleti védőoltását. Az oltás rézuszmajmokon már sikeresnek bizonyult a SARS-CoV-2 fertőzés kivédésében, ugyanakkor ezen preklinikai vizsgálatot bírálat is érte, egyebek mellett a kis minta miatt. Április 23-án oltották be az első önkénteseket a ChAdOx1 nCoV-19 jelű kísérleti védőoltással, amit az angliai Oxfordi Egyetemen fejlesztenek. A kész vakcinát a kutatás vezetője a legkedvezőbb forgatókönyv szerint 2020 szeptemberére várja, amikorra – a klinikai vizsgálatokkal párhuzamosan megkezdett gyártásszervezés eredményeképpen – legalább egymillió adagot reményeik szerint le is tudnak majd gyártani.
2020. november bélyegkép|Özlem Türeci és Uğur Şahin, a BioNTech biotechnológiai vállalat alapítói a kölni városházán, 2021 szeptember November 11-én a Pfizer és a BioNTech 200 millió adag SARS-CoV-2 koronavírus elleni mRNS-alapú BNT162b2 nevű vizsgálati vakcinajelölt szállításáról állapodott meg az Európai Unióval. Az egyik legígéretesebbnek tartott vakcinafejlesztés megalapozója, Karikó Katalin magyar biokémikus, aki a Szegedi Tudományegyetemen végzett.
2020. december A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) 2020. december 30-án engedélyezte az Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását. Az AZD1222 koronavírus vakcina jelölt, amelyet korábban ChAdOx1 nCoV-19 néven ismertek, egy vírusból (ChAdOx1) készült, amely egy közönséges náthavírus (adenovírus) legyengült változata.
2021. január